Magyar Nemzet, 2017. július (80. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-05 / 154. szám

10 MEGBÍZOTT ROVATVEZETŐ: LÁSZLÓ DÁVID • kulpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Az Európai Parlament nevetséges. Komolytalan, hogy harmincan ülnek az ülésteremben. JEAN-CLAUDE JUNCKER, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE AZ EURÓPAI PARLAMENT KEDDI PLENÁRIS ÜLÉSÉN k Nagy- , Britannia 2017. június 1-jéig Fehéroroszo. Lengyelország Törökország Belgium Német- Cseho. Litvánia Szlovákia Csehország Oroszország Szlovákia Q­­ Románia­­ Szerbia Luxemburg Franciao. 11 Horváto. Oroszország Egyesült Államok Szerbia Kanada Töröko. Montenegró Málta 1 0 L Albánia Németország Luxemburg Belgium Azerbajdzsán Mongólia Kazahsztán Tunézia Kirgizisztán 1 Kína Egyesült Államok 10 Az utazások megoszlása kontinensek szerint Ausztrália és Óceánia Dél - Amerika Afrika 2 -1 1 Európa 11 | I 130 Marokkó Mexikó 0 —Dominika Vietnam Egyiptom Thaiföld Észak- és Közép- Amerika 0 - Fülöp-szigetek 0- Indonézia Srí Lanka Malajzia Ecuador Összesen: 0 - Új-Zéland Szingapúr Kambodzsa 0- Ausztrália Forrás: Külgazdasági és Külügyminisztérium / MN-grafika Keleti nyitás: világjárás kevés eredménnyel A magyar export 90 százalékát a külföldi kézen lévő multik adják Kínába • Árthatnak a képviseletek botrányai RUZSBACZKY ZOLTÁN Rengeteget utazik Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter a keleti és déli nyitás célországaiba - derül ki a minisz­térium lapunkhoz elküldött összesíté­séből. A dokumentum június 1-jével be­zárólag veszi számba a tárcavezető út­jait; hozzátehetjük, hogy a miniszter épp a hetekben látogatott ismét több közép-ázsiai országba, most is éppen Moszkvában van. Megéri-e a sok elkop­tatott kilométer? Úgy tűnik, a magyar áruk versenyképtelensége, valamint a külgazdaság szolgálatába állított intéz­ményrendszer hiányosságai miatt a ma­gyarországi termékek számára finoman szólva sem sikerült a betörés a feltörek­vő piacokra... Önmagában nem is kell csodálkozni a célországokon; hasonló utakat régiónk­ból gyakorlatilag minden külügyminisz­ter végigjárt már. A kérdés inkább az, hogy a minisztériumi szinten a hagyo­mányos diplomácia kárára mindinkább teret nyerő külgazdasági szempontok mennyire érvényesülnek. Egyszerűb­ben fogalmazva: sikerül-e valamit elad­ni? Nos, az eredmények felemásak. Kezdjük a legnagyobb és örök re­ménységgel, amelynek kegyeiért a vi­lág sorban áll: Kínával. Ami a számokat illeti, az országba irányuló magyar ex­port nagyot növekedett, a 2014-es 494 milliárd forintról 2016-ra 631 milliárd­­ra.­­ Nemzetgazdasági szinten nem je­lent sok bevételt, de a magyar mezőgaz­dasági cégek Kína irányába való kivitele jelentősen nőtt - beszélt a pozitívumok­ról Matura Tamás Kína-szakértő, a Buda­pesti Corvinus Egyetem oktatója. - Csak­hogy, bár a kivitelünk több lett - tette hozzá -, az export nagyjából 90 száza­lékát továbbra is a Magyarországon lévő multicégek állítják elő, így munkahelye­ket teremtenek Magyarországon, ami jó, ugyanakkor egy külföldi cég, kissé sarkít­va, bármikor dönthet úgy, hogy távozik. Emellett gond, hogy rengeteg vállalat mindössze összeszerelő-üzemet működ­tet Magyarországon, vagyis az előállítá­si folyamat magasabb hozzáadott értékű részeit, mint például a kutatás-fejlesztés, nem itt végzik. Magyarországon éppen ezért jórészt kisebb jövedelemmel járó munkahelyeket tartanak fenn. Komolyan befolyásolja a Kínával foly­tatott kereskedelem mértékét, hogy az Audi mennyi autót tud eladni. Hogy mennyi kiaknázatlan kereskedelmi le­hetőség