Magyar Nemzet, 2017. július (80. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-01 / 151. szám
belföld 2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT Magyar Nemzete Fű alatt szorítanák vissza a gimnáziumokat • Egy minisztériumi jelentés szerint minden, szakképzésbe járó diáknak havi 20 ezer forintos ösztöndíjat kellene fizetni ► Folytatás az 1. oldalról Ám az intézkedéseket csak fokozatosan vezetnék be. Bár a javaslat szerint a központi felvételire már a 2017/2018-as tanévtől szükség van, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg. További módosításokat is javasol a dokumentum. Például a szakképzésben évek óta használatos, úgynevezett szakmaszerkezeti döntést is kiterjesztené a gimnáziumokra. Ez a döntés határozza meg, hogy egy-egy megyében hány tanulót képezhetnek egy adott szakmában az egyes iskolai fenntartók, tehát az állami, az egyházi és a magánintézmények. „A fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018- as tanévben” - írják. Ám hozzáteszik: ezután már évente, minden fenntartóra vonatkozóan meghatároznák a gimnáziumi létszámkorlátot. A keretszámokat pedig nagyobb mértékben csökkentenék, mint azt a természetes, demográfiai okokból történő tanulólétszám-fogyás indokolná. Szükség volna arra a jelentés készítői szerint, hogy azokat a gimnáziumokba felvett tanulókat, akik képzése az alacsony jelentkezési szám miatt mégsem indul el, a szakképzésbe irányítsák. Bevezetnék, hogy ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek föl sehova, akkor a pótfelvételin már csak a szakképzésbe tudjon jelentkezni. A háttéranyag készítői azt a következtetést vonják le, hogy rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani. Ez ugyanis „egészséges versenyt” kényszerítene ki az iskolákból. Ugyanakkor elismerik: az intézkedések ütemezése eltérő politikai kockázatokkal jár. Egyébként a szakképzés népszerűsítésére azt Tanulói létszámok Iskolatípus szerint, kerekített adatok, ezer fő 258 is fölvetik, hogy a szakmákat bemutató médiakampányt kellene indítani azonnali hatállyal, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítana. Emellett értekeznek „a magán- és alapítványi fenntartású képzőintézmények visszaszorításáról” is. „A szakképzés minősége igen heterogén a magánfenntartású szakképzők körében, és súlyos költségvetési szabálytalanságok tucatjai történtek az elmúlt években” - indokolnak. Megjegyzik azt is, hogy már 2018-tól át kellene alakítani a magán-, egyházi és az állami fenntartású szakképző iskolák finanszírozási rendszerét. Továbbá javasolják, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Hasonló elképzelésről számolt be a lapunknak nemrégiben interjút adó Parragh László is, aki ugyancsak pluszpontot adna felvételin a szakgimnazistáknak. A jelentés a szakirányú felsőoktatási tanulmányokba is beszámítaná a technikusi szakképesítést úgy, hogy a képzési idő érdemben, akár egy évvel is, megrövidüljön. Ugyancsak az ötletek között szerepel, hogy minden szakgimnáziumban legyen elérhető a tanulók számára nyelvi előkészítő évfolyam, és hogy bővítsék a két tanítási nyelvű szakképző intézmények körét. Végül, de nem utolsósorban általános szakképzési ösztöndíjrendszer ötletét is fölvetik. Eszerint a támogatás nemcsak a szakképzésbe újonnan belépő diákoknak járna a 2017/2018-as tanévtől, hanem azoknak is, akik már részt vesznek a képzésben. Vagyis ahogy röviden megfogalmazzák: „2017-től mindenki kap.” Az ösztöndíj mértéke szakképzőiskola-típustól és tanulmányi eredménytől függetlenül minden tanuló számára egységesen 20 ezer forint/ fő/hó volna. Ám havi szinten csak 10 ezer forintot kapnának a diákok tanulmányaik alatt, a pénz másik felét csak akkor kapnák