Magyar Nemzet, 2017. augusztus (80. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-26 / 199. szám

Magyar Nemzet 2017. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT ­ Akit gyűlölnek a cigány vezetők • Bogdán László: A kormánynak a cigányság kérdését nem problémaként kellene kezelnie, hanem feladatként A demokrácia megcsúfolásának tartaná Cserdi polgármestere, ha a Jobbik ja­vaslata alapján megvonnák a szavazati jogot azoktól, akiknek nincs meg az ál­talános iskolai végzettségük - ez nagyban érintené a cigányságot is. Bogdán László a Magyar Nemzetnek adott interjújában többek közt arról beszélt, mi­ként állna neki a hatékony romaintegrációnak. Farkas Flórián miniszterelnö­ki biztosról pedig úgy véli, ő az a személy, aki a cigányság megítélésben a leg­nagyobb károkat okozza. M­YATYINSZKI GYÖRGY - Amikor telefonon beszéltünk, említette, hogy sokan fordulnak önhöz Farkas Fló­rián romaügyi miniszterelnöki biztos mi­att. A sajtó vagy a cigányság képviselői keresik inkább? - Utóbbiak nem keresnek. A cigány vezetők szerintem gyűlölnek. Legfő­képpen az a körülbelül ötven országos cigány vezető, akik ebben a stadionban futballoznak, és érdekeltek a jelenlegi országos romapolitika fenntartásában. Farkas Flórián miniszterel­nöki biztos napjainkban a cigányság megítélésében a legkártékonyabb személy - Úgy látja, nincs egy sem köztük, aki hite­lesen tudná képviselni a cigányság ügyét? - Nem ismerek mindenkit, de a ci­gány politikusok nagyjából fele nyilván közel áll az Országos Roma Önkormány­zat vezetéséhez. Egy másik részük pe­dig az úgynevezett ellenzéki oldalhoz sorolható a kisebbségi szervezeten be­lül, de nehéz olyat említeni, aki képes volna arra, hogy ne csak öngólt rúgjon a Nemzeti együttműködés rendszeré­nek stadionjában. Ebben a Fidesz által életre hívott rendszerben lényegében nincs semmilyen lehetősége a cigány­ságnak. Farkas Flórián például napja­inkban a cigányság megítélésében a leg­kártékonyabb személy. Ő viszont nem egyenlő a magyarországi cigánysággal. Számomra egyáltalán nem világos, ho­gyan gondolhatja bárki is azt a Fidesz­ben, hogy Farkas Flórián képes lesz akár egy szavazatot is tisztességesen megszerezni. - Ön Cserdi polgármestere, ahol példaér­tékű sikereket ért el a helyi cigányság in­tegrációjában és a bűnözés visszaszorí­tásában. Ezt a közösség is elismeri. Amit mond tehát, az hiteles. Mit gondol, van egyáltalán az ön számára hiteles roma vezető? - Úgy vélem, hogy nincs ilyen, és ez­zel nem azt akarom mondani, hogy én alkalmas vagyok. Igaz, azt is nehéz meg­határozni, hogy mi a hitelesség mérőfo­ka. Nem vagyok én sem a dalai láma, sem Ferenc pápa. Nem látom, hogy ki lehetne hiteles vezető, bár lehet, hogy bennem van a hiba. Én csak próbálok józan üzeneteket és célokat közvetíteni, hogy érezzék az emberek, van remény, és nincs minden veszve. Szerintem van esély rá, hogy a cigányság kérdése felül­kerekedjen a jelenlegi kormány stadio­nokba zárt perspektíváján, és hogy van olyan fontos, mint a magyar futball. -Ha már az Országos Roma Önkormány­zatot említette, van egyáltalán értelme ennek a szervezetnek? Hiszen már min­denkinek csak a botrányok jutnak eszé­be róla. - A különböző roma önkormányza­tok körüli viharok 27 éve tartanak. Meg­jelent a cigányság között is az a politi­kai mentalitás, ami a nagypolitikának a sajátja: a mutyizás és a kéz kezet mos elve. Ebben a romák körében körülbe­lül 5-6 ezer ember érintett, viszont a cigányság egymilliós tömeg. Érdekes, hogy a cigányságban zajló korrupció­ról, vagy éppen Farkas Flóriánról en­gem kérdeznek, hiszen ez olyan, mint­ha egy nem romát kérdeznének Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc kormány­zásáról. Fontos látni, hogy a pártpoli­tikában több ember mozog, mint a ro­maügyekben. Közel két-, két és fél mil­lió ember áll egyik és másik oldalon is, ezeknek a tömegeknek együttesen kel­lene tenniük valamit. Tehát úgy vélem, hogy nem külön kellene beszélni a ro­mákról, az országot nem megosztva kel­lene irányítani. A vezetés fenntartja a megosztottságot, a megkülönböztetés pedig folyamatos feszültséget szít.