Magyar Nemzet, 2019. február (82. évfolyam, 1-20. szám)
2019-02-28 / 20. szám
12 GAZDASÁG 2019. február 28., csütörtök Kivonulással fenyegetőzik a Spar Egyre több dolgozó esetében derül ki, hogy az alapbére az előírtnál alacsonyabb összegű A magyar piacról való kivonulással, illetve külföldi - román, ukrán - vendégmunkások alkalmazásával fenyegette meg munkavállalóit a Spar üzletlánc vezetősége, miután kirobbant a lapunk által bemutatott bérvita, amely szerint több szakképzett dolgozójuk esetében nem a jogszabályban előírt garantált bérminimumot alkalmazták alapbérként - tudta meg a Magyar Nemzet. A szakszervezet által kezdeményezett munkaügyi felügyeleti eljárás mellett az érdekvédők az adóhatóságnál is feljelentést tesznek. Továbbá az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentik, hogy a láncnál nyilvánosan megnevezték azt a dolgozót, aki jogi úton már elküldte követelését a cégnek. Thurzó Katalin Elmérgesedni látszik a bérvita a Spar üzletláncnál. Miután lapunk megírta, hogy felügyeleti eljárást kezdeményeztek az alapbérek jogszerűtlen megállapítása miatt, össztűz alá vették a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) tisztségviselőit a multinacionális kereskedelmi cég képviselői, mondván, hazugságokat állítanak a sajtónak, a hivatali feljelentés miatt pedig súlyos következményeket helyeztek kilátásba. - Hetek óta vegzálják a képviselőinket az üllői logisztikai bázison, amióta jeleztük a problémát a munkáltatónak. Ezúttal azt a fenyegetést kapták, hogy amennyiben jogorvoslatot követelünk, és nem állunk le az ügyben, a vélelmezhetően több millió forintnyi elmaradt bérkifizetés, illetve a feltételezett jogszabálysértés miatti elmarasztalás következtében elhagyhatja Magyarországot a Spar áruházlánc - mondta a Magyar Nemzetnek a KDFSZ elnöke. Bubenkó Csaba hozzátette: azt is kilátásba helyezték a Spar helyi vezetői, hogy a magyar munkavállalók helyett majd a kisebb fizetéssel is megelégedő ukrán, román vendégmunkásokat állítanak be a raktárakba dolgozni. Kérdésünkre Pál Péter, a KDFSZ jogásza elmondta: hamarosan kezdődik a munkaügyi felügyeleti eljárás, erről az illetékes kormányhivatal tájékoztatta az ügyvédet. Emellett adóigazgatási hatósági eljárást is kezdeményeznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a kormányrendeletben előírt garantált bérminimumnál alacsonyabb alapbérek miatt, amelyek után vélhetően nem a megfelelő összegben teljesítette a munkáltató a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékkötelezettségeket. Az ügyvéd szerint az sem jogszerű, hogy cikkünk megjelenése után név szerint megnevezték a Spar üllői bázisán összehívott állományi gyűlésen azt a munkavállalót, akinek ügyében már felszólítást küldtek a cégnek. - Adatvédelmi szempontból aggályos lehet ez az eljárás - mondta, majd úgy folytatta: emiatt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek. Azóta ráadásul újabb munkavállalók ügyében küldtek ügyvédi felszólítást a Sparnak, mert többeket érint a bérvita, és valamennyiük képviseletét vállalja a KDFSZ. Úgy tűnik, az osztrák tulajdonú üzletlánc továbbra is sokallja az egyébként több kormányzati intézkedéssel mérsékelt munkáltatói terheket, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum összegét. Megtudtuk: ehhez képest a cég anyaországában egy 35 éves, tíz év szakmai tapasztalattal, évi 24 nap szabadsággal rendelkező munkavállalónak targoncás munkakörben heti negyvenórás munkáért alapbérként havi 2170 eurót, vagyis mai értéken számolva több mint 683 ezer forintot számolnak el, míg a különféle pótlékokkal