meg egy összegben, ha sikeresen befejezték képzésüket. A Magyar Nemzet információi szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentésének végső változata - az előzetes tervekkel ellentétben - nem került a kormány elé, vagyis úgy látszik, egyelőre jegelik a behatóbb változásokkal járó javaslatok megvitatását. Utóbbi azért sem meglepő, mert a szülők körében évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorításának megkezdése nem kis kockázattal járna a választások előtt alig pár hónappal. Persze kérdés, hogy egy esetleges 2018-as Fidesz-győzelem esetén nem fog-e bele a már létező javaslatok megvalósításába a majdani szaktárca. PARRAGH LÁSZLÓ: Pluszpontot kellene adni a felsőoktatási felvételiken a szakgimnazistáknak 228 239 220 216 221 2012/2013 2013/2014 2014/2015 Tanév 2015/2016 Forrás: KSH / MN-grafika Újra össze kell álljon az ellenzék a lex CEvemen • Az Alkotmánybíróság részletes indoklást vár a képviselőktől • Fogy az idő, egyre nagyobb a teher az egyetemen MYATYINSZKI GYÖRGY „A jogállamiság szempontjából szerencsétlen az Alkotmánybíróság késlekedése” - mondta a Magyar Nemzetnek a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság (AB) pénteki közleményében egyértelművé tette: csak a nyári szünet után, tehát leghamarabb szeptemberben fogja tárgyalni a felsőoktatási törvény hírhedt módosítását, a lex CEU-t. Ha New York állammal végül meg is születik a megállapodás, ez azt jelenti, hogy akkor is bizonytalanságban fogják tölteni a nyarat - folytatta Enyedi Zsolt. Az áprilisban elfogadott felsőoktatási törvény alapján ugyanis a CEU-nak székhelyén, New York államban is oktatási tevékenységet kellene folytatnia. Enyedi szerint az AB-nál folyó normakontroll olyan kérdéseket érint, amelyekre elég egyértelmű a válasz, azaz a törvény káros az egyetem működésére. Szeptemberben már meg szokták hirdetni új képzéseiket, így most még nagyobb a felelősség, hogy elkezdjék-e toborozni az új hallgatókat. A legfőbb bírói testületet nem köti semmilyen időbeni korlát, hogy döntsön az utólagos normakontrollról, amit az LMP kezdeményezett az ellenzéki képviselők támogatásával. Ettől függetlenül továbbra is „kivételes esetként” kezelik a törvényt, amit jelez, hogy az AB némi késedelemmel, de felállított egy eseti munkacsoportot. Erre azért került sor, mert Sulyok Tamás (képünkön), testület elnöksak az augusztus 25-ig tartó nyári ítélkezési szünet után tűzhetik napirendre a lex CEU-t de az ügy összetettsége miatt szakmailag indokoltnak látta, hogy az AB ügydöntő ülése előtt további szakmai egyeztetéseket folytassanak az érintettekkel. Ennek során egyébként Sólyom László egykori alkotmánybíró és köztársasági elnök, valamint más alkotmánybírók is írásos jogi véleményt (amicus curiae) fogalmaztak meg az AB számára, amit figyelembe vehet a testület. Véleményük szerint a törvény sérti a jogbiztonságot és az egyetemi autonómiát, valamint korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot. A munkacsoport még az ítélkezési szünet előtt „megfogalmazta azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látta a döntés meghozatalához”. Azonban lassító tényező, hogy ennek részeként megkeresték az érintett kormányzati szerveket, amelyektől még további tájékoztatást várnak, valamint hiánypótlásra szólították fel az indítványt megfogalmazó országgyűlési képviselőket. Értesüléseink szerint két pontban vár el kiegészítést az AB a beadványt író képviselőktől: indokolják meg, hogy szerintük miért jogellenesen rövid az az idő, amit a törvénymódosítás az egyetemeknek hagyott az új szabályokhoz való alkalmazkodásra, illetve miért gondolják, hogy kimondottan a CEU-ra szabták a törvény módosítását. A kiegészítést