­­ Nemrég a Hír TV-ben fölállított egy ér­dekes sorrendet arról, kiket gyűlölnek a legjobban Magyarországon napjaink­ban: Soros, migránsok, cigányság. - Ezt a sorrendet nem én alakítottam ki, de én fogalmaztam meg. A rendszer­­váltás óta eltelt 27 évben a cigányságról kialakult negatív kép lényegében nem változott. Amikor a cigánykártya elő­került, akkor sem kezelte a politikai ve­zetés annyira hangsúlyosan, mint nap­jainkban kezelik Soros Györgyöt vagy a migránskérdést. Az világos, hogy az is­meretlentől való félelem keltésének és a riogatás politikájának lényege, hogy minél ridegebb állapotban tartsák a tár­sadalmat. Ugyanakkor ha ez enyhülne, jobban kitisztulhatna az emberek tu­data és értékrendje. Éppen ezért gon­dolom, hogy nem volna szabad a meg­bélyegzéssel játszani, a többségi társa­dalom nem engedheti meg magának, hogy gyűlölködjön. A cigányság demog­ráfiai mutatói, a kisebbség gyarapodása miatt sem volna szabad játszani, és ille­ne számolni azzal, hogy talán nem min­dig lesz kisebbség a cigányság.­­ Az ön által megfogalmazott sorrend azért is figyelemre méltó, mert némely ro­ma politikusok - köztük Farkas Félix ro­ma nemzetiségi szószóló és Lakatos Atti­la, a kormánypárt fórumain feltűnő ci­gány vajda - olyan kijelentéseket tettek, miszerint ha az ország befogadja a mig­­ránsokat, akkor a cigányság háttérbe szorulhat, és kevesebb forrás kerülhet hozzájuk. Mit gondol erről? - Óriási felelőtlenség azt gondolni, hogy kevesebb pénz jutott volna a ci­gányságra, ha itt vannak a bevándorlók vagy a menekültek. Cserdiben sem fél­tek a migránsoktól, néhányan voltak is nálunk. - E kérdés Orbán Viktor kormányfő felve­tése miatt sem elhanyagolható, miszerint miként tudjuk integrálni majd a migrán­­sokat, ha a cigányokkal sem tudtunk mit kezdeni. Erről mi a véleménye? - Az integráció ajtaja valójában már nagyon régóta zárva van. Kérdéses, hogy egy felelős vezetőnek egyáltalán hogyan juthat eszébe így fogalmazni. Egy miniszterelnöknek nem feladata címkéket ragasztgatni sem a bevándor­lókra, sem a menekültekre, sem a cigá­nyokra. Úgy gondolom, amíg nem lesz az országban olyan vezetés, amely a ci­gányság kérdését nem problémaként kezeli, hanem feladatként, addig ez az ajtó zárva is marad.­­ Úgy látom, van esély, hogy a cigányság kérdése felülke­rekedjen a kormány stadio­nokba zárt perspektíváján - Mit gondol, mivel lehetne hatékonyan elkezdeni végre az integrációt? - Hiába beszélnek multikulturaliz­­musról, a kifejezés mögött már nem sok jelentés áll, hiszen a romák öt-hat­­száz éves itt tartózkodásuk óta ugyan­azokkal a problémákkal küzdenek. Úgy látom, hogy ma Magyarországon egy reklámot sem lehet látni, amiben meg­jelennének a romák. Márpedig az em­bereket elsősorban például ezen a csa­tornán lehet bevonni a cigányságról va­ló gondolkodásba. Magam elvállalnám azt is, hogy vécét pucoljak egy reklám­ban, csak történjen valami végre. - A reklámpiacon nagy pénz forog, ez nem volna a részükről nagy kockázatvál­lalás? Ön hogyan állna neki a probléma kezelésének? - Bár lehet, hogy elsőre rosszul hang­zik, én a gyerekeket használnám, akik­nek az őszintesége maga a csoda. Ők ugyanis nem látnak különbséget az em­berek között, tulajdonképpen e tekin­tetben színvakok. Továbbgondolva ezt, úgy látom, Cserdinek sem az a felada­ta, hogy paprikát termeljen, hanem azt kell bizonyítania, képes egy üzenetet küldeni a hazájának, hogy soha nem késő. - Ha gyermekekről beszélünk, akkor