Magyar Nemzet, 2017. szeptember (80. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-21 / 221. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Nem is sima, hanem kétharmados győzelemmel fogjuk helyreállítani a magyar jogállamot. MOLNÁR ZSOLT SZOCIALISTA POLITIKUS A 2018-AS VÁLASZTÁSRÓL A HÍR TV-BEN E­P-delegáció: Nem volt politikai beavatkozás • Kulisszatitkok is kiderültek a hazai vizsgálatról: az egyik ellenőr ragaszkodott hozzá, hogy vezethesse a felcsúti vonatot SZABÓ ZS. LÁSZLÓ Elmaradtak a nagy bejelentések, de még az erős mondatok is hiányoztak az Európai Parlament (EP) költségveté­si ellenőrzési bizottságának tegnapi saj­tótájékoztatójáról, amit a magyarországi ellenőrzésekről tartottak az EP budapes­ti irodájában. Ingeborg Grösste német de­legációvezető később lapunknak is visz­­szafogottan beszélt Magyarországról és Orbán Viktor miniszterelnökről, annak ellenére is, hogy Lázár János szerint ki­fejezetten a politikus asszony idegeire A 2007 és 2013 közötti forrásokat sikerült lehívni, ám a mennyiség olykor a minőség rovására ment megy a kormányfő. Grässle azt mondta, hazánk az Európai Unió sikeres orszá­ga, amely profitál az európai szolidari­tásból. A Miniszterelnökséget vezető mi­niszter kijelentése kapcsán pedig leszö­gezte: ő soha nem nyilatkozott a magyar miniszterelnökről, nem is dolga. Az ő fel­adata az, hogy az uniós pénzek felett el­lenőrzést gyakorló valamennyi szerve­zet hatékonyan működjön. A kilenc - köztük három magyar - EP-képviselőből álló delegáció többek között emiatt is találkozott a legfőbb ügyésszel. A megbeszélésről Grässle azt mondta, Polt Péter tájékoztatta őket ar­ról, hogy minden, a Csalás Elleni Euró­pai Hivatal (OLAF) által felvetett ügyben eljárnak. A delegációvezető sajnálatos­nak nevezte, hogy Magyarország nem tá­mogatja az európai ügyészség felállítását. A tájékoztatón - a Fideszhez hasonlóan a néppárti frakcióhoz tartozó - képviselő lényegében a misszió során megtekintett uniós fejlesztéseket vette sorra. A 4-es metró ügyére ugyanakkor nem tért ki a folyamatban lévő jogi eljárás miatt. A felcsúti kisvasútról szólva a politi­kus azt közölte: lehet arról vitázni, hogy kell-e erre ennyi pénzt fordítani (600 millió forintos uniós támogatást kapott). A keddi vonatozásról érdekes részlete­ket is elárult, miszerint a delegáció egyik tagja ragaszkodott hozzá, hogy maga is vezethesse a szerelvényt. Később a prog­ram összeállításának szempontjait firta­tó kérdésre kifejtette: az a frakciók öt­leteit összegezve alakult ki. Ráadásul a kisvasút nagy figyelmet kapott, ezért maguk is tanulmányozni kívánták, fő­ként amiatt, mert egyesek nem akarták, hogy odamenjenek. Grässle - válaszolva a magyar kormány vádjaira - azt mond­ta: a jövő évi választás előtt fél évvel nem lehet politikai beavatkozásnak tekinteni az ellenőrzést. Beszélt az OLAF-vizsgálatokról is; mint mondta, kérdéses, hogy vannak-e bizonyítékok a hiányosságokra a gya­nús ügyekben. Kiemelte, a beruházások megtekintésekor a magyar fél együttmű­ködő volt, az irányító hatósággal viszont nem tudtak találkozni. Ezt majd Brüsz­­szelben pótolják, ahol a vizsgálat folyta­tódik. Ingeborg Grässle úgy összesített, a 2007 és 2013 közötti rendelkezésre ál­ló forrásokat sikerült lehívni, ám a meny­­nyiség olykor a minőség rovására ment. A tájékoztató után Deutsch Tamás fi­­deszes EP-képviselő - aki szintén tagja volt a delegációnak - azt közölte, hogy a magyar hatóságok örömmel működ­nek együtt az ellenőrökkel. Azonban ki­fogásolta a felcsúti kisvasút programba emelését, szerinte a vizsgálat politikai elfogultságról tanúskodik. A legnagyobb problémának pedig a 2007 és 2013 kö­zötti pénzügyi ciklus forrásainak felhasz­nálása során kiderült szabálytalanságo­kat, visszaéléseket látja. