Magyar Nemzet, 2019. február (82. évfolyam, 1-20. szám)

2019-02-28 / 20. szám

12 GAZDASÁG 2019. február 28., csütörtök Kivonulással fenyegetőzik a Spar Egyre több dolgozó esetében derül ki, hogy az alapbére az előírtnál alacsonyabb összegű A magyar piacról való kivonulás­sal, illetve külföldi - román, ukrán - vendégmunkások alkalmazásá­val fenyegette meg munkavállaló­it a Spar üzletlánc vezetősége, mi­után kirobbant a lapunk által be­mutatott bérvita, amely szerint több szakképzett dolgozójuk esetében nem a jogszabályban előírt garan­tált bérminimumot alkalmazták alapbérként - tudta meg a Magyar Nemzet. A szakszervezet által kez­deményezett munkaügyi felügyele­ti eljárás mellett az érdekvédők az adóhatóságnál is feljelentést tesz­nek. Továbbá az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hi­vatalnál is bejelentik, hogy a lánc­nál nyilvánosan megnevezték azt a dolgozót, aki jogi úton már el­küldte követelését a cégnek. Thurzó Katalin Elmérgesedni látszik a bérvita a Spar üzletláncnál. Miután lapunk megírta, hogy felügyeleti eljárást kezdeményez­tek az alapbérek jogszerűtlen megálla­pítása miatt, össztűz alá vették a Ke­reskedelmi Dolgozók Független Szak­­szervezetének (KDFSZ) tisztségviselőit a multinacionális kereskedelmi cég kép­viselői, mondván, hazugságokat állíta­nak a sajtónak, a hivatali feljelentés mi­att pedig súlyos következményeket he­lyeztek kilátásba. - Hetek óta vegzálják a képviselőin­ket az üllői logisztikai bázison, amióta jeleztük a problémát a munkáltatónak. Ezúttal azt a fenyegetést kapták, hogy amennyiben jogorvoslatot követelünk, és nem állunk le az ügyben, a vélelmez­hetően több millió forintnyi elmaradt bérkifizetés, illetve a feltételezett jog­szabálysértés miatti elmarasztalás kö­vetkeztében elhagyhatja Magyarorszá­got a Spar áruházlánc - mondta a Ma­gyar Nemzetnek a KDFSZ elnöke. Bu­­benkó Csaba hozzátette: azt is kilátás­ba helyezték a Spar helyi vezetői, hogy a magyar munkavállalók helyett majd a kisebb fizetéssel is megelégedő uk­rán, román vendégmunkásokat állíta­nak be a raktárakba dolgozni. Kérdésünkre Pál Péter, a KDFSZ jo­gásza elmondta: hamarosan kezdődik a munkaügyi felügyeleti eljárás, erről az illetékes kormányhivatal tájékoztatta az ügyvédet. Emellett adóigazgatási ható­sági eljárást is kezdeményeznek a Nem­zeti Adó- és Vámhivatalnál a kormány­­rendeletben előírt garantált bérmini­mumnál alacsonyabb alapbérek miatt, amelyek után vélhetően nem a megfe­lelő összegben teljesítette a munkálta­tó a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékkötelezettségeket. Az ügyvéd szerint az sem jogszerű, hogy cikkünk megjelenése után név sze­rint megnevezték a Spar üllői bázisán összehívott állományi gyűlésen azt a munkavállalót, akinek ügyében már felszólítást küldtek a cégnek. - Adat­védelmi szempontból aggályos lehet ez az eljárás - mondta, majd úgy folytatta: emiatt az Egyenlő Bánásmód Hatóság­nál és az adatvédelmi hivatalnál is be­jelentést tesznek. Azóta ráadásul újabb munkavállalók ügyében küldtek ügy­védi felszólítást a Sparnak, mert töb­beket érint a bérvita, és valamennyiük képviseletét vállalja a KDFSZ. Úgy tűnik, az osztrák tulajdonú üz­letlánc továbbra is sokallja az egyébként több kormányzati intézkedéssel mér­sékelt munkáltatói terheket, illetve a szakképzetteknek járó garantált bér­minimum összegét. Megtudtuk: eh­hez képest a cég anyaországában egy 35 éves, tíz év szakmai tapasztalat­tal, évi 24 nap szabadsággal rendelke­ző munkavállalónak targoncás mun­kakörben heti negyvenórás munkáért alapbérként havi 2170 eurót, vagyis mai értéken számolva több mint 683 ezer forintot számolnak