Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
41 belföld Sürgősségi: senki nem tudja, meddig kell várni • Jelenleg csak a várólistás műtéteknél tudható, hogy egy betegnek átlagosan mennyit kell „sorban állnia” ► Folytatás az 1. oldalról Nem ez az egyetlen ilyen intézmény, év elején a Szent János-kórházzal kapcsolatban jelentek meg olyan hírek, hogy egy férfi négy órát csak arra várt, hogy a mentők kiérjenek hozzá, újabb ötöt a Szent János-kórházban orvosra és röntgenre, negyvennyolcat pedig a szükséges műtétre. Korábban a többi között arról is beszámoltunk, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán naponta csaknem 250 beteget látnak el, akik akár 12 órát is várakozhatnak. A helyzet tehát több kórházra is jellemző, ahol kevés orvossal akár több száz beteget látnak el. Hegedűs Zsolt szerint a legnagyobb baj az, hogy semmiféle adat nincs arra vonatkozóan, hogy melyik kórházban hány sürgősségi szakember van, és mennyi a tényleges várakozási idő. Angliában ezek az adatok a sürgősségi osztály esetében is publikusak, havonta nyilvánosságra hozzák őket az intézmények. Egy politikai, egészségügyi programnak fontos része lehetne, hogy például a sürgősségi osztályos várakozási időt lecsökkentik 4 óra alá. Azonban ilyen ígéretek nálunk el sem hangozhatnak, hiszen senki sem méri, hogy most mennyit várnak a betegek, vagy ha mérik, akkor az helyi szinten marad - mondta Hegedűs Zsolt. A sürgősségi osztályokon egyébként mindig felmérik, hogy valójában kinek az esete mennyire sürgős, és ez alapján hívják be a betegeket is, de előfordulhat, hogy hiába szorulna valaki azonnali segítségre, ha egyéb körülmények miatt ezt a rendszer nem ismeri fel, és végül akár 5-10 órát is várakoznia kell. Az ilyenek számát kellene lehetőség szerint minimalizálni. Hegedűs Zsolt beszélt arról is: azért lenne fontos, hogy az intézmények mérjék, az adott napon hány beteget láttak el, és milyen gyorsan, mert így az is látható lenne, ha valahol kifejezetten jól csinálják. Nem minden kórházban kell ugyanis fél napokat várakozni a betegeknek, de a jelenlegi rendszerben arról sem értesülünk, ha valahol jó gyakorlatot folytatnak. Hasznos volna, ha össze lehetne hasonlítani az intézményeket e tekintetben is. A jó gyakorlatot el kellene terjeszteni, díjazni, pozitív ösztönzőkkel támogatni is lehetne a jobban teljesítő intézményeket. A leglényegesebb mindemellett az volna, ha a betegeket is megkérdeznék végre, hogy nekik mi a tapasztalatuk az ellátásról, mert őket jelenleg teljesen kihagyják az „egyenletből”. A páciensek véleményét publikálni kellene megfelelő formában, közérthetően. Sokat nyerne vele a rendszer, ha lenne politikai akarat arra, hogy ezt a területet megreformálják, azonban ilyen szán-Több kórházban is előfordul, hogy viszonylag kevés orvossal több száz beteget látnak el dek egyelőre csak nyomokban található - mondta az alelnök. Az, hogy egy betegnek az adott régióban átlagosan mennyit kell várni egy beavatkozásra, jelenleg a várólistás beavatkozások - például gerinc- és csípőprotézis-, szürkehályog- és gerincstabilizáló műtét - esetén tudható csupán. Ezeket az adatokat bárki megtalálhatja az interneten. Persze nem felemelő, amit itt látunk, de vitathatatlan, hogy az évek alatt csökkent a várakozási idő több műtéttípusnál is. Hegedűs Zsolt azonban ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: kérdés, hogy a nyilvános adatok mennyire fedik a valóságot, az eredményeket hitelesíteni is kellene. Ugyanis míg egy osztályvezetőnek például heti kétszer rendelkezésére áll a műtő, addig egy rezidensnek kéthetente egyszer. Ám osztályvezetőkre sokkal többen várnak, tehát lehet, hogy hozzá még így is hosszabb idő után kerülhetnek be műtétre a betegek. - A valódi várólistát - az egészségügyben uralkodó feudális rendszer miatt is - az orvosok notesze mutatja - mondta Hegedűs Zsolt. HEGEDŰS ZSOLT: Sokat nyerne vele a rendszer, ha lenne rá politikai akarat, hogy megreformálják ezt a területet ■WÍMW’’ ’»T-'W ■ ..........................................