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyar­­országért EP-képviselője viszont ar­ról beszélt, hogy a bizottság a követke­ző hónapokban ássa bele magát a do­kumentumokba, és hónapok múltán születhetnek meg a megállapítások. A felcsúti kisvasúttal kapcsolatban például az derülhet ki, tényleg olyan programra használták-e fel a pénzt, ami érdemben hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. mmm Bizottsági vizit - nem tudni, milyen mélységben vizsgálódtak FOTÓ: BALOGH DÁVID Locsoló és növénytelepítés Újabb százmilliókkal drágult a Nemzeti Lovarda Több mint 300 millió forinttal drágul a Nemzeti Lovarda területén meglévő épületek átalakítá­sa, bővítése, továbbá ugyanott az új ingatla­nok építése - írta a Napi.hu internetes ol­dal. A Keleti pályaudvar közelében lévő­­ Nemzeti Lovarda így már összesen 2,8 milliárd forintba fog kerülni, holott az eredetileg becsült értéke még csak 1,8 milliárd volt. Tavaly márciusban derült ki, hogy a két kivitelező cég (a Várkert bazárt is felújító West-Hungária Bau Kft. és a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdo­nában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt.) 2,5 milliárd forintért vállalta a munkát. A mostani drá­gulást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azzal in­dokolta meg a Közbeszerzési Értesítőben, hogy egyebek mellett víztározó építésére, illetve kerti locsoló kiépítésére és növénytelepí­tésre is szükség van. Nem mellékes, hogy még 2013-ban arról beszélt Lázár Vil­mos, a Magyar Lovassportszövetség el­nöke és Fábiáncsics Gábor, a Nemzeti Lovarda igazgatója, hogy 2015 első fe­lében már átadják a létesítményt. Sok minden el is készült, de „apró”, 300 millió forintos kiegészítésekre ezek sze­rint még szükség van. Tavaly november­ben Szilvásváradon már átadtak egy lovar­dát, amit Mészáros Lőrinc cége épített 1,9 milliárdért. (MN) Kósa Lajos megint szélbertalanozott • A leendő miniszter nyelve másodjára botlott, megsértve ezzel az LMP társelnökét KATONA Néhány személyeskedő megjegyzés, egy-egy pikírt válasz - így lehetne össze­gezni azt a bő két órát, amíg az Ország­­gyűlés gazdasági bizottsága tegnap meg­hallgatta a miniszteri posztra jelölt Kósa Lajost. A Fidesz-frakció leköszönő veze­tője ugyanis a megyei jogú városok fej­lesztéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz - várhatóan október 2-án -, miután a fideszes többségű testület támogatta a kinevezését. Kósa Lajos „bemutatko­zó” beszédében túl sok újdonság nem hangzott el; a leendő kormánytag arról beszélt, hogy a megyei jogú városokban 3400 milliárd forintnyi beruházás való­sul majd meg a Modern városok prog­ram égisze alatt, ez nagyjából 250 pro­jektet jelent. Az MSZP-s Szakács László szerint in­kább önálló oktatási vagy egészségügyi miniszterre lenne szükség, a Kósa Lajos által betöltött tisztség valójában csak az „Orbán Viktor ígéretei miatti magya­rázkodást” foglalja magában. Azt a pél­dát hozta, hogy Pécs városából tovább­ra sem közelíthető meg autópályán az országhatár. Kósa Lajos ugyanakkor ar­ról kezdett beszélni, hogy az ország déli területén fekvő városból könnyen el le­het jutni Ausztriába végig sztrádán. Sza­kács László nagyjából egy óra múlva ka­pott újra szót, akkor tudta csak világos­sá tenni, hogy ő értelemszerűen nem a Pécstől 410 kilométerre fekvő osztrák határra gondolt, hanem a közeli horvát határra. A szocialista képviselőn kívül a ma már az LMP frakciójában ülő Demeter Mártával is zajlott egy hasonló adok-ka­­pok, amikor az ellenzéki politikus - sok más mellett - a beruházások átlátható­ságát kérte számon. Arra volt kíváncsi, lesz-e egy olyan felület, ahol minden do­kumentum, szerződés nyilvános lesz. Kósa Lajos a kérdést figyelmen kívül hagyta, egyúttal támadásba lendült. Azt mondta, hogy a