el, míg a különféle pótlékokkal együtt ebben a munkakör­ben az átlagos kereset 2870 eurót, azaz több mint 904 ezer forintot tesz ki. Ezt az „egyenlő fizetés az egyenlő munká­ért” elve alapján, az Osztrák Statisztikai Hivatal 2012-2014-es adataiból merí­tő, miniszteri kezdeményezésre létre­hozott Gehaltsrechner.gv.az ausztriai weboldal tartalmazza, amelyet az ot­tani jövedelmi hátrányok csökkenté­se céljából hoztak létre. Ezzel szemben lapunknak a Spar üzletlánc azt jelezte: a cég alkalmazásában a targoncaveze­tők 2018-ban pótlékok és egyéb jutta­tások nélkül havonta átlagosan bruttó 367 ezer forintot kerestek hazánkban. A jelenlegi gyakorlatunk jogszerű, azon nem kívánunk változtatni - szögezte le lapunknak a Spar Magyarország Kft. Emlékezetes, a bérvita azért pattant ki a szakszervezet és a cég között, mert a kézhez kapott fizetéseket az említett munkakörben több érintett esetében a jogszabályban előírt mindenkori garan­tált bérminimumnál kisebb összegben állapították meg, amely azért problé­más, mert relatíve hiába magas a kéz­hez kapott végösszeg, annak alapját az alapbér adja. Emiatt nem mindegy, hogy például a szabadságon töltött időt vagy a táppénzes ellátást, illetve a különfé­le pótlékokat mekkora összegből szá­molják ki, alacsonyabb alapbér esetén ugyanis mindenképpen károsul a mun­kavállaló.­­ Jellemzően belehajszolják az alkal­mazottakat egy olyan munkatempóba, amit folyamatosan fenn kell tartania; sokan betegen is dolgoznak, hogy a tel­jesítménybérezés miatt ne veszítsenek havonta több tízezer forintot. A jog­szabály szerint három évre visszame­nőleg lehet követelni az elmaradt bé­reket, ezért kezdeményeztük a Pénz­ügyminisztérium állásfoglalása alap­ján a hivatalos eljárásokat - mondta Bubenkó Csaba. A KDFSZ elnöke kitért rá: a cégnél - mérete alapján - reprezentatívnak számító Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (K­ASZ) - amely köztu­dottan szoros kapcsolatot ápol a szo­cialista párttal, és többször vett részt kormányellenes tüntetéseken, legutóbb a túlóratörvény miatt - helyzeti előny­ben van a láncnál. Belépéskor például minden új munkavállaló már a KASZ- hoz való csatlakozásról szóló nyilatko­zatot is megkapja, az egyéb érdekvé­delmi lehetőségekről viszont nincsen tudomása. Bubenkó emlékeztetett: a KASZ 2012-ben kollektív szerződés­ben állapodott meg a Sparral a mun­kavégzés feltételeiről, amely szerződés sok tekintetben rosszabb körülménye­­ket teremt a dolgozóknak, mint a munka törvénykönyve előírásai. Megjegyezte: hiába kérték a munkaadótól, azóta sem kapták kézhez tanulmányozásra az az­óta többször módosított kollektív szer­ződést. Emlékezetes, a Spar üzletlánc volt az, amelyik feljelentette a magyar kormányt Brüsszelben a hipermarke­­tekre kirótt progresszív élelmiszerlánc­felügyeleti díj miatt, amelynek eredmé­nyeként az Európai Bizottság 2015-ben felfüggesztette a nagy láncoknak na­gyobb terhet jelentő sávos adóztatást. Az üzletlánc ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek Fotó: Bach Máté » PP « Autó­akkumulátor- gyár épül Komáromban Munkatársunktól A dél-koreai SK Innovation 239 mil­liárd forint értékű beruházása ezer új munkahelyet teremt Komáromban - jelentette be a külgazdasági és külügy­miniszter tegnap budapesti sajtótájé­koztatóján. Szijjártó Péter közölte, hogy az elektromos járművek akkumuláto­rait gyártó üzem építése márciusban, a termelés 2021-2022 fordulóján kez­dődhet - közölte az MTI. Az SK Inno­vation 430 ezer négyzetméternyi te­rületet vásárolt Komáromban a 117 ezer négyzetméteres épület megépí­téséhez - tette hozzá. A beruházás­hoz a kormány vissza nem térítendő támogatással