volna az 1,3 milliárdos lakossá­gú Kínában, jól mutatja, hogy a kétség­telenül fejlett és európai uniós tagállam, ám mindössze 16 milliós lakosságú Hol­landiába a magyar export másfélsze­rese a Kínába irányulónak. - A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) jelenleg nem állítanak elő olyan terméket, ami a kínaiakat érdekelné - állítja Matura Ta­más. A multik pedig gyakorlatilag azt nyerik vissza Kínában, amit az orosz pi­acon - a szankciók miatt - elveszítettek. Ezzel együtt - az Observatory of Econo­mic Complexity nevű oldal adatainak összehasonlítása alapján - a multikra tá­maszkodva ugyan, de a kínai exportunk nagyobb, mint a cseheké, és csak kevés­sel marad el a lengyelekétől. A magyar termékek iránti gyenge kereslet hátteré­ben összetett jelenség feltételezhető.­­ Szijjártó Péter ázsiai útjainak száma nem kirívó, hiszen a világban ma mindenki Ázsiával foglalkozik. Kérdéses viszont, hogy a kkv-szektor mellett van-e többek között megfelelő intézményrendszer, pénzügyi források arra, hogy a magas szintű diplomáciai találkozók eredmé­nyeit ledolgozzák - vetette fel megkere­sésünkre Feledy Botond külpolitikai szak­értő. - Vajon ázsiai nagykövetségeink létszáma, erőforrásai követik a külügy­miniszter személyes jelenlétének mér­tékét? Ezek alapján egyelőre nem egyér­telmű, hogy a teljes intézményrendszer az egész folyamatban szolgálná külügyi részről az ázsiai érdeklődést - hívta fel a figyelmet a szakértő. Emlékezhetünk rá, intézményi szin­ten a magyar diplomácia nagy övete a magyar kkv-termékek terjesztésére né­hány éve a kereskedőházak megnyitá­sa volt, főleg a keleti és déli nyitás célor­szágaiban. Ám megalakulása óta a Ma­gyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. többször kerül rivaldafénybe botrányai­val, mint elért eredményeivel. Bár a jú­nius végén megjelent beszámoló szerint az előző évek jelentős vesztesége után a kereskedőházak végre 150 milliós nyere­séget értek el, csakhogy a 24.hu a beszá­moló kiegészítő mellékletét átböngészve észrevette, hogy trükközhettek az össze­sítésnél, kozmetikázhatták az eredmé­nyeket. Nem igazán váltak be a meghódí­tani kívánt piacokon nyitott új külképvi­seletek sem. Elég csak visszagondolni az üzbegisztáni nagykövetség megnyitása körüli gyanús ügyletekre: ahogy lapunk feltárta, a nagykövetség egy bérház föld­szinti lakásában működött, megfelelő jogcím és bérleti szerződés nélkül, leülni is alig lehetett a 40 négyzetméteres he­lyiségben, ráadásul ellenőrzés híján bár­ki ki-be járkálhatott, sőt, a külképviselet számítógépéhez - tele érzékeny adatok­kal - is csak az nem fért hozzá, aki nem akart. De a visszaélések mellett a verseny­­képes magyar termékek hiányát is sok kritika éri. Ugyan fontos, hogy az állam megteremtse az export számára kedve­ző kereteket, végső soron mégiscsak a cégeken múlik, mennyi lesz a magyar export. Éppen ezért látszik ambiciózus­nak, hogy Egyiptomba vasúti kocsikat próbálunk eladni, ráadásul a Ganz az egyiptomi vasútnak külön forgóvázakat is szállítana. Ha ez az üzlet összejön, a magyar járműipar egyik legnagyobb si­kere lehetne a rendszerváltás óta. Eddig a négy látogatásnak nem sok eredménye volt: Egyiptomba 2014-ben még 69 milli­árd, 2015-ben 75 milliárd, tavaly viszont mindössze 55 milliárd forint értékű árut exportáltunk. Remélhetőleg az egyipto­mi elnök kedden végződő kétnapos bu­dapesti látogatása meghozza az áttörést. FELEDY BOTOND: foglalkozik A járműipar egyébként is aktuális, hiszen Iránban többek között buszok­kal házalunk, ám az minimum kétséges, hogy az Ikarus végül tényleg