Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-21 / 221. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Nem is sima, hanem kétharmados győzelemmel fogjuk helyreállítani a magyar jogállamot. MOLNÁR ZSOLT SZOCIALISTA POLITIKUS A 2018-AS VÁLASZTÁSRÓL A HÍR TV-BEN EP-delegáció: Nem volt politikai beavatkozás • Kulisszatitkok is kiderültek a hazai vizsgálatról: az egyik ellenőr ragaszkodott hozzá, hogy vezethesse a felcsúti vonatot SZABÓ ZS. LÁSZLÓ Elmaradtak a nagy bejelentések, de még az erős mondatok is hiányoztak az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrzési bizottságának tegnapi sajtótájékoztatójáról, amit a magyarországi ellenőrzésekről tartottak az EP budapesti irodájában. Ingeborg Grösste német delegációvezető később lapunknak is viszszafogottan beszélt Magyarországról és Orbán Viktor miniszterelnökről, annak ellenére is, hogy Lázár János szerint kifejezetten a politikus asszony idegeire A 2007 és 2013 közötti forrásokat sikerült lehívni, ám a mennyiség olykor a minőség rovására ment megy a kormányfő. Grässle azt mondta, hazánk az Európai Unió sikeres országa, amely profitál az európai szolidaritásból. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése kapcsán pedig leszögezte: ő soha nem nyilatkozott a magyar miniszterelnökről, nem is dolga. Az ő feladata az, hogy az uniós pénzek felett ellenőrzést gyakorló valamennyi szervezet hatékonyan működjön. A kilenc - köztük három magyar - EP-képviselőből álló delegáció többek között emiatt is találkozott a legfőbb ügyésszel. A megbeszélésről Grässle azt mondta, Polt Péter tájékoztatta őket arról, hogy minden, a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) által felvetett ügyben eljárnak. A delegációvezető sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarország nem támogatja az európai ügyészség felállítását. A tájékoztatón - a Fideszhez hasonlóan a néppárti frakcióhoz tartozó - képviselő lényegében a misszió során megtekintett uniós fejlesztéseket vette sorra. A 4-es metró ügyére ugyanakkor nem tért ki a folyamatban lévő jogi eljárás miatt. A felcsúti kisvasútról szólva a politikus azt közölte: lehet arról vitázni, hogy kell-e erre ennyi pénzt fordítani (600 millió forintos uniós támogatást kapott). A keddi vonatozásról érdekes részleteket is elárult, miszerint a delegáció egyik tagja ragaszkodott hozzá, hogy maga is vezethesse a szerelvényt. Később a program összeállításának szempontjait firtató kérdésre kifejtette: az a frakciók ötleteit összegezve alakult ki. Ráadásul a kisvasút nagy figyelmet kapott, ezért maguk is tanulmányozni kívánták, főként amiatt, mert egyesek nem akarták, hogy odamenjenek. Grässle - válaszolva a magyar kormány vádjaira - azt mondta: a jövő évi választás előtt fél évvel nem lehet politikai beavatkozásnak tekinteni az ellenőrzést. Beszélt az OLAF-vizsgálatokról is; mint mondta, kérdéses, hogy vannak-e bizonyítékok a hiányosságokra a gyanús ügyekben. Kiemelte, a beruházások megtekintésekor a magyar fél együttműködő volt, az irányító hatósággal viszont nem tudtak találkozni. Ezt majd Brüszszelben pótolják, ahol a vizsgálat folytatódik. Ingeborg Grässle úgy összesített, a 2007 és 2013 közötti rendelkezésre álló forrásokat sikerült lehívni, ám a menynyiség olykor a minőség rovására ment. A tájékoztató után Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő - aki szintén tagja volt a delegációnak - azt közölte, hogy a magyar hatóságok örömmel működnek együtt az ellenőrökkel. Azonban kifogásolta a felcsúti kisvasút programba emelését, szerinte a vizsgálat politikai elfogultságról tanúskodik. A legnagyobb problémának pedig a 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklus forrásainak felhasználása során kiderült szabálytalanságokat, visszaéléseket látja. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője viszont arról beszélt, hogy a bizottság a következő hónapokban ássa bele magát a dokumentumokba, és hónapok múltán születhetnek meg a megállapítások. A felcsúti kisvasúttal kapcsolatban például az derülhet ki, tényleg olyan programra használták-e fel a pénzt, ami érdemben hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. mmm Bizottsági vizit - nem tudni, milyen mélységben vizsgálódtak FOTÓ: BALOGH DÁVID Locsoló és növénytelepítés Újabb százmilliókkal drágult a Nemzeti Lovarda Több mint 300 millió forinttal drágul a Nemzeti Lovarda területén meglévő épületek átalakítása, bővítése, továbbá ugyanott az új ingatlanok építése - írta a Napi.hu internetes oldal. A Keleti pályaudvar közelében lévő Nemzeti Lovarda így már összesen 2,8 milliárd forintba fog kerülni, holott az eredetileg becsült értéke még csak 1,8 milliárd volt. Tavaly márciusban derült ki, hogy a két kivitelező cég (a Várkert bazárt is felújító West-Hungária Bau Kft. és a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt.) 2,5 milliárd forintért vállalta a munkát. A mostani drágulást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azzal indokolta meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy egyebek mellett víztározó építésére, illetve kerti locsoló kiépítésére és növénytelepítésre is szükség van. Nem mellékes, hogy még 2013-ban arról beszélt Lázár Vilmos, a Magyar Lovassportszövetség elnöke és Fábiáncsics Gábor, a Nemzeti Lovarda igazgatója, hogy 2015 első felében már átadják a létesítményt. Sok minden el is készült, de „apró”, 300 millió forintos kiegészítésekre ezek szerint még szükség van. Tavaly novemberben Szilvásváradon már átadtak egy lovardát, amit Mészáros Lőrinc cége épített 1,9 milliárdért. (MN) Kósa Lajos megint szélbertalanozott • A leendő miniszter nyelve másodjára botlott, megsértve ezzel az LMP társelnökét KATONA Néhány személyeskedő megjegyzés, egy-egy pikírt válasz - így lehetne összegezni azt a bő két órát, amíg az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap meghallgatta a miniszteri posztra jelölt Kósa Lajost. A Fidesz-frakció leköszönő vezetője ugyanis a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz - várhatóan október 2-án -, miután a fideszes többségű testület támogatta a kinevezését. Kósa Lajos „bemutatkozó” beszédében túl sok újdonság nem hangzott el; a leendő kormánytag arról beszélt, hogy a megyei jogú városokban 3400 milliárd forintnyi beruházás valósul majd meg a Modern városok program égisze alatt, ez nagyjából 250 projektet jelent. Az MSZP-s Szakács László szerint inkább önálló oktatási vagy egészségügyi miniszterre lenne szükség, a Kósa Lajos által betöltött tisztség valójában csak az „Orbán Viktor ígéretei miatti magyarázkodást” foglalja magában. Azt a példát hozta, hogy Pécs városából továbbra sem közelíthető meg autópályán az országhatár. Kósa Lajos ugyanakkor arról kezdett beszélni, hogy az ország déli területén fekvő városból könnyen el lehet jutni Ausztriába végig sztrádán. Szakács László nagyjából egy óra múlva kapott újra szót, akkor tudta csak világossá tenni, hogy ő értelemszerűen nem a Pécstől 410 kilométerre fekvő osztrák határra gondolt, hanem a közeli horvát határra. A szocialista képviselőn kívül a ma már az LMP frakciójában ülő Demeter Mártával is zajlott egy hasonló adok-kapok, amikor az ellenzéki politikus - sok más mellett - a beruházások átláthatóságát kérte számon. Arra volt kíváncsi, lesz-e egy olyan felület, ahol minden dokumentum, szerződés nyilvános lesz. Kósa Lajos a kérdést figyelmen kívül hagyta, egyúttal támadásba lendült. Azt mondta, hogy a legnagyobb korrupciós