leg­alább húsz évbe telne a változás. - Hatszáz évhez képest ez semmi. A mi településünk gyermekei fantasz­tikus eredményeket hoznak a bükkös­­di iskolából, a legjobb diákjuk is cserdi cigány lány. Az összes középiskolásunk ártatlan, nem a sztrádán dolgoznak. Ez nem az én hozadékom. Én a legna­gyobb sikeremnek egy dolgot tartok, hogy úgy tudtuk támogatni az embere­ket, hogy nem állítottuk sorba őket a fa­luban. Az pedig, hogy a gyerekek ren­desen suliba járnak, a szülők egyéni fe­lelőssége. -És az kinek a felelőssége, ami Ópályiban történt, amikor egy gázolás után majd­nem lincselésbe torkollt a helyiek dühe? Az ilyen esetek még jobban elidegeníthe­­tik a cigányságot a többségi társadalom­tól. Hogy látja? - Szögezzük le, hogy nem lehet egy­két esettel összemosni a teljes magyar­­országi cigányságot. Minden jóérzésű ember irtózik az agressziótól. Vannak emberek, akik nem tudnak viselkedni, de ebben a felelősség közös mindenki­vel. Szerintem minél nagyobb a kire­kesztés, annál több ilyen esemény fog bekövetkezni. Ha tovább mélyül a sze­génység, és úgy érzik az emberek, hogy magukra vannak hagyva, akkor maguk gyártanak jogokat és kezdenek önbírás­kodásba, mert úgy érzik, nem kapják meg a segítséget.­­ Sokszor jár más településeken, ahol be­mutatja, hogy Cserdiben a közösséggel mit értek el. Látja ennek eredményét? - Úgy érzem, talán tartást adtam az embereknek, és a polgármesterek is másként tekintenek a lakosságra. Utób­bi azért fontos, mert nem szabad azt gondolnia egy vezetőnek, hogy ő a vi­lág közepe, és mindenhez ért. Nem jó az a polgármester, akinek két csöcse van, és huszonnégy malacot tart rajta, mert nem tudja leszoktatni őket. Ilyen függő kapcsolatban nem változik a lako­sok gondolkodása. Én is szerethetem úgy a ha­zámat, mint Vona Gábor. (...) A szavazati jog elvonása nem a megoldás felé mutat­­ A Jobbik javaslatáról mit gondol, misze­rint általános iskolai végzettséghez köt­nék a szavazati jogot? - Ahhoz, hogy érzékelni lehessen, ez miért fájó, régebbről kell indulnunk. A rendszerváltás előtt noha nem volt nyílt cigányellenesség, mégis egy olyan rendszernek a gyermekei voltunk, akik nem lehettek teljes értékű úttörők vagy kisdobosok. Akkor én még nem is tud­tam, hogy cigány vagyok, úgy hívtak minket, hogy dohányok, ezért azt hit­tem, hogy van ilyen nemzetiség. A nem nyílt hátrányos helyzetünk miatt sosem állhattunk be az első sorba. Tehát az, hogy sokunknak nincs meg a nyolc álta­lános iskolai végzettsége, az előző rend­szer hibája, amely elvette a lehetősé­get tőlünk, hogy képezzük magunkat. A rendszerváltás viszont nagy lehető­séget adott, hogy egyformán mérjenek minket. Ám az eltelt 27 év fényében azt kell mondanom, ha ma megfordul em­berek fejében az általános szavazati jog létjogosultsága, akkor ez az ország nem demokratikus. Úgy vélem, óriási téve­dés a végzettséghez kötni a szavazati jo­got. Az pedig a demokrácia megcsúfolá­sa volna, ha elvennék az iskolázatlanok választáshoz való jogát.­­A Jobbik annyiban finomított, hogy csak a rendszerváltás utáni iskolázatlan gene­rációtól vonná meg a szavazati jogot.­­ Ami azt jelenti, hogy éppen a cigá­nyoktól vonnák el a szavazati jogot. Ez nem a megoldás felé mutat. Én is sze­rethetem úgy a hazámat, mint Vona Gá­bor. Szeretném, hogy a „cigány” szó új­ra visszaadja azt a patinát, ami régen volt, ugyanakkor a szavazati jog elvoná­sával nem ebbe az irányba haladnánk. Én cigány származású magyar ember vagyok, és büszke vagyok mindkettőre. Nem azért, mert nyolc iskolám van, ha­nem mert dönthetek, és ezt nem vehe­tik el tőlem. A cserdi polgármester egyáltalán nem érti, hogyan gondolhatja bárki is azt a Fideszben, hogy Farkas Flórián képes lesz akár egy szavazatot is tisztességesen megszerezni fotó: székelyhídi Balázs Interjú 5

Next