|'iifi|||iMiWIIM|i A betegek tapasztalataival jelenleg senki nem számol fotó: nagy Béla 2017. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Döcögősen startolt az elektronikus egészségügyi rendszer A Párbeszédben felmerült a gyanú, hogy az ellátóközpont szándékosan több eszközt vásárolt a szükségesnél KUSUTSSZONJIl Az egész országban szerdán helyezték éles üzembe az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) névre keresztelt számítástechnikai rendszert, amelynek az a lényege, hogy a háziorvosi, a szakrendelőket, a kórházakat és a gyógyszertárakat egy informatikai hálózatba kapcsolja. Az indulás korántsem bizonyul zökkenőmentesnek. Miután kedden a Magyar Nemzet hírt adott arról, hogy hiába volt több hónapnyi idő a felkészülésre, mindöszsze két nappal az éles üzem előtt kellett a Készenléti Rendőrségnek a rendelőkbe szállítani a szükséges eszközöket. Az eset nyomán a Párbeszéd írásban fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy adjon ki minden adatot az utolsó pillanatban kiszállított kártyaolvasók közbeszerzésével kapcsolatban. Ugyanis, mint megírtuk, volt háziorvos, akinek hiába van már olyan kártyaolvasója, amellyel az e-személyin lévő adatokat le lehet hívni, további öt ilyen eszközt szállítottak ki neki, nem tudni, miért. Ráadásul nem ő volt az egyetlen, akinek különös módon rendőrök kézbesítették a csomagot. Egy háziorvosokat tömörítő Facebook-csoportban is lehetett olvasni hasonló esetekről: Püspökladányban az egyik rendelőben állítólag már hét kártyaolvasó pihen. Az esettel kapcsolatban a Párbeszéd közleményt adott ki: meg akarják tudni a belügyminisztertől, milyen okból volt Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy pontosan miként kell csatlakozniuk a hálózathoz szükség az utolsó pillanatokban újabb eszközök kézbesítésére, és azokat milyen szempontok szerint osztották szét a háziorvosok között. A párt szerint felvetődik a gyanú, hogy az ellátóközpont szándékosan több eszközt vásárolt a szükségesnél, hogy így valamelyik Fidesz-közeli céget juttassa nagyobb bevételhez. Kérdéseik nyomán kiderülhet az is, mely cégek indultak a kártyaolvasókkal kapcsolatos közbeszerzéseken, és azokat mennyiért vásárolta meg a magyar állam. A Jobbik szerdán kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy elindul hazánk „legnagyobb egészségügyi célú emberkísérlete”, ugyanis a kormány egy alig működőképes elektronikus hálózatba csatlakoztatva kezd „hazardírozni” a magyar betegek millióinak legszemélyesebb adataival. Teszi ezt úgy, hogy nyilvánvalóan képtelen volt a XXI. századi egészségügyet teremtenni az elmúlt hét évben. Aggodalommal figyeli a szakma és a betegek is, ahogy november 1-jétől az összes beteg adatát egy biztonságosnak mondott elektronikus rendszerben kezeli tovább az állam - áll az ellenzéki párt által kiadott dokumentumban. Hozzáteszik azt is, bár az információtechnológia vívmányai lehetőséget kínálnak az egészségügy fejlődésére is, mégis lehet tartani attól, hogy az erre a célra elköltött 8 milliárd forrint ellenére hasonló problémáktól lesz hangos az eeszt mindennapos működése, mint a BKK jegyértékesítési botránya vagy a nemzeti konzultációs portálon futó orosz kód esete. Az orvosok jelenleg is küzdenek az információhiánnyal. Volt, akinek nagy nehézségek árán sikerült elérnie az Állami Egészségügyi Ellátóközpontot (ÁEEK), ahol