Magyar Nemzet, 2017. október (80. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-05 / 233. szám

12 ROVATVEZETŐ: WEKERLE SZABOLCS •kultura@magyarnemzet.hu Hallott erről? Mindig a színész írja a legjobb poénokat, szerencse, hogy ezt a kritikusok nem tudják! SZABÓ BORBÁLA ÍRÓ, DRAMATURG A KÖNYVESBLOGNAK 2017. OKTÓBER 5. CSÜTÖRTÖKMagyar Nemzet Generációk kedvence Százéves lenne Szabó Magda Kossuth-díjas író A XX. század egyik legtermékenyebb és legsikeresebb magyar írója száz éve, 1917. október 5-én született Debrecenben. Egész életművét meghatározta a cívisváros, itt élt szüleivel, akiket rajongva szeretett. Családja íróként is inspirációt jelentett neki, ahogy a szigorú református gimnázium, a Dóczy is. Az intézményről mintázta leghíresebb ifjúsági regénye, az Abigél lányiskoláját. Költőként indult, de 1949-től nem publikálhatott, ahogy férje, Szobotka Tibor sem. Tanított, közben férjének írt. Csak 1958-ban jelent meg újra regénye, a Freskó, a vidéki lelkészcsalád tragédiákkal és szeretetlenséggel teli története. A családi viszonyok és az azokat megmérgező feszültségek sok művében visszaköszönnek. 1959-es Az őz című regénye, amely Herman Hesse tetszését is kivívta, már nemzetközi sikert hozott számára. Sorra jelentek meg regényei (Katalin utca, Okút, Régimódi történet, Az ajtó, Für Elise), de írt drámákat, esszéket, publicisztikát is. Műveit 42 nyelvre fordították le. A szombati Magyar Nemzet Magazinban Hegyi Gyula publicista személyes hangvételű visszaemlékezését olvashatják a 2007-ben elhunyt Szabó Magdáról. (R. K. K.) Kikelő grifftojás és boszorkányfőzet affinái • Elvarázsolja és felszabadítja a gyerekeket a Kányádi Sándor ihletésére létrejött Mesemúzeum Múzeum ICEVei SASHEGYI ZSÓFIA Klasszikus népmeséi figurák bőrébe bújhat, bekukkanthat a felvilágba, s a sárkányt is legyőzheti, aki ellátogat a budapesti Mesemúzeumba. A budavári önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum összefogásával, állami támogatással felállított intézmény nagy erénye, azonkívül, hogy meseolvasásra serkent, pozitív aszszociációkat kapcsol a legfiatalabbak fejében nem túl izgalmasan hangzó múzeum kifejezéshez. Az idelátogató gyerekek egyből tündérmesébe csöppennek. 83494 ► látogató lépte át öt év alatt az alig 200 négyzetméteres múzeum küszöbét, köztük körülbelül 62 ezer gyerek Bár a fogadótérben és a programjainkon szerepet kapnak egyéb, gyerekek számára fontos történetek is, amikor rám talált a feladat, hogy kidolgozzam a múzeum koncepcióját, a népmese mellett tettem le a voksomat, hiszen ebből merítenek a kortárs és műmesék is, így a kiállítás ennek szimbólum- és motívumvilágára épül - fogalmaz az intézmény szakmai vezetője, Helmich Katalin. Az út, amelyet a múzeum három szobáján át bejárhatunk, amellett hogy megidézi a klasszikus mesebeli helyszíneket, archetípusokat, tág teret enged a fantáziának. Az első teremben felvonuló szereplőknek csak a sziluettjét látjuk, a figura képe így mindenkinek a képzeletében születik meg. - A mesék úgy hatnak a legjobban, ha mozgósítani tudják a befogadó belső képi világát, ezért igyekeztünk minél kevésbé előrehuzalozni egy-egy figurát, s egyértelmű, mégis szimbolikus téri elemeket teremteni - mondja a vezető. Az interaktív, érzékszervi próbatételek közt szerepelnek tapintás útján felismerendő mesebeli tárgyak és a boszorkány varázsfőzetéből hiányzó, szaglás alapján azonosítandó alapanyagok is. Ha a létrán felmászva megmelengetjük a fészekben lévő grifftojást, bekövetkezik az átváltozás, elválik egymástól az alvilág és a felvilág, s ha legyőzzük a sárkányt, elnyerjük méltó jutalmunkat: a díszes trónszékben vár a megérdemelt pihenés. Az öt éve üzemelő intézmény forgalma minden előzetes várakozást felülmúlt. Az évforduló alkalmából készített számvetés impozáns eredményeket hozott. Eddig 83 494 látogató lépte át az alig 200 négyzetméteres múzeum küszöbét, ebből körülbelül 62 ezer gyerek. A pszichodráma-foglalkozások