Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-02 / 255. szám

2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Sokféle térdpanasz van. HALÁSZ JÁNOS, A FIDESZ-FRAKCIÓ SZÓVIVŐJE AZ RTL KLUBNAK ARRÓL, HOGY A KORMÁNYPÁRTI SIMONKA GYÖRGY MIÉRT NEM MENT EL AZ ÁLTALA INDÍTOTT RÁGALMAZÁSI PERRE, MIKÖZBEN MÁSHOL FELTŰNT Isteni kegyelmet lát Orbán Viktor a kormányzásban • Áder János államfő beszédében kiemelte, először az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a négy bevett vallás szabadságát ► Folytatás az 1. oldalról Hozzátette: „kontinensünk történel­mi tapasztalata”, hogy aki igent mond a sokszínűségre, annak toleranciával, megértéssel és elfogadással kell fordul­nia mindazokhoz, akik másként hisz­nek, másként gondolkodnak. - Európa sok szenvedés és nehézség árán tanulta meg, hogy a tolerancia a békés együtt­élés alapja és minden nyitott társada­lom alapelve - tette hozzá. Hazánkban egyebek között azzal ün­nepelték a reformációt, hogy kedden felavatták a debreceni református nagy­templom és a református kollégium kö­zötti emlékkertben a reformáció em­lékművét, Györfi Sándor és Györfi Lajos szobrászművészek alkotását. Avatóbe­szédében Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere - Merkelhez hason­lóan - említette a toleranciát, igaz, némi­képp eltérő kontextusban. Mint mondta, „hatalmas vállalkozás emlékművet állí­tani a reformációnak azokban az idők­ben, amikor a világban és a mi Euró­pánkban is egyre több helyen csillaghul­lás van, porba hullik a kereszt”. Szerinte vagy azért történik mindez, mert a har­cokban célponttá válik a kereszténység, vagy azért, mert az egyházközségek kö­zössége elfogy, és a gazdasági kényszer miatt már nem képes fenntartani nagy múltú templomokat sem, vagy azért, mert „a politikai korrektség a tolerancia nagyobb dicsőségére nem bírja el a ke­­resztyénség látványát”. Utóbbira példa­ként említette Balog Zoltán, miként kel­lett Nagy-Britanniában egy ápolónőnek levennie a nyakában függő kis keresztet, s miként hozott határozatot a francia ál­lamtanács, hogy II. János Pál pápa nem­régiben felavatott szobráról le kell ven­ni a keresztet. Az avatáson a megyei jogú váro­sok fejlesztéséért felelős tárca nélkü­li miniszter, Kósa Lajos is felszólalt. El­mondta: volt időszak, amikor a hit el­választotta, volt, amikor összekötötte az embereket. A mai kor kihívásaiban, küzdelmeiben sokkal több minden kö­ti össze a reformátusokat, a katolikuso­kat, az evangélium szerint élőket, mint ami elválasztja. Megjegyezte ugyanak­kor, hogy „ma a mi hitünk a világ legül­­dözöttebb hite, ma a Jézusban hívők és az evangéliumot olvasók millióinak az életét fenyegeti az a terror, ami a keresz­ténységet üldözi, és egyes országokban, egyes földrészeken a kiirtására esküdött föl”. - Izmusok jönnek-mennek, de a hit védelme, a keresztény emberek védel­me örök kötelesség - jelentette ki Kósa Lajos az emlékmű avatásán. Orbán Viktor miniszterelnök a re­formációra emlékezve a Papp Lász­ló Budapest Sportarénában tartott köz­ponti ünnepségen mondott beszédet. - Magyarországnak a keresztényelle­nes, internacionalista erők kormányzá­sa után egy keresztény értékeket követ­ni igyekvő kormányzásra van szüksége - mondta. Szavai szerint nem véletlen, hanem Isten kegyelmének megnyilvá­nulása, hogy Magyarország élén ma ke­resztény, hitvalló kormány áll. Hozzá­tette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak él­ni”, igazságosabban, derűsebben, gaz­dagabban és fölemelt szívvel.­­ Mi nemcsak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája - ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicső­ségét is szolgálja, az utcasepréstől az or­szág kormányzásáig - fogalmazott a kor­mányfő. Szerinte „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpát­alja, Délvidék és Erdély. - Látszik a bé­kés, határok fölötti nemzetegyesítés va­lósága - hangoztatta. - A végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megsza­badít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti ösz­­sze, hanem a magyar lelkeket is. Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. [...] Is­ten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria - zárta szavait Orbán Viktor. A reformációról Juhász Péter, az Együtt elnöke is megemlékezett. Közle­ményében arról írt, a reformációnak kö­szönheti Európa és Magyarország a nem­zeti irodalom kialakulását, a protestáns etikának pedig az európai gazdaság fel­­emelkedését. Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom Párt elnöke a miniszterelnök beszédét eszelősnek, il­letve a magyar kultúra megcsúfolásának, magát a kormányfőt pedig antikrisztus­­nak és fasisztának nevezte közösségi ol­dalán. „Sok ilyen gyalázatos uralom volt már, mindegyik megbukott. Azért kell megbuknia, mert embertelen, gyaláza­tos, és erkölcsileg tarthatatlan” - írta. Erdélyben sem feledkeztek el a re­formáció kezdetének 500. évfordulójá­ról. A kolozsvári polgármesteri hivatal bejelentette: Kálvin Jánosról nevezik el a kolozsvári Farkas utcai templom előt­ti teret. Ennek közepén található a Ko­lozsvári testvérek által a XIV. században készített Szent György-lovas szobor má­solata. Egyik oldalon a teret a Mátyás ki­rály által építtetett templom, másik ol­dalt a református kollégium