Magyar Nemzet, 2019. február (82. évfolyam, 1-20. szám)
2019-02-20 / 13. szám
2019. február 20., szerda BELFÖLD 5 Élvezi a törődést a diaszpóra Szilágyi Péter: A magyar iskolák találkozója újabb nagy sikerű fórum Nagy örömünkre szolgál, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács mellett még egy magas szintű fórumot sikerült életre hívni a diaszpórában élő magyaroknak a Hétvégi magyar iskolák találkozója című rendezvény részeként - nyilatkozta lapunknak Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. Kiemelte: a pénteki, kifejezetten az oktatás területén dolgozókat megszólító programon való magas részvétel is jelzi, hogy a sokáig elhanyagolt diaszpóra élvezi a törődést. Tóth Loretta Hazánk diaszpórapolitikája ugrásszerű fejlődésen ment keresztül az elmúlt években: a magyar kormány - régi adósságát törlesztve - 2010-től kezdve fontos célként határozza meg a diaszpórában élők és az anyaország közötti kapcsolatok rendezését, illetve a korábban meg nem szólított közösségekkel való viszony kiépítését, a szemléletmódváltás óta eltelt csaknem egy évtized pedig meghozta gyümölcsét. Mostanra ugyanis a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkársága a diaszpórában élők minden korábbinál nagyobb létszámát éri el programjainak köszönhetően, amelyek az identitás megőrzésén túl annak is kiemelt figyelmet szentelnek, hogy megteremtsék a közösségek fennmaradását biztosító feltételeket, valamint bevonják őket a Kárpát-medencei folyamatokba, növelve ezzel aktivitásukat a magyarság sorsának alakításában. Ezek zászlóshajójának tekinthető a Körösi Csoma Sándor-program, amelynek az a célja, hogy a kiküldött ösztöndíjasokon keresztül megszólítsuk a diaszpórában élő magyarokat, megszervezzük a közösségi és kulturális életüket és fejlesszük magyar nyelvismeretüket - magyarázta lapunknak Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. Emlékeztetett, hogy a 2013-ban induló program első évében 47 ösztöndíjas utazhatott 16 országba, 2018-ra azonban már 150 ösztöndíjas juthatott el 23 országba. Mint mondta, az idén márciustól pályázható ösztöndíjasok munkája rendkívül szerteágazó: valaki cserkészettel foglalkozik, míg más magyarnyelv-tanítással, tavaly pedig egyházi ösztöndíjasokkal bővült a csapat, segítve ezzel a diaszpórában működő katolikus, református és evangélikus magyar közösségek munkáját. Az eredmény pedig magáért beszél, hiszen egyre több szervezet igényel ösztöndíjast. Azt látjuk, hogy a sokáig elhanyagolt diaszpóra élvezi a törődést, és örömmel veszi az anyaországhoz való kapcsolódást - hangsúlyozta Szilágyi Péter. A miniszteri biztos szerint hasonlóan élénkítő hatással van a diaszpórára a világ különböző szegleteiben működő hétvégi magyar iskolák megszólítása. Mint mondta, a családok több száz kilométert is hajlandók utazni a hétvégéken, hogy a gyermekeik ezekben a - kezdetben szülői önszerveződésen alapuló, később hivatalos formát öltő - intézetekben tanulhassanak. Több mint kétszáz ilyen magyar iskolával van kapcsolatban az államtitkárság, éppen ezért nem volt kérdés, hogy a tavaly első alkalommal megrendezett, rendkívül sikeres Hétvégi magyar iskolák találkozója című eseményt idén is megrendezzük - magyarázta Szilágyi Péter. Hozzátette: a pénteki programra 110-120 főt várnak a világ minden tájáról, ezzel is elősegítve az állandó kapcsolatot az anyaország és az intézmények között, ugyanakkor cél az is, hogy a résztvevők technikai tudást szerezzenek arról, hogyan kell a világban szétszórtan élő gyermekeket anyanyelvi ismeretekre tanítani. Szilágyi Péter örömének adott hangot, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács mellett - amely 2011 óta évente ülésezik Budapesten - még egy magas szintű fórumot sikerült életre hívni a diaszpórában élő magyaroknak, ezúttal kifejezetten az oktatás területén dolgozókat szólítva meg. Hozzátette: a magyar nyelvű oktatás megerősítése a megmaradás záloga az anyaországtól távol élő magyarok számára, épp ezért az államtitkárság kiemelt figyelmet fordít erre a területre. A diaszpórában működő hétvégi magyar iskolák vezetői a találkozót követő napon, február 23- án a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett Pedagógusexpón is részt vesznek, ahova több ezer pedagógus érkezik az anyaországból és a határon túlról. A miniszteri biztos szerint a megmaradás záloga az anyanyelvi oktatás megerősítése Fotó: Teknős Miklós C’ Főtérré alakul át a budavári Szent György tér A Hauszmann-program első körében a Várnegyed lépcsőit, útjait, passzázsait újítják fel Több ütemben épül újjá a Budai Várnegyed. Még a nyáron átadják többek között a lovardát és a főőrségi épületet, s több, ciklusokon átívelő építkezés kezdődik a Dísz téren, valamint a Szent György téren is. A parkolási gondokra liftek és újabb mélygarázs építése, továbbá a sikló használata jelenthet megoldást. Baranyai Gábor - A Vár legyen a magyar emberek mindennapjainak és identitásának része - fogalmazott a Nemzeti Hauszmannprogramról tartott tegnapi háttérbeszélgetésen Fodor Gergely. A Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa egyebek mellett arról is beszámolt, hogy a program részeként átadták a megújult karmelita kolostort, a Dísz tértől délre minden ingatlan állami kezelésbe került, a vagyonkezelő pedig a Várkapitányság Nonprofit Zrt. lett. Ismertetése szerint a Hauszmann-programot több fejlesztési csomagra bontotta a kormány, így az első körben a Várban lévő és oda vezető sétányokat, utakat, passzázsokat, lépcsőket újítják meg, a parkokat pedig élményközpontú tervek alapján alkotják újra. - Azonnali beavatkozás szükséges a Szent György téren, fel kell számolni a rommezőt, a nem oda illő rácsos ipari kerítést, s ideiglenesen mobil illemhelyeket kell telepíteni a helyszínre - hangsúlyozta Fodor Gergely, aki a második csomagban a folyamatban lévő beruházásokról szólva közölte: a Csikós udvar, a Stöckl-lépcső, a főőrségi épület és a lovarda nyárra elkészül, s megtörténik a műszaki átvétel is. A főőrségi épület földszintjén étterem, az emeleten rendezvényterem lesz, a lovarda szintén nyilvános események helyszíneként működik majd. 2020-2021 között készül el a Csikós udvart a Palota úttal összekötő két harmincszemélyes óriás lift, illetve a Stöckl-lépcsőnél is épül egy felvonó, így a turistabuszoknak nem kell majd felmenniük a Várba. Szintén két éven belül újjáépül az Ybl-rámpa és megújul Karakas pasa tornya, ahol büfé és vizesblokkok lesznek. A program harmadik csomagjában az ideológiai okokból lerombolt épületek tervezése, újjáépítése valósul meg. A Dísz téren visszaépül a jelenleg foghíjtelekre az egykori királyi külügyminisztérium eredeti homlokzattal, belül pedig modern irodai belsővel. A Vár főtereként a Szent György tér nyugati oldalán újjáépül József főherceg palotája a hozzá tartozó, díszes fallal körülvett parkkal, ami nyilvános lesz. A neoreneszánsz istálló is újjászületik, azonban ennek funkciójáról még nem döntöttek. A Honvéd Főparancsnokság a jelenlegi alapterületen, de eredeti homlokzati magassággal, kupolával éled újjá. Az épület a Vár déli részének kapujaként nyílik a Dísz és a Szent György térre, ahol akár kortárs homlokzati megoldás is elképzelhető. Az egykori főparancsnokság földszintjén turisztikai fogadótér, az emeleteken pedig a város pusztulásait és újjáépüléseit bemutató interaktív tárlat kaphat helyet. A palota megújítása is megkezdődik, ennek részeként próbaprojekt lesz a Szent István-terem rekonstrukciója: az iparművészeti bravúrként ismert termet 2021. augusztus 20-án adják át - hangzott el a háttérbeszélgetésen. Lapunk kérdésére a parkolási gondokról Fodor Gergely közölte: a Várkert Bazár mögötti és a Csikós udvar alatti mélygarázsokon túl még egy földalatti parkoló is épül, és a miniszteri biztos a jövőben ott dolgozók kiszolgálása érdekében azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a sikló a reggeli és délutáni órákban BKV-bérlettel is használható lesz. A tervek része, hogy a rommezőt is felszámolják Fotó: MTI/Jászai Csaba Szent István emlékévet rendeznének 2020-ban Nagy Áron Szent István-emlékévvel erősítené a magyarság összetartozás-tudatát 2020- ban id. Lomnici Zoltán volt főbíró, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. - Nem szeretném felszakítani a százéves trianoni békediktátum és a viharos XX. század okozta sebeket, sem megsérteni a környező államok érzékenységét, ezért állítanám a centenárium középpontjába államalapító királyunkat, aki egyesítette a Kárpát-medencét, s erős államot alapított - fogalmazott a testület elnöke. Szavai szerint amióta ezer éve Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának, a Mária országához tartozás gondolata összeköti a világ magyarságát, s az emlékévvel erre szeretnének emlékezni, ezáltal a magyarság lelki megerősítését, nemzeti büszkeségének emelését elérni. Az elmúlt eztendőkben szervezett emlékévekkel, amelyeknek kigondolásában és lebonyolításában részt vettem, kettős célunk volt: felébreszteni az érdeklődést közös múltunk iránt és rámutatni, hogy a történelmünk nem érthető meg a határon túli területek értelmezése nélkül - jelentette ki az elnök. Szavai szerint ezért választottak olyan személyeket - Rákóczi Ferencet, Hunyadi Mátyást és Szent Lászlót -, akik a Kárpát-medence több pontjához is szorosan kötődnek. Mint mondta, a magyar múlt iránti érdeklődést valóban sikerült felébreszteni, ugyanis a Szent László-emlékév százötven eseménye közül volt olyan rendezvény, amire hatvanezren látogattak el. - Jelenleg fejedelemmé választásának évfordulójára tekintettel Rákóczi Ferencre, rajta keresztül a ruszin-magyar kapcsolatok fontosságára is emlékezünk, emlékeztetünk - hangsúlyozta az ötletgazda. A volt főbíró a Rákóczi-emlékévet - mint azt kérdésünkre kifejtette - a kárpátaljai magyarság helyzete, valamint az ukrán bel-, és külpolitikában tapasztaltak miatt különösen fontosnak tartja.