arról tájékoztatták, hogy ha most nem veszi át a plusz kártyaleolvasókat, akkor november 1-je után már fizetni kell értük. Darabonként ráadásul körülbelül 32 ezer forintba kerülnek majd az eszközök. Volt egyébként olyan is, aki eredetileg három leolvasót rendelt, de csak kettőt kapott meg, ezért kért még egyet. Kérése nyomán végül egy rendőr még hármat szállított ki neki, így már öt leolvasó van nála. Az, hogy valami nincs rendben az új egészségügyi informatikai rendszer beindítása körül, mutatja az is, hogy sokan még azzal sincsenek tisztában, pontosan miként kell csatlakozniuk a hálózathoz. A háziorvosok ráadásul segítséget sem tudnak kérni, többen számoltak be arról, hogy az ÁEEK segélyvonala gyakorlatilag elérhetetlen. Pedig a rendszer bevezetését több hónapos próbaidőszak előzte meg. Az eeszt informatikai rendszerben a megfelelő jogosultságú szakorvosok, háziorvosok és nővérek számára minden lelet és felírt recept online megtekinthető. Mostantól tehát már az ország bármely kórházában és szakrendelőjében lekérdezhetővé válnak a betegek egészségügyi adatai. A lakosság ügyfélkapus bejelentkezés és érvényes tajszám beírása után rendelkezhet egy számára használható felületen (az Eeszt.gov.hu oldalon) arról, hogy pontosan milyen adatai szerepelnek, és az orvosok, nővérek melyeket láthatják a rendszerben. Minden adat bekerül a rendszerbe I 41 Még mindig dolgoznak a viharkárok elhárításán • Akár több napig is eltarthat, amíg le tudják javítani a sérült hálózatot . 14 MOLNÁR RICHARD Több helyen jelenleg is dolgoznak a vasárnap az országon átvonuló vihar okozta károk felszámolásán a katasztrófavédelem és az áramszolgáltatók szakemberei. Varjassy László, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője az állami televízió híradójában elmondta: még kedden is érkeztek a viharral összefüggő bejelentések. Hangsúlyozta: reményeik szerint rövid időn belül mindenhol sikerül megoldani a problémákat. A katasztrófavédelem mellett az áramszolgáltatók is folyamatosan dolgoztak, hogy elhárítsák a károkat. Az orkánerejű szél ugyanis sok helyen megrongálta a villany- és telefonvezetékeket. Több településen aggregátorokkal termelik az áramot, hogy a lakók tudjanak világítani és fűteni. A rendőrség adatai szerint a szélvihar miatt több megyében jelenleg is akadozik az áramellátás. Összesítésük alapján például kedden Csongrád megyében 13, Veszprém óta az idei volt a második legviharosabb év és Pest megyében pedig két-két településen volt áramkimaradás. Egyes helyeken több napig is eltarthat a károk felszámolása és a helyreállítás. A Démász közölte: megerősített szerelőcsapatok dolgoznak az üzemzavarok elhárításán, ami még így is több napig elhúzódhat. Jóval több vihart jelzett idén az április 1. és október 31. között működő viharjelző rendszer a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál, mint tavaly - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). A három tónál 1300- 2600 órán át volt érvényben első- vagy másodfokú viharjelzés a hét hónap alatt, ami 300-400 órával több, mint az előző évben volt. 2010 óta az idei számított a második legviharosabb esztendőnek. Az OMSZ összesítése szerint a Balatonra idén 13 erősebb vihar csapott le, a szám jelentős emelkedést mutat a tavalyi 5-höz és a tavalyelőtti 9-hez képest. A legnagyobb vihar július 10-én tört a tó délkeleti részére, nagyobb károkat okozva. Balatonaligán 157 kilométer/órás sebességű szelet regisztráltak. A szezon második legnagyobb vihara október 29-én tombolt, amikor három tó körüli műszer is orkánerejű, azaz 120 kilométer/óra feletti széllökéseket mért. A lehullott csapadék menynyisége nem mutatott jelentős eltérést az 1961-1990-es évek átlagától.