határolja. Jelenleg a térnek nincs neve. ANGELA MERKEL: Európa sok szen­vedés árán tanulta meg, hogy a toleran­cia a békés együtt­élés alapja A miniszterelnök a Papp László Budapest Sportarénában mondott beszédében a keresztény kormányzást méltatta fotó: béres attila 2017. NOVEMBER 2. CSÜTÖRTÖK Közeleg a tél Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot A parlament kedden KDNP-s képviselők javaslatára április 30-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. Harrach Péter frakcióvezető, valamint Hollik István és Szászfalvi László indítványát egyhangúlag, 176 igen sza­vazattal fogadta el az Országgyűlés. A morató­rium november 15-től április 30-ig tart abban az esetben, ha a kötelezett magánszemély. Eddig ez az időszak december 1-jétől már­cius 1-jéig tartott. A változtatás célja a javaslat indoklása szerint, hogy a la­kóingatlanukat elveszítő adósok­nak - illetve az önkormányzat jegy­zőjének - több ideje legyen a lakha­tás megoldására. Emellett a javaslat benyújtói indokoltnak tartják, hogy a té­li időszakon túl a hűvös őszi, tavaszi időszakra is kiterjedjen a kilakoltatási moratórium. A rendelkezést azoknál a ha­tálybalépés napján folyamatban lévő végrehajtási eljárá­soknál is alkalmazni kell, amelyeknél a lakóingat­lant még nem ürítették ki. Szerdán egyébként megkezdődött a hajléktalanok téli ellátása.­­ A rászorulók számára a krízisidőszak végé­ig, vagyis tavaszig az eddiginél mintegy 1500-zal több férőhely áll rendelkezés­re az országban a meglévő 9600 fé­rőhelyen felül - közölte Czibere Ká­roly, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. (MN) Ötvenszeres különbség is lehet a sírhelyárak között • Budapesten a Farkasréti temető a legdrágább, ott 620 ezer forint egy nyughely, vidéken a töredékét kell fizetni MOLNÁR RICHÁRD November 2-án még hosszabb nyitvatar­­tással - reggel héttől este nyolcig - vár­ják a megemlékezőket a fővárosi teme­tők a halottak napján. A Budapesti Köz­lekedési Központ (BKK) pedig sűrűbben indított és rendkívüli járatokat üzemel­tet. Gépkocsival viszont csak a rákoske­resztúri Új köztemetőbe és a Fiumei Úti Sírkertbe lehet behajtani. A temetőlá­togatókat az 1-jei munkaszüneti napon, mindenszentekkor nem zavarta meg rendkívüli esemény, azonban Szombat­helyen az egyik temetőben egy idős asz­­szony súlyos fejsérülést szenvedett, mi­után a füves domboldalon próbált le­menni a sírok között és elesett. Egy biztosítótársaság kutatásából az derül ki, hogy a gyászolók nyolcvan szá­zalékának nemcsak a szeretteik elvesz­tése okoz nehézséget, hanem a teme­tés költségeinek kifizetése is. Az ország egész területét nézve egyes temetők kö­zött akár ötvenszeres árkülönbség is le­het.­­ A sírhelyek árát az önkormányza­tok határozzák meg. Budapesten 25 év­re a legdrágább hely a Farkasréti temető, ahol 620 ezer forintot kérnek egy sírhe­lyért, míg ez vidéken 11 ezer, illetve 20 ezer forint alatt is megoldható - emel­te ki Fekete Zsuzsanna, a Pannónia Élet­­biztosító kommunikációs igazgatója. A 4Life Direct társaság kutatása szerint a szórásos temetést a megkérdezettek har­mada választaná (33 százalék), főleg az 50 év felettiek, a koporsóst 12, míg az ur­­nás temetést 18 százalék. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közölte: évente több száz elítélt dolgozik önként, díjazás nél­kül országszerte a temetők tisztán tar­tásán, mindenszentek ünnepén pedig a márianosztrai fogvatartottak a helyi rabtemetőt tették rendbe. Szombaton a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehaj­tási Intézet 31 elítéltje takarított a kecs­keméti református temetőben, az egri fogvatartottak pedig a városi hősök te­metőjét tisztították meg. A veszprémi Szél utcai izraelita temető rendbetéte­lét is fogvatartottak végzik: hat elítélt hat napon át, több mint kétszáz mun­kaórában végzett bozótirtást nemrég a csaknem kétszáz éves temetőben. A sá­toraljaújhelyi hősök temetőjében pedig nem csupán a takarítást végzik a rabok, hanem a sírok és a fejfák, illetve az em­lékhelyek felújításáért, karbantartásá­ért is évről évre ők felelnek.­­ November 1-jén, mindenszentek napján ünnepüik a katolikusok az ösz­­szes szentet, vagyis valamennyi megdi­­csőült lelket, ma pedig, halottak napján a katolikus egyház megemlékezik min­den elhunytról, különösen a tisztítótűz­ben szenvedő lelkekről - közölte a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferencia saj­tószolgálata. Mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep, az egyház elő­írása szerint ilyenkor a híveknek kötele­ző szentmisén részt venniük. Erdő Pé­ter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét, ma pedig a bazilika altemp­lomában celebrál misét az elhunyt fő­pásztorokért. A keleti egyház Kr. u. 380-ban meg­tartotta mindenszentek ünnepét, min­den vértanúról megemlékezve. A nyu­gati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa révén került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tisz­teletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők kö­rét: a „Szent Szűznek, minden apostol­nak, vértanúnak, hitvallónak és a földke­rekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette minden­szentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmé­ben került az ünnep. Halottak napján zsúfoltak a temetők

Next