veszély ma Magyarországon, hogy gazdasági társaságok feketén tudnak pártokat támogatni - ez volt az indoka az eredeti plakáttörvény-javaslatuknak -, az ellenzék ugyanakkor ezt nem szavazta meg. - Hiteltelen minden mondata - közölte erre hivatkozva a korrupció miatt aggódó Demeter Mártával. A jobbikos Volner János - aki egyébként igen rövid ideig vett csak részt a bizottsági ülésen - többek között megemlítette, pártjában csak úgy nevezik a programot, mint a „betonba öntött jövő”. Kósa erre úgy reagált, hogy éppen olyan elvárásokkal találkozik az emberek részéről, hogy legyen lebetonozva a járda, azt pedig szerinte mindenki szereti, ha egy település főtere szépen ki van csinosítva. A leendő miniszter a kormányt érő bírálatok kapcsán arról beszélt, hogy majd egy ellenzéki kabinet biztosan mást fog csinálni, és itt ismét - csakúgy, mint a hétfői parlamenti nyitónapon Szél Bertalanként említette az LMP társelnökét, Szél Bernadettet. Amikor az ellenzék ezt szóvá tette, elnézést kérve arra hivatkozott, hogy van egy Szél Bertalan nevű barátja, ezért mondja automatikusan ezt a nevet. ► milliárdnyi fejlesztés felett diszponál majd miniszterként Kósa Lajos 2017. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Ismét téma a parlamentben a CEU-ügy KATONA MARIANN Habár a McDaniel College további magyarországi működéséhez szükséges - hazánk és Maryland állam közötti - megállapodásról kezdődött meg a vita tegnap a parlamentben, az ellenzék leginkább mégsem erről, hanem a CEU-ról beszélt. Emlékezetes, a lex CEU néven elhíresült és itthon, illetve külföldön is nagy botrányt keltett új szabályozás miatt már minden külföldi egyetem anyaországával szükség van egy ilyen megállapodásra, ezt pedig az Országgyűlésnek el kell fogadnia. Az MSZP-s Legény Zsolt kényszer-megállapodásnak nevezte a dokumentumot, miután - mint fogalmazott - a Fidesz „a Soros-hadjárat részeként úgy döntött, hogy kiűzi az országból” az üzletember által alapított CEU-t. Az LMP-s Ikotity István is úgy vélekedett, hogy a mostani megállapodás egy olyan színjáték része, amely a CEU ellehetetlenítéséről szól. A jobbikos Gyüre Csaba volt az egyetlen ellenzéki képviselő, aki nem említette Soros György egyetemét, bár óvatosan ő is bírálta az ügy alapját adó, lex CEU elnevezésű szabályozást. Az oktatási államtitkár - miközben igyekezett a McDaniel egyetemről beszélni - a CEU kapcsán leszögezte, hogy már az ott illetékes New York állammal is zajlanak a tárgyalások. Palkovics László szerint az egyetemnél is egyre inkább úgy látják, hogy teljesíthetők a magyar állam által szabott feltételek, ha pedig ez meg is történik, akkor meg fog születni a megállapodás. Ugyancsak tegnap kezdődött meg a vitája Lázár János javaslatának, hogy Csongrád megyét a jövőben Csongrád-Csanád megyének hívják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra hivatkozott, hogy Makónak és a környékbeli településeknek Csanádi identitása van, az Országgyűlés pedig jól teszi, ha ezeket a lokális célokat támogatja. Az MSZP nevében felszólaló Gúr Nándor azt mondta, a kezdeményezést érti, de ő inkább onnan közelítené meg az ügyet, hogy a Fidesz-kormány kiüresítette a megyei önkormányzatokat. Vannak tehát valódi problémák, amelyek az embereket érintik, ezekkel kellene foglalkozni. A jobbikos Hegedűs Lórántné viszont egyetértett Lázár Jánossal. Felvetette azonban, egy korábbi elképzelés már szólt arról, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használják, és bár a Jobbik ezt támogatná, a kormány „valamilyen oknál fogva ebből kihátrált”. PALKOVICS LÁSZLÓ A CEU-nál is egyre inkább úgy látják, hogy teljesíthetők a feltételek LÁZÁR JÁNOS: „ A Makón és a környékbeli településeken élőknek Csanádi identitásuk van