Magyar Nemzet, 2019. április (82. évfolyam, 46-69. szám)
2019-04-08 / 52. szám
2 BELFÖLD , 2019. április 8., hétfő A balra húzó vagy épp a baloldallal együtt kormányzó jobbközép pártok gyengülésével párhuzamosan - a migrációs válság miatt - több országban megerősödhetnek az európai parlamenti választáson a radikális jobboldali és nemzeti konzervatív erők a Magyar Nemzet elemzése szerint. A Nemzet és Szabadság Európája és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciói komoly alternatívát nyújthatnak akár a bevándorláspárti irányba nyitó Európai Néppárttal, illetve a baloldallal kötendő kényszerkoalíciójával szemben. Munkatársunktól A józan ész Európája felé című mai, milánói találkozóval indul el a Matteo Salvini belügyminiszter vezette olasz kormánypárt, a Liga európai parlamenti választási kampánya. A konferenciára - amellyel az Európai Néppárttal vitában álló, önmaga tagságát felfüggesztő Fideszt is hírbe hozták - több európai szuverenista párt vezetőjét várják. A kampánynyitóra meghívást kapott a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt, a Heinz-Christian Strache elnökölte Osztrák Szabadságpárt, a német Alternatíva Németországért (AfD), a Flamand Érdek, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja, valamint finn és svéd szuverenista erők. AZ OLASZ LIGA LEHET A LEGNAGYOBB Olaszországban a 2018-as választás eredményeként kormányra került, Salvini vezette Liga számít ma a legnépszerűbb pártnak. Az Északi Liga néven politizáló erőt 2006-ban még csak 4,6 százalékon mérték, azonban a déli tartományok irányába is nyitva, mostanra már közel 33 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Az elmúlt tizenöt évben a jobbközép Forza Italia és a balközép szociáldemokraták folyamatosan vesztettek támogatottságukból. Berlusconi pártját jelenleg csak 9,8 százalékra mérik a közvélemény-kutatók, míg a balközép a 2018-as 19 százalékos támogatottsági szinten ragadt be. A Liga a május 26-i EP-választást követően 27-28 mandátummal az uniós testület legnagyobb pártja lehet, ami megerősíti szerepét a radikális jobboldali-euroszkeptikus táborban. A mai találkozóra meghívott Marine Le Pen által vezetett francia Nemzeti Tömörülés (korábban Nemzeti Front) 1999-es 5,7 százalékos eredményével szemben akár 21 százalékot is szerezhet idén, holtversenyben Macron elnök új politikai formációjával. Az osztrák Szabadságpártot jelenleg 23,2 százalékra mérik, amellyel a párt 2004 óta a legjobb EP-választási eredményét érheti el. Hollandiában a Wilders-féle Szabadságpárt 11 százalékon áll. A tagállami negyedéves felmérések adataira épülő mandátumbecslések alapján a Ligát, Le Pen pártját, az osztrák és a holland Szabadságpártot is magába foglaló Nemzet és Szabadság Európája (ENF) frakció a korábbi 42 mandátum helyett akár 59-62 mandátumot is szerezhet a 705 fős EP-ben. ÚJ PÁRTOK A RADIKÁLIS ÉS SZUVERENISTA TÁBORBAN Az is elképzelhető, hogy végül a Salvini által vezetett csoporthoz csatlakozik a jelenleg a megszűnés előtt álló Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót erősítő német AfD, amelynek gazdasági programja részben eltér a Liga elképzeléseitől, de a német párt is ott lesz ma Milánóban. Az AfD a 2013-as Bundestag-választáson még éppen nem lépte át az ötszázalékos küszöböt, 2017-ben már 12,6 százalékot kaptak. A felmérések szerint jelenleg is tartják ezt a szintet. Az AfD a 2014-ben nyert hét helyett 12-13 mandátumot is szerezhet idén májusban, s így a Liga vezetésével egy akár 72-75 fős radikális jobboldali politikai csoport is alakulhat az új EP-ben. Az ENF erősödése mellett a nemzeti szuverenitás erősítése és az uniós intézmények reformja mellett kiálló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szintén számottevő erőt fognak képviselni május 26-a után. A konzervatív frakció vezető ereje immár a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), amely az EP harmadik-negyedik legnagyobb pártja lehet 21-22 mandátum megszerzésével. Az ECR felé több, nemrég megerősödött új jobboldali erő is nyitott, köztük az az új spanyol nemzeti konzervatív formáció, a Vox is, amelynek támogatottságát már most is 11 százalékra mérik. A holland szenátusi választáson élre törő Fórum a Demokráciáért (FvD) 12 százalékot szerezhet az EP- választáson, noha a 2017-es parlamenti voksoláson csak 1,8 százalékot kapott, ami jól szemlélteti, hogy Hollandiában is látványos a balra húzó jobbközép erők gyengülése az új jobboldal erősödésével párhuzamosan. Korábban a Svéd Demokraták is ehhez a frakcióhoz igazoltak, s miközben a 2004- es EP-választáson csak 1,1 százalékot kaptak, jelenleg 19 százalékos támogatottságot könyvelhetnek el. Dániában gyengült ugyan a nemzeti konzervatív Dán Néppárt, de így is közel 16 százalékra számíthatnak, és az ECR táborát erősíti az Olasz