Magyar Nemzet, 2019. április (82. évfolyam, 46-69. szám)
2019-04-02 / 47. szám
2019. április 2., kedd SPORT 19 Erősítés érkezhet a Délvidékről Szabó Szebasztián és Szilágyi Csaba honosítása nem csak a szerbek miatt fogas kérdés Az utóbbi évek legizgalmasabb országos úszóbajnoksága fejeződött be szombaton Debrecenben. Lehet itt emlegetni a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának a dobogó harmadik fokára csúszását egyik főszámában, 200 méter pillangón, Cseh László kiszorulását ugyanezen férfitáv vb-indulói közül, esetleg Kozma Dominik pazar győzelmét és idejét 200 gyorson, azonban mégiscsak a két délvidéki srác, a mellúszó Szilágyi Csaba és a pillangózó Szabó Szebasztián szédületes eredményei miatt lesz emlékezetes a viadal. Amelyeknek az utóélete legalább annyira mozgalmasnak ígérkezik, mint a megszületése. Ch. Gáli András Rögzítsük gyorsan a tényeket: Szilágyi Csaba az 50 és a 100 méteres mellúszást is országos csúccsal és a világ idei második legjobb eredményével nyerte, Szabó Szebasztián pedig a két rövidebb pillangózószámot húzta be, 50-en az aktuális világranglista második, 100-on az első helyére beérkezve! Utóbbi fiatalember ráadásul az összes magyar pillangózó-világklasszist - a 100-on vbezüstérmes Milák Kristófot, továbbá Cseh Lászlót és Kenderesi Tamást - is a vert mezőnybe utasította, s jelen állás szerint Cseht kiszoríthatja 100-on a vb-indulók közül. Amennyiben Szabó - és persze Szilágyi - színeinkben tud indulni a júliusi kvangdzsui világbajnokságon. És ezzel elérkeztünk a „Szebasztiánjelenség” lényegéhez. Tudniillik miközben az ember azt gondolná, hogy az egész magyar úszósport örömmámorban lubickol, Szabóék látványos berobbanása sokkolta a közeget. Hogyisne, amikor a zentai óriás színre lépése felrúgta a megcsontosodott honi erőviszonyokat. A délvidéki fiúk hazánkba csábítása Bán Sándor érdeme. A veterán hódmezővásárhelyi úszóedző annak idején Risztov Éva felfedezője volt, később dolgozott Dél-Afrikában, s hosszú ideig Újvidéken is, ahol az óbecsei születésű Szilágyi a szárnyait nála bontogatta jó tíz évvel ezelőtt. A délvidéki úszósport fellegvára Újvidék, később a Csabánál hat évvel fiatalabb Szebasztián is oda került. Szebasztián élettörténete különleges. Édesapja magyar, édesanyja horvát, ő színmagyar kfseégben nyúltt fel Zentán, viszont szerb iskolába járt. Apja dúsgazdag vállalkozó, a kilencvenes években ő volt az újvidéki magyar televízió tulajdonosa, de aztán a délszláv háború elől Németországba menekült a család, és 1996-ban Frankfurtban született meg Szebasztián. Akiről tudni kell, hogy fantasztikusan tehetséges vízilabdázó, balkezes, és a szerbek minden követ megmozgattak, hogy a pólót válassza, ő azonban az úszás mellett tette le a garast - mondja Bán, aki gyorsan azt is hozzáteszi, hogy a zentai srácnak nem anyagi kérdés az úszás, Szegeden például van egy lakása, s apja révén maga is tehetősnek számít. Másképpen fogalmazva, számára nem pénzkérdés, hogy szerb vagy magyar színekben induljon Kvangdzsuban, sokkal inkább érzelmi és szakmai. - Igen, szakmai, mert Szebasztián - akit most hazaengedtem Zentára pihenni - nemcsak 50, hanem 100 méter pillangón is indulni akar a világbajnokságon, végtére is mindkét távon dobogóesélyes - árnyalja a képet Petrov Iván, Szabó jelenlegi klubjának, a Győri Úszó SE-nek a vezetőedzője, ugyanis a pillangózófenomén az őszszel átigazolt Hódmezővásárhelyről. - Számomra egyértelmű, hogy minden követ meg kellene mozgatni Szabó és Szilágyi honosítására, és szerintem ennek nem is lehet akadálya, hiszen a decemberi hangcsoui rövid pályás világbajnokságon egyikük sem indult szerb színekben. Szilágyival rengeteget erősödne a vegyesváltónk, Szabó pedig legutóbbi eredményei alapján a földkerekség egyik legjobb pillangózója 50-en és 100-on. Igen ám, csakhogy Szabó színre lépésével - és esetleges honosításával - Cseh László kiszorulna 100 pillangón a vb-csapatból. Talán ezzel is összefügg Sós Csaba szövetségi kapitány MTI- nek adott dodonai megfogalmazása az ob után. A két vajdasági magyarról, a szerb színekben versenyző Szabó Szebasztiánról és Szilágyi Csabáról anynyit, hogy az esetleges „honosításuk” egy többoldalú függvény, ezt nekik is akarniuk kell, és a szerb szövetség engedélye is szükséges lenne hozzá. Itt már a honosítás szó idézőjelbe tétele is elgondolkodtató. Azt tudni kell, hogy mind Szilágyi, mind pedig Szabó rendelkezik magyar útlevéllel és állampolgársággal, bár hivatalosan egyikük sem kérte még, hogy magyar színekben versenyezhessen. Az is a tudomásunkra jutott, hogy amennyiben a magyar szövetség csak 50 pillangón számít Szabóra, 100-on pedig Milákot és Csehet indítja, akkor a zentai fiú inkább marad a szerb válogatott tagja, hiszen - az ő szempontjából teljesen logikusan - nem fog kidobni az ablakon egy aranyesélyt. Végül álljon itt Wladár Sándornak, a Magyar Úszószövetség elnökének kategorikus állásfoglalása: - Mindent el kell követnünk a két fiú honosításáért. Egyenes beszéd. ÚSZÁS ■3 7 A magyar zászló akár állásfoglalásként is értelmezhető Szabó úszósapkáján Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Sepsiszentgyörgyi melegítés kupagyőzelemmel A Nemzeti Kosárlabda-akadémia vezetője, Rátgéber László is ellátogatott Székelyföldre öt év alatt negyedszer lett női kosárlabda Román Kupa-győztes a Sepsi-SIC. A hét végén újfent bebizonyosodott, hogy a jelen javában dübörög Székelyföldön, de a rivaldafény senkit sem vakít el: még ígéretesebb jövőt álmodnak közös pályánkon, a Kárpát-medencében. KOSÁRLABDA Csinta Samu Rangos vendég felé nyújtogatta a nyakát vasárnap este a Sepsi Aréna bő kétezres közönsége: a magyar kosárlabdázás eddigi egyetlen Euroliga-győztes edzője, Rátgéber László is a helyszínen szurkolt a háromszéki csapat sikerének. Különösebb jóslatokra nem ragadtatta magát, de amikor a döntőbeli ellenfél, a Szatmárnémeti VSK 12 pontos előnnyel lohasztotta egy ideig a hazai kupagyőztest ünnepelni érkező emberek lelkesedését, kibökte: nyugi, megnyeritek ezt a meccset. Hogy szerencséje volt-e vagy csak egyszerűen ért a „szakmához”, így, utólag kideríthetetlen, de a székelyföldi zöld-fehérek az utolsó negyedben valóban fordítani tudtak, és végül 69:65-ös győzelemmel zárták a kupadöntőhöz méltó mértékben