feszültségoldó, felszabadító élményt nyújtanak a gyerekeknek, akik hétvégenként családjukkal is visszajöhetnek az itt rendezett író-olvasó találkozókra. - Mi az iskolában kevéssé helyet kapó érzelmi nevelést helyeztük előtérbe, emellett az is a célunk, hogy elvezessük a legfiatalabbakat az olvasás öröméhez. A népmesékben életvezetési tanácsok rejtőznek, rávilágítanak a helyes útra, a sikerre vezető viselkedésre - magyarázza az intézmény szakmai vezetője, aki hangsúlyozza, fontos, hogy a gyerekek felszabadultan, jó érzéssel lépjenek ki a múzeumból. - Itt nem kell keresztkérdésekre felelniük, és együtt tudnak örülni, amikor közösen megszerzik a foglalkozás vezetőitől a mesebirodalom kulcsát - mondja Helmich Katalin. Azt, hogy így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az emlékkönyvek, amelyek közül már nem egy betelt. Ezekben viszszatérésről álmodozó feljegyzések és „a világ legjobb múzeuma” cím ismétlődő odaajándékozása mellett olyan hozzászólás is akad, amelynek szerzője hoszszú távú tervként azt tűzi ki, hogy ha felnő, itt akar dolgozni. - Itt a gyerekek valóban felszabadulnak, elvarázsolódnak és jól érzik magukat - fogalmaz Helmich Katalin, aki utal rá, terveik között szerepel egy olyan történetalkotó műhely létrehozása is, ahol a nagyobb gyerekek aktív alakítói lehetnének a közösen formált meséknek, azokat újra- és újraírhatnák. Azért kap központi jelentőséget ez a tevékenység, mert pozitívan hathat arra, hogy a gyerekek belássák: hinniük kell, hogy irányíthatják, befolyásolhatják a saját sorsukat is. A gyerekek ebben a fantáziavilágban valóban felszabadulhatnak fotó ren driessen I „Ez mérföldkő” - Török Gábor és Mráz Ágoston Sámuel az őcsényi menekültüdültetési botrányról ■ Kell-e nekünk felhőkarcoló? -Exkluzív háttér Budapest első toronyházáról |L ■ A gasztroforradalom felfalja gyermekeit - Szakács hiány és ■ pincérterror Magyarországon AZ E HETI SZÁM TARTALMÁBÓL * A ■ ! Kövessen minket a megújult hírportálján is! www.mno.hu in Available on the App Store ► l........ 3ET IT ON Google Play FICSOR BENEDEK Hétszázötvenmillió forint helyett több mint egymilliárdért készíti el a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) tervdokumentációját a két éve kiírt pályázaton nyertes Mérték Építészeti Stúdió - derült ki az uniós közbeszerzési értesítő szeptember végi bejegyzéséből. Az egymilliárdos terv azonban nem a teljes Közlekedési Múzeumra vonatkozik, hiszen a Liget projekt részeként felépülő intézmény végül nem a Városligetben kap helyet. Májusban ugyanis a kormány úgy döntött, a múzeumot elköltöztetik, június elején pedig ki is jelölték az egyelőre véglegesnek tűnő új helyszínt, a kőbányai Északi Járműjavítót. A költözésre azért volt szükség, mert hiába növelték volna duplájára a múzeum 4500 négyzetméteres kiállítóterét térszint alatti bővítéssel, még így sem tudták volna bemutatni a teljes anyagot. Ezzel szemben az intézmény új otthonában a tervek szerint több tízezer négyzetméternyi belső és külső kiállítóhelyen elfér majd a járműgyűjtemény egésze. A múzeum elköltöztetésétől függetlenül azonban újjáépül majd az intézménynek korábban otthont adó, idénre teljesen elbontott épület is a Városligetben. A kormányhatározat szerint az egykori Közlekedési Csarnokot Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján építik vissza, hogy a jövőben a Közlekedési Múzeum egyik telephelyeként a kiemelkedő magyar feltalálók találmányait mutassa be. Ennek tervezése kerül valamivel több mint egymilliárd forintba az építészirodával kötött szerződés módosítása alapján. A drágább terveket a múzeum részéről felvetődött új igények indokolták. Bár ezt nem részletezi a közbeszerzési értesítő, Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa korábban arról beszélt, a tervezett föld alatti kiállítóterek helyett mélygarázs épül majd. A múzeum kőbányai épületének terveiről és a beruházás menetrendjéről egyelőre nincs hír.