Magyar Nemzet, 2018. január (81. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-02 / 1. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ •belpol@magyarnemzet.hu Leépítés jöhet a közszférában • Ötmilliárdot nyert az uniótól a nemzetgazdasági tárca a létszámcsökkentés kezelésére ► Folytatás az I. oldalról - Amíg ez nem történik meg, addig Magyarország nem tud fejlődni. Ez óriási kölönc, a szükségtelen foglalkoztatás parazitizmus - magyarázta Demján Sándor. Szerinte a jelenlegi 160 helyett 20 jó kórház is elég volna, és a vállalkozó csökkentené a felsőoktatásban és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számát is. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy míg Németországban az összes alkalmazott kilenc százaléka dolgozik a közszférában, addig Magyarországon 19 százalékuk. Szakszervezeti körökben finoman szólva sem arattak osztatlan sikert a VOSZ elnökének szavai. „Demján Sándorban ezek szerint egy új köz-, felsőoktatási és egészségügyi, valamint államigazgatási szakértőt tisztelhetünk! Azt, hogy új szakértelmét honnan szerezte, nem tudni, célja azonban nyilvánvaló” - közölte az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Majd követelték, hogy Demján Sándor kérjen bocsánatot a megsértett közszféra dolgozóitól. A szervezet szerint éppen elég megaláztatást kell elviselniük ezeknek az embereknek mindennap, nincs szükségük ilyen sértésekre. Eközben a Jobbik úgy reagált: az Orbán-kormány a magyar állami egészségügy lezüllesztésén munkálkodik azért, hogy aztán magánformában fizetőssé tegye, és ezt a bizniszt a haverok kezére játszhassa. A Jobbik elképedve hallgatta, hogyan foglalta össze Orbán Viktor egyik fő szövetségese, Demján Sándor, Magyarország egyik legbefolyásosabb embere, mit vár el a kormánytól, vagyis mi tekinthető a Fidesz kormányprogramjának, ha Orbán Viktor megnyeri a 2018-as választást - közölte Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki párt alelnöke szerint annak a fideszes gazdaságpolitikának a fokozásáról lenne szó, ami továbbra is az olcsó munkaerőre, az egészségügy és oktatás kivéreztetésére épít. Az Orbán-kormány 2010 óta a közszférával kapcsolatban mindent mondott, és annak az ellenkezőjét is. Orbán Viktor hét évvel ezelőtt egymillió új munkahelyet ígért. „Ezeket a munkahelyeket nem az állam fogja létrehozni. Nyilvánvaló, hogy a magyar állam sohasem fog tudni létrehozni egymillió új munkahelyet, és ez nem is lenne kívánatos, épp elég nagy baj az ma is, hogy a piacon alkalmazottak és a közszférában alkalmazottak aránya egészségtelenül tolódott el a közszférában alkalmazottak javára, tehát növelni kell a piac részesedését” - mondta még 2010-ben a miniszterelnök. Az akkori 319 ezer állami alkalmazottal szemben ma 472 ezren állnak a köz alkalmazásában, azaz 152 ezerrel többen kapják bérüket adófizetői pénzekből, mint a kormányváltás idején. Ennek ellenére a közszférát is egyre inkább megbénítja a munkaerőhiány. A Belügyminisztérium által működtetett Közigállás.gov.hu oldal szerint jelenleg 2400 közalkalmazotti vagy köztisztviselői állásra lehet pályázni. Ezek közül nagyjából ötszáz tanári állás, több száz orvost is keresnek, és rengeteg önkormányzat ügyintézőket próbálna magához csábítani. Lázár János kancelláriaminiszter még 2016-ban jelentette be a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési tervét. Ám Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tavaly októberben elismerte: a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a létjogosultságát. Az állami karrier jelenleg nem túl csábító, hiszen közeledés sincs a kormány és az érdekképviseletek között a bérrendezés ügyében. Az önkormányzati tisztviselők szinte bizonyosan sztrájkba lépnek január 12-15. között. ► ezerrel többen dolgoznak a közszférában 2010-hez képest Az esetleges csoportos létszámleépítésekre a tavaszi választás után kerülhet sor FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS A többség nem volt elégedett 2017-tel • Publicus: A menekültválságot és az elszegényedést tartják fontos témának a legtöbben MYATYINSZKI GYÖRGY Inkább rosszabbul élte meg az elmúlt esztendőt a magyar lakosság - 26 százalék vélekedett így, míg 21 százalék szerint inkább jó, 51 százalék szerint pedig átlagos évet zárt - derült ki a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A legnagyobb elégedettséget a Fidesz szavazótáborában mérték, közülük 41 százalék volt elégedett az elmúlt év eseményeivel; közöttük nagyon kevesen vannak azok, akik rossz véleménnyel nyilatkoztak tavalyi helyzetükről (6 százalék). Ám az ellenzéki pártok támogatói között többségben vannak, akik szerint 2017 rossz év volt; közülük kevesen gondolnak derűsen a maguk mögött hagyott évre (0-15 százalék). Érdekesség, hogy ugyanany nyian számoltak be javuló, mint romló anyagi helyzetről (22-22 százalék). Hogy a változó anyagi helyzet a társadalom szegényebb és gazdagabb rétegeit miként érintette, kimaradt a kutatásból. Ám a pártok támogatóinak válaszai Hosszú Katinka lett a Publicusnál is az év emberelől Orbán Viktor miniszterelnök követte alapján könnyen levonható a következtetés, hogy leginkább a Fidesz-táborban javultak az anyagi körülmények (35 százalék), míg minden ellenzéki pártnál kisebbségben maradtak a javuló helyzetről beszámoló emberek. Az LMP-s csoportban és a bizonytalanok közül 20, illetve 19 százalék, a Demokratikus Koalíció és az MSZP szavazóinak viszont 3-3 százaléka érzi jobb helyzetben magát. A világ legfontosabb eseményei között a menekültválságot (23 százalék), Donald Trump elnöki tevékenységét (16), és az északi-koreai atomfenyegetést (10) említették a válaszadók. Hazai események között a Nemzetközi Úszószövetség vizes világbajnoksága (22 százalék) és a menekülthelyzet (13) voltak kiemelendők. Az MSZP-s választók utóbbit is a legfontosabb események között értékelték, messze lemaradva a stadionépítések, és a határkerítés (6 és 5 százalék) követte. 