járul hozzá, ennek mér­tékéről azonban még tárgyalnak a be­fektetőkkel. A beruházás ezer munka­helyet teremt Magyarországon. A fej­lett technológiát alkalmazó SK Inno­vation a telket már megvette Komá­romban, ahol 117 ezer négyzetméte­res üzemet épít. A miniszter elmondta, hogy az autóipar adja a hazai feldolgozóipari kibocsátás 29 százalékát, ezért az ilyen fejlesztések alapvetően meghatároz­zák a magyar gazdaság dinamikáját. Az SK Innovation annak az öt nagy hozzáadott értéket biztosító, élvonal­beli technológiát alkalmazó ázsiai ak­kumulátorgyártónak az egyike, amely meghatározó a járműiparban. A kül­gazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy ezek közül há­rom immár jelen van Magyarorszá­gon. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy ugyanez a cég korábban már bejelen­tett egy másik akkumulátorgyár-be­ruházást Komáromban 97,5 milliárd forint értékben.­­ Szijjártó Péter egy kérdésre vála­szolva elmondta, hogy a gyár mun­kaerőigényét a térség ki tudja elégí­teni, hiszen a város és a környező te­lepülések szakképzése fejlett, a helyi felsőoktatás pedig követi a munkaerő­­piac elvárásait. A miniszter a magas hozzáadott ér­téket teremtő beruházásokra hivatkoz­va cáfolta azt is, hogy Magyarország csupán összeszerelő üzemekkel gya­rapodik. A képzett munkaerőt alkal­mazó mérnöki, szolgáltató- és fejlesz­tőközpontok jelentősége megugrott, a befektetők a tavalyelőtti 305 ezer fo­rintos átlagnál 2018-ban már jóval ma­gasabb, 425 ezer forintos fizetést kí­náltak az új munkahelyeken - hang­súlyozta Szijjártó Péter. ­ Új programokkal növelnék a hazai foglalkoztatást Nagy Kristóf Új módszerekkel három százalék kö­rüli szintre is csökkenthető a munka­­nélküliség - közölte tegnap a Pénz­ügyminisztérium. Ilyen lehet a haté­konyabb munkaerő-közvetítés, tehát a keleti megyékben már elindított fog­lalkoztatási osztályok eredményesebb működését célzó munkaerőpiaci prog­ramok. Az új típusú foglalkoztatáspo­litikai intézkedések hatására tovább nőhet a versenyszféra létszáma, ami a vállalkozások munkaerő-szükségletét rövid távon is kielégítheti. A rugalmas foglalkoztatás támogatásával, a mun­kaerő-tartalék képzésével, átképzések­kel és aktivitást ösztönző intézkedé­sekkel az elkövetkezendő időszakban még tovább nőhet a foglalkoztatás Ma­gyarországon. A tárca a Központi Statisztikai Hiva­tal tegnap közzétett, november és január között mért adatairól felidézte: mint­egy 4,5 millióan dolgoznak ma hazánk­ban, a munkanélküliség pedig tovább­ra is nagyon alacsony, 3,7 százalékos, amivel az Európai Unióban az ötödik helyet foglalja el hazánk. 2010 óta közel 800 ezerrel nőtt a munkavállalók szá­ma Magyarországon, a foglalkoztatási ráta pedig a harmadik legnagyobb nö­vekedést érte el Málta és Litvánia után. A foglalkoztatás szerkezete is egyértel­műen pozitív irányba változik, hiszen a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 47 ezer fővel csökkent, ezzel párhuza­mosan a hazai, elsődleges munkaerő­­piac 80 ezer fővel bővült. A munkanél­küliségi ráta 78 hónapja csökkenő ten­denciát mutat éves alapon, és az ország minden térségében kevesebb mint a fe­lére mérséklődött 2010 óta, ennek kö­szönhetően érdemben csökkentek a te­rületi különbségek is. A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatási ráta alakulása (a 15-64 éves népességen belül, háromhavi mozgó átlag, százalék) 50 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A munkanélküliségi ráta alakulása (a 15-74 éves népességen belül, háromhavi mozgó átlag, százalék) 0­0000­1 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Grafika: Magyar Nemzet Forrás: KSH

Next