minden képviselőnek újra alá kell írnia, aki részt vett a kezdeményezésben, ez pedig nem ígérkezik egyszerűnek a parlamenti ülésezési szünet alatt. Három ágazatban is sztrájkolnak a béremelésért • Nemcsak az államkincstárnál, hanem a vízügy területén és az önkormányzatoknál is lesz munkabeszüntetés MARKOTAY CSABA Több ezren jelezték már csatlakozásukat ahhoz a kétórás munkabeszüntetéshez, amit július 17-re hirdetett meg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Boros Péterné elnök a Magyar Nemzetnek elmondta, az önkormányzati köztisztviselők közül csaknem hatezren jelezték, hogy részt vennének a munkabeszüntetésben, de számuk a következő napokban tovább emelkedhet. Két fővárosi kerületben és két nagyvárosban már biztosan lesz sztrájk, de sok kistelepülés is csatlakozott az akcióhoz - mondta. A központi közigazgatáson belül a Magyar Államkincstárnál terveznek munkabeszüntetést, ahol négy igazgatóságon gyűjtötték össze a támogató aláírásokat. Annak ellenére csatlakoztak sokan, hogy a jogszabályok szerint az említett két területen kizárólag ott lehet sztrájkolni, ahol van helyi szakszervezet, és a dolgozók több mint fele előre, írásban vállalja, hogy részt vesz a munkabeszüntetésben. Rajtuk kívül a vízügyi dolgozók is sztrájkot terveznek július 17- re, de pontos számokat az ottani részvételről egyelőre nem tudni. Ugyan a kétórás, a tervek szerint reggel 9-11 óra közötti sztrájk idején az érintett dolgozók bemennek a munkahelyükre, de nem veszik fel a munkát. Arra a fölvetésre, hogy ez például az államkincstárnál okoz-e majd fennakadást - hiszen ott csaknem egymillió munkavállaló bérszámfejtését végzik -, Boros Péterné azt mondta: nem a két óra miatt BOROS PÉTERNÉ,0 ezer embert hagyott cserben a kormány a szakszervezet szerint lesz fennakadás, hanem azért, mert sokan akarják elhagyni a pályát. Ezeknek az embereknek a munkáját nem lehet egyik pillanatról a másikra pótolni, ezért jó volna, ha a döntéshozók komolyan vennék a bérköveteléseket - fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint a pályaelhagyás miatt ugyanolyan állapotok alakulhatnak ki az említett területeken, amilyen az egészségügyben van az ápolók és orvosok hiánya miatt. Az érdekképviselet többek között azt szeretné elérni, hogy három év alatt 50 százalékos bérkiegészítést kapjanak azok a dolgozók, akiknek kilenc éve nem emelkedett a keresetük. Ez a becslések szerint 200 ezer embert érint, ők azok, akikre nem vonatkozott életpályamodell, vagy ha volt is ilyen, kimaradtak az idei központi bérintézkedésekből. Ezeket az embereket cserben hagyták - mondta az érdekvédő. Az önkormányzati köztisztviselők esetében az illetményalap emelését szeretné elérni az MKKSZ. Ezt ugyan a gazdagabb önkormányzatoknál január óta maguk a helyhatóságok is megtehetik, de a 3200-ból eddig alig 300 önkormányzatnál tudták növelni az illetményalapot. - Garanciát akarunk arra, hogy ez mindenkire érvényes legyen, és az állam annyival kevesebb pénzt vonjon el a helyhatóságoktól, amennyit az adott önkormányzat a dolgozókra költ pluszban - mondta Boros Péterné. Arról is beszélt az MKKSZ elnöke, hogy korábban levelet írt az ügyben Orbán Viktor kormányfő mellett a nemzetgazdasági miniszternek, a belügyminiszternek, illetve a Miniszterelnökség vezetőjének, de választ egyelőre nem kapott. -Jól haladunk a munkabeszüntetés szervezésével, polgármesterek, jegyzők jelzik sorra, hogy egyetértenek a céljainkkal - közölte Boros Péterné, hozzátéve ugyanakkor, hogy tárgyalni akarnak a kormánnyal a béremelésekről. Az államkincstárnál a pályaelhagyás ugyanolyan gondokat fog hozni, mint az egészségügyben gimnázium szakközépiskola szakiskola és speciális szakiskola