leszállít majd 400 járművet, ahogy arról elméle­tileg szó volt. Merthogy erről aláírt szer­ződés nincs, ráadásul a nagyobb halak gyorsabban is mozdultak, a Scania pél­dául alvázakat szállít majd egy helyi cég­nek, több mint ezret, ráadásul egy saját buszgyártó üzem kiépítését is elkezdte az Iránnal szembeni nemzetközi szank­ciók feloldása után; a Renault szintén együttműködési megállapodást írt alá az egyik iráni gépjárműgyárral. És akkor még nem is szóltunk a nyi­tási politika egyik legnagyobb rákfenéjé­ről, jelesül, hogy a külügyi és külgazda­sági tárca alá tartozó Eximbank úgy osz­togatja a hiteleket a nyitásban érdekelt vállalkozásoknak, mintha nem lenne holnap. Új-Zélandon például 207 milli­árd forintos hitelkeretet ajánlottunk fel, miközben az exportunk csak 14 milliár­dos. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki re­­zsimjét közel 165 milliárdos kerettel lep­tük meg, de említhetnénk még Angolát, Iránt, Törökországot és Tádzsikisztánt. Közben a Magyar Nemzetnek nyilatko­zó egyik volt Eximbank-vezető egyértel­műen azt állította, hogy a projektek nagy részéből sosem lesz semmi - pedig csak az elmúlt fél évben 622,5 milliárd forint értékben nyitottak meg vagy terveztek megnyitni hitelkeretet. És miközben Szijjártó Péter bejárta a fél világot a kereskedelem érdekében, a politikai szempontok némileg hátrébb szorultak. A nyugat-balkáni régió ugyan kiemelkedik, hiszen Magyarország rég­óta szorgalmazza a térség európai uni­ós integrációjának felgyorsítását. Feltű­nő ugyanakkor, hogy Romániába 2014- es kinevezése óta a miniszter mindössze egyszer látogatott el. Pedig téma akad­na bőven, elég csak a rendszeresen elő­kerülő kisebbségi jogok körüli huzavo­nát, vagy éppen a Székely Mikó Kollégi­um ügyét említeni. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy Brüsszelben manap­ság annyi találkozó keretei között lehet megbeszéléseket szervezni, hogy nem meglepő az uniós tagországok vezetői közti hagyományos tárgyalások számá­nak csökkenése. Legalább ötször járt az alábbi országokban MATURA TAMÁS: A magyar kkv-k nem állítanak elő olyan terméket, ami Kínát érdekelné Szijjártó Péter ázsi­ai útjainak száma nem kirívóan ma­gas, a világban ma mindenki Ázsiával Propaganda vagy mérföldkő? Újabb észak-koreai rakétateszt borzolja az idegeket Hiába a nemzetközi szankciók, Észak-Korea ked­den újabb rakétatesztet hajtott végre. Még­hozzá, ha hihetünk a rezsim propagandájá­­nak, ezúttal sikereset: a Hvaszong-14 típu­sú rakéta 2802 kilométeres magasságig repült, 39 perc alatt összesen 933 ki­lométer távolságra jutott, mielőtt a Ja­pán-tengerbe csapódott, és ezzel a vi­lágon „bármely országot képes vol­na elérni”. Már ha hihetünk ennek, az Egyesült Államok és Oroszország ugyan­is megint meglehetősen kétkedve fogad­ták a hírt. Moszkva szerint a rakéta jó, ha az 535 kilométeres magasságig eljutott, és csak 510 kilométer messzire repült. Ha Phenjan mégis igazat mond, az azt jelentené, hogy sikerült nuk­leáris robbanófej hordozására alkalmas inter­kontinentális ballisztikus rakétákat kifej­leszteniük, amivel akár az Egyesült Álla­mokat is elérnék. Az újabb teszt ismét megkongatta a vészharangokat Japán­ban és Dél-Koreában. Nem hagyta szó nélkül a történteket Donald Trump amerikai elnök sem, aki megválasztá­sa előtt még nem tartotta kizártnak egy találkozó lehetőségét Kim Dzsongunnal. Pr „Nincs ennek az embernek az életben jobb dolga?” - kérdezte most Twitter-be­­jegyzésében, egyúttal újra Kínát sürgette, hogy lépjen fel Észak-Korea ellen. (MN) 2017. JÚLIUS 5., SZERDA Magyar Nemzet

Next