Testvérek (FdL), valamint a szuverenista Talpra, Franciaország! (DLF) is. it Formálódik a néppárt alternatívája Az elmúlt évtizedben Európa-szerte megerősödött a nemzeti mozgalom A Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette Liga akár 27-28 mandátummal számolhat az új uniós parlamentben Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami Hivatalos az MSZP és a Párbeszéd közös listája A Párbeszéd kongresszusa egyhangú döntéssel jóváhagyta azt az MSZP- vel korábban kötött megállapodást, melynek alapján Jávor Benedek a negyedik helyen szerepel a közös EP-listán. A tegnapi sajtótájékoztatón Jávor arról értekezett: „felszántják az országot”, mindenütt ott lesznek, és meggyőzik az embereket arról, az ország sorsa azon is múlik, hogy mekkora támogatottságot kap az ellenzék. (MTI) A fiatalok jövője is múlik az EP-választáson Az európai parlamenti választáson a fiatalok jövője a tét, ezért is kell támogatni Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos, a bevándorlás megállítását célzó programját - mondta a Fidelitas elnöke. Böröcz László közölte, azok a brüsszeli bevándorláspárti vezetők, akik az elmúlt években az Európába irányuló bevándorlást menedzselték, elárulták a fiatalokat, akiknek hangot kell adniuk annak, hogy szeretnék megőrizni Európát az európaiaknak, Magyarországot pedig magyar országnak. (MTI) Orbán Viktor: Kereszténység nélkül európai élet sincs Gabay Dorka - Ma sokan vitatják vagy egyenesen tagadják a kereszténység és Európa sorsának összefonódását. Azonban „mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a keresztény kultúra minden erőforrása, az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja. Nélküle nincs szabadság és nincs európai élet sem” - fogalmazott Orbán Viktor Pesterzsébeten, a Klapka téri református templom felújításának hálaadó ünnepén. A kormányfő szerint ma különösen fontos emlékeztetni arra, hogy kétezer év óta Európa minden jelentős megújulása valamiképpen a kereszténységből indult el, „az eredetileg kereszténynek tervezett” Európai Unió megalakítása is. Nyolcvan évvel ezelőtt a pesterzsébetiek úgy döntöttek, templomot építenek, amivel elindult egy felemelő történet. Van úgy, hogy a szép tervek az íróasztal fiókjába kerülnek, rosszabb esetben megsemmisülnek, a nagy vállalkozást pedig fel kell adni, és nemcsak épületek juthatnak ilyen sorsra, zátonyra futhatnak nemzetépítő reformok, tudományos eredmények és még a szellemi-lelki építkezés is. Azonban minden akadályozó és ártó erő, hátráltató külső körülmény ellenére egyszer csak eljön az idő, amikor „újra megnyílik egy ajtó, előkerülnek a tervek, újjászületik az összefogás, előteremtjük az anyagiakat is, és akik mindvégig kitartottak, boldogan látják a beteljesedést” - hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor azzal zárta beszédét: „Most, amikor hálás szívvel átadjuk a Klapka téri református gyülekezet templomát, úgy érezzük, amíg képesek vagyunk ilyen tettekre, addig mi, magyarok nemzetként is létezni fogunk.” • BETÖLTIK A BRITEK HELYÉT Az ECR-frakció az előrejelzések szerint 64-65 mandátumot szerezhet, ami valamivel kevesebb, mint az eddigi 70 hely, de különösen figyelemreméltó annak tükrében, hogy 2014-ben még 20 brit konzervatív képviselő ült a frakcióban, akik a brexit miatt ezúttal már nem indulnak a választáson. " Összességében az ECR- és a radikális jobboldali ENF-frakció erősödését mutatja, hogy a két politikai csoport együttesen a mandátumok 17-20 százalékát szerezheti meg, így könnyen lehet, hogy az Európai Néppárttól jobbra ülő két politikai csoportnak együtt több képviselője lesz, mint a szocialista frakciónak, mely a felmérések szerint 18-19 százalékos mandátumarányra esélyes, szemben a 2014-es 25 százalékos aránnyal. Az is figyelmeztető jel a centrista pártcsaládok számára, hogy a bal- és jobboldali, elitkritikus frakciók együttesen az EP-mandátumok harmadát szerezhetik meg, szemben a 2014- es 29 százalékos aránnyal. Brüsszelben tüntetnek a patrióták Gabay Másfél év elteltével újabb patrióta tüntetést szerveznek Brüsszelben a bevándorlás és az európai nemzetek felszámolása ellen - értesült lapunk. A „Freedom for Hungary, freedom for Europe” (Szabadságot Magyarországnak, szabadságot Európának) címet viselő demonstrációt május 18-án tartják a belga fővárosban, és olyan személyek állnak a kezdeményezés mögött, mint Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Ásotthalom polgármestere, Budaházy Edda, a Hozz világra még egy magyart mozgalom vezetője, Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. Kremser Tamás, a demonstráció főszervezője lapunknak elmondta: 7-8 ország patriótái, illetve politikusai képviseltetik magukat az európai parlamenti választás előtti tüntetésen, köztük lengyelek, hollandok, németek, szlovének.