legnagyobb korrupciós veszély ma Magyarországon, hogy gaz­dasági társaságok feketén tudnak párto­kat támogatni - ez volt az indoka az ere­deti plakáttörvény-javaslatuknak -, az ellenzék ugyanakkor ezt nem szavazta meg. - Hiteltelen minden mondata - kö­zölte erre hivatkozva a korrupció miatt aggódó Demeter Mártával. A jobbikos Volner János - aki egyéb­ként igen rövid ideig vett csak részt a bizottsági ülésen - többek között meg­említette, pártjában csak úgy nevezik a programot, mint a „betonba öntött jö­vő”. Kósa erre úgy reagált, hogy éppen olyan elvárásokkal találkozik az embe­rek részéről, hogy legyen lebetonozva a járda, azt pedig szerinte mindenki szere­ti, ha egy település főtere szépen ki van csinosítva. A leendő miniszter a kormányt érő bírálatok kapcsán arról beszélt, hogy majd egy ellenzéki kabinet biztosan mást fog csinálni, és itt ismét - csakúgy, mint a hétfői parlamenti nyitónapon­­ Szél Bertalanként említette az LMP társ­elnökét, Szél Bernadettet. Amikor az el­lenzék ezt szóvá tette, elnézést kérve arra hivatkozott, hogy van egy Szél Ber­talan nevű barátja, ezért mondja auto­matikusan ezt a nevet. ► milliárdnyi fejlesztés felett diszponál majd miniszterként Kósa Lajos 2017. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Ismét téma a parlamentben a CEU-ügy KATONA MARIANN Habár a McDaniel College további ma­gyarországi működéséhez szükséges - hazánk és Maryland állam közötti - megállapodásról kezdődött meg a vita tegnap a parlamentben, az ellenzék leg­inkább mégsem erről, hanem a CEU-ról beszélt. Emlékezetes, a lex CEU néven elhíresült és itthon, illetve külföldön is nagy botrányt keltett új szabályozás mi­att már minden külföldi egyetem anya­országával szükség van egy ilyen megál­lapodásra, ezt pedig az Országgyűlésnek el kell fogadnia. Az MSZP-s Legény Zsolt kényszer-meg­állapodásnak nevezte a dokumentumot, miután - mint fogalmazott - a Fidesz „a Soros-hadjárat részeként úgy döntött, hogy kiűzi az országból” az üzletember által alapított CEU-t. Az LMP-s Ikotity Ist­ván is úgy vélekedett, hogy a mostani megállapodás egy olyan színjáték része, amely a CEU ellehetetlenítéséről szól. A jobbikos Gyüre Csaba volt az egyetlen el­lenzéki képviselő, aki nem említette So­ros György egyetemét, bár óvatosan ő is bírálta az ügy alapját adó, lex CEU elne­vezésű szabályozást. Az oktatási állam­titkár - miközben igyekezett a McDaniel egyetemről beszélni - a CEU kapcsán le­szögezte, hogy már az ott illetékes New York állammal is zajlanak a tárgyalások. Palkovics László szerint az egyetemnél is egyre inkább úgy látják, hogy teljesíthe­tők a magyar állam által szabott feltéte­lek, ha pedig ez meg is történik, akkor meg fog születni a megállapodás. Ugyancsak tegnap kezdődött meg a vitája Lázár János javaslatának, hogy Csongrád megyét a jövőben Csong­­rád-Csanád megyének hívják. A Minisz­terelnökséget vezető miniszter arra hi­vatkozott, hogy Makónak és a környék­beli településeknek Csanádi identitása van, az Országgyűlés pedig jól teszi, ha ezeket a lokális célokat támogatja. Az MSZP nevében felszólaló Gúr Nán­dor azt mondta, a kezdeményezést ér­ti, de ő inkább onnan közelítené meg az ügyet, hogy a Fidesz-kormány kiüresítet­­te a megyei önkormányzatokat. Vannak tehát valódi problémák, amelyek az em­bereket érintik, ezekkel kellene foglal­kozni. A jobbikos Hegedűs Lórántné vi­szont egyetértett Lázár Jánossal. Felve­tette azonban, egy korábbi elképzelés már szólt arról, hogy a megye helyett a vármegye kifejezést használják, és bár a Jobbik ezt támogatná, a kormány „vala­milyen oknál fogva ebből kihátrált”. PALKOVICS LÁSZLÓ A CEU-nál is egy­re inkább úgy látják, hogy teljesíthetők a feltételek LÁZÁR JÁNOS: „ A Makón és a kör­nyékbeli települése­ken élőknek Csanádi identitásuk van

Next