2017 legnagyobb problémáiról is kérdezte a Publicus a választókat, ami hasonló eredményt mutatott: a menekülthelyzet vezet a listán (31 százalék), az elszegényedés (17 százalék) és az egészségügy állapota (13) előtt. Többen említették még a korrupciót, a munkaerőhiányt (8- 8 százalék) és a politikai kommunikációt, valamint az oktatás helyzetét (7-7 százalék). Érdekesség, hogy a menekülthelyzet a pártválasztásban bizonytalanok, illetve a fideszes szavazók körében a legjelentősebb probléma, az ellenzéki pártok támogatói inkább az elszegényedést és az egészségügy állapotát (MSZP), illetve a munkaerőhiányt tekintik fontosabb problémának. Az év embere a Publicus kutatása szerint Hosszú Katinka úszó volt (19 százalék), de őt szorosan követte Orbán Viktor miniszterelnök (18). Kiemelendő, hogy egyedül a Fidesz szavazói repítették a kormányfőt a második helyre, Hosszú Katinkát viszont minden választói csoportban sokan említették. Hallott erről? Karácsony Gergelynek négy éve jó pár felest kellett bevernie ahhoz, hogy megeméssze a szocialistákkal való összefogást. DÖMÖTÖR CSABA, A MINISZTERELNÖKI KABINETIRODA ÁLLAMTITKÁRA A MAGYAR IDŐKNEK Romeltakarítás Szemétdomb maradt a szilveszterezők után a fővárosban Az enyhe időjárás sok embert vitt utcára szilveszter éjjel, aminek nyomán mintegy 150 köbméter hulladékot takarítottak össze hétfőn a budapesti szilveszteri rendezvények helyszínein a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. dolgozói - derült ki a társaság hétfői közleményéből. A szemét túlnyomó részét eldobott italosdobozok és -üvegek, tűzijáték-maradványok, konfettik és más bulikellékek tették ki. A legtöbb hulladékot olyan turisztikailag is jelentős közterületen gyűjtötték össze, mint a téli vásárnak helyet adó Vörösmarty tér, a Hősök tere, de az óévet búcsúztató tömegek jelentős hulladékot hagytak hátra a Kis- és a Nagykörúton, illetve a belvárosi aluljárókban is. Az újévi, kisebb dombnak megfelelő mennyiségű szemét eltakarítását reggel 6 órakor kezdték meg kézi és gépi erővel, és a kora délutáni órákra fejezték be közterület-fenntartók, egyúttal az utak síkosságmentesítését is elvégezték. A munkában 300 ember vett részt, 30 takarító-, szállító-, illetve téli célgéppel végezte el a társaság. (MN) 2018. JANUÁR 2., KEDD Mapi Nemzet Balog Zoltánt kritizálják az asztmások UYATYINSZKI - Boldogabb új évet nem kívánnunk és várnunk, hanem létrehoznunk kell! - kezdte szokványosnak semmiképpen sem mondható évértékelő közleményét Pós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének elnöke. A szervezet vezetője a szakterületén tapasztalt kudarcos évek hatására már mondandója elején kevésbé burkolt kormányellenes felhangra váltott. Magyarország kormánya harcos, eltökélt nemzetvédelemről papol az Európa más nemzeteit pusztulásba vezető nemzetáruló állami és EU-s vezetőkkel szemben, miközben saját nemzetét legfontosabb életfeltételei tekintetében árulja el annak otthonában - írta Pós Péter. Véleménye szerint a magyar nép a politikára allergiássá vált, eközben szorongva, levegőért kapkodva gondol „a több mint negyedszázados csalódássorozat” után arra, hogy jövőre mi jöhet még. Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez címzett külön szakaszban arról írt, hogy a politikus a „felelős miniszteri tevékenységre teljesen alkalmatlan, de elvtelen kiszolgálóként megbízható apparatcsik”. Pós szerint Balognak olyan fontos területeket kellene nagy gonddal kezelnie, mint az egészségügy és az oktatás, de az emberekre ő csak „erőforrásként” tekint. A szavazástól való távolmaradást fontolgatóknak is üzent Pós Péter: a politikától rossz tapasztalataik alapján elfordult, a döntés lehetőségét csak másokra hagyók nem érdemelhetik ki szerinte, hogy boldogabb új évük legyen. Hogy Pós Péter mi alapján lehet enynyire borúlátó, azt a 2014 óta húzódó parlagfűgate is jól bemutatja: a parlagfű elleni küzdelemre 177 ezer adózó egyszázalékos felajánlásaiból összegyűlt 1,1 milliárd forintot felélte a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, az összegből rezsire, cipőtisztító gépre és gemkapocsra is költöttek a parlagfű helyett - írta korábban a HVG. Az Állami Számvevőszék májusi jelentése szerint 2015-ig a parlagfű elleni védekezés rendszere nem működött eredményesen. A gyom okozta gazdasági károk, valamint egészségügyi és szociális kiadások sokkal többe kerülnek az államnak, mintha megfelelően működtetne egy hatékony rendszert a probléma megoldására. Balog Zoltán fotó: székelyhídi balázs