együtt ebben a munkakörben az átlagos kereset 2870 eurót, azaz több mint 904 ezer forintot tesz ki. Ezt az „egyenlő fizetés az egyenlő munkáért” elve alapján, az Osztrák Statisztikai Hivatal 2012-2014-es adataiból merítő, miniszteri kezdeményezésre létrehozott Gehaltsrechner.gv.az ausztriai weboldal tartalmazza, amelyet az ottani jövedelmi hátrányok csökkentése céljából hoztak létre. Ezzel szemben lapunknak a Spar üzletlánc azt jelezte: a cég alkalmazásában a targoncavezetők 2018-ban pótlékok és egyéb juttatások nélkül havonta átlagosan bruttó 367 ezer forintot kerestek hazánkban. A jelenlegi gyakorlatunk jogszerű, azon nem kívánunk változtatni - szögezte le lapunknak a Spar Magyarország Kft. Emlékezetes, a bérvita azért pattant ki a szakszervezet és a cég között, mert a kézhez kapott fizetéseket az említett munkakörben több érintett esetében a jogszabályban előírt mindenkori garantált bérminimumnál kisebb összegben állapították meg, amely azért problémás, mert relatíve hiába magas a kézhez kapott végösszeg, annak alapját az alapbér adja. Emiatt nem mindegy, hogy például a szabadságon töltött időt vagy a táppénzes ellátást, illetve a különféle pótlékokat mekkora összegből számolják ki, alacsonyabb alapbér esetén ugyanis mindenképpen károsul a munkavállaló. Jellemzően belehajszolják az alkalmazottakat egy olyan munkatempóba, amit folyamatosan fenn kell tartania; sokan betegen is dolgoznak, hogy a teljesítménybérezés miatt ne veszítsenek havonta több tízezer forintot. A jogszabály szerint három évre visszamenőleg lehet követelni az elmaradt béreket, ezért kezdeményeztük a Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a hivatalos eljárásokat - mondta Bubenkó Csaba. A KDFSZ elnöke kitért rá: a cégnél - mérete alapján - reprezentatívnak számító Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) - amely köztudottan szoros kapcsolatot ápol a szocialista párttal, és többször vett részt kormányellenes tüntetéseken, legutóbb a túlóratörvény miatt - helyzeti előnyben van a láncnál. Belépéskor például minden új munkavállaló már a KASZ- hoz való csatlakozásról szóló nyilatkozatot is megkapja, az egyéb érdekvédelmi lehetőségekről viszont nincsen tudomása. Bubenkó emlékeztetett: a KASZ 2012-ben kollektív szerződésben állapodott meg a Sparral a munkavégzés feltételeiről, amely szerződés sok tekintetben rosszabb körülményeket teremt a dolgozóknak, mint a munka törvénykönyve előírásai. Megjegyezte: hiába kérték a munkaadótól, azóta sem kapták kézhez tanulmányozásra az azóta többször módosított kollektív szerződést. Emlékezetes, a Spar üzletlánc volt az, amelyik feljelentette a magyar kormányt Brüsszelben a hipermarketekre kirótt progresszív élelmiszerláncfelügyeleti díj miatt, amelynek eredményeként az Európai Bizottság 2015-ben felfüggesztette a nagy láncoknak nagyobb terhet jelentő sávos adóztatást. Az üzletlánc ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek Fotó: Bach Máté » PP « Autóakkumulátor- gyár épül Komáromban Munkatársunktól A dél-koreai SK Innovation 239 milliárd forint értékű beruházása ezer új munkahelyet teremt Komáromban - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter közölte, hogy az elektromos járművek akkumulátorait gyártó üzem építése márciusban, a termelés 2021-2022 fordulóján kezdődhet - közölte az MTI. Az SK Innovation 430 ezer négyzetméternyi területet vásárolt Komáromban a 117 ezer négyzetméteres épület megépítéséhez - tette hozzá. A beruházáshoz a kormány vissza nem térítendő támogatással járul hozzá, ennek mértékéről azonban még tárgyalnak a befektetőkkel. A beruházás ezer munkahelyet teremt Magyarországon. A fejlett technológiát alkalmazó SK Innovation a telket már megvette Komáromban, ahol 117 ezer négyzetméteres üzemet épít. A miniszter elmondta, hogy az autóipar adja a hazai feldolgozóipari kibocsátás 29 százalékát, ezért az ilyen fejlesztések alapvetően meghatározzák a magyar gazdaság dinamikáját. Az SK Innovation annak az öt nagy hozzáadott értéket biztosító, élvonalbeli technológiát alkalmazó ázsiai akkumulátorgyártónak az egyike, amely meghatározó a járműiparban. A külgazdasági és külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy ezek közül három immár jelen van Magyarországon. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy ugyanez a cég korábban már bejelentett egy másik akkumulátorgyár-beruházást Komáromban 97,5 milliárd forint értékben. Szijjártó Péter egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gyár munkaerőigényét a térség ki tudja elégíteni, hiszen a város és a környező települések szakképzése fejlett, a helyi felsőoktatás pedig követi a munkaerőpiac elvárásait. A miniszter a magas hozzáadott értéket teremtő beruházásokra hivatkozva cáfolta azt is, hogy Magyarország csupán összeszerelő üzemekkel gyarapodik. A képzett munkaerőt alkalmazó mérnöki, szolgáltató- és fejlesztőközpontok jelentősége megugrott, a befektetők a tavalyelőtti 305 ezer forintos átlagnál 2018-ban már jóval magasabb, 425 ezer forintos fizetést kínáltak az új munkahelyeken - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Új programokkal növelnék a hazai foglalkoztatást Nagy Kristóf Új módszerekkel három százalék körüli szintre is csökkenthető a munkanélküliség - közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. Ilyen lehet a hatékonyabb munkaerő-közvetítés, tehát a keleti megyékben már elindított foglalkoztatási osztályok eredményesebb működését célzó munkaerőpiaci programok. Az új típusú foglalkoztatáspolitikai intézkedések hatására tovább nőhet a versenyszféra létszáma, ami a vállalkozások munkaerő-szükségletét rövid távon is kielégítheti. A rugalmas foglalkoztatás támogatásával, a munkaerő-tartalék képzésével, átképzésekkel és aktivitást ösztönző intézkedésekkel az elkövetkezendő időszakban még tovább nőhet a foglalkoztatás Magyarországon. A tárca a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, november és január között mért adatairól felidézte: mintegy 4,5 millióan dolgoznak ma hazánkban, a munkanélküliség pedig továbbra is nagyon alacsony, 3,7 százalékos, amivel az Európai Unióban az ötödik helyet foglalja el hazánk. 2010 óta közel 800 ezerrel nőtt a munkavállalók száma Magyarországon, a foglalkoztatási ráta pedig a harmadik legnagyobb növekedést érte el Málta és Litvánia után. A foglalkoztatás szerkezete is egyértelműen pozitív irányba változik, hiszen a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 47 ezer fővel csökkent, ezzel párhuzamosan a hazai, elsődleges munkaerőpiac 80 ezer fővel bővült. A munkanélküliségi ráta 78 hónapja csökkenő tendenciát mutat éves alapon, és az ország minden térségében kevesebb mint a felére mérséklődött 2010 óta, ennek köszönhetően érdemben csökkentek a területi különbségek is. A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatási ráta alakulása (a 15-64 éves népességen belül, háromhavi mozgó átlag, százalék) 50 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 A munkanélküliségi ráta alakulása (a 15-74 éves népességen belül, háromhavi mozgó átlag, százalék) 000001 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Grafika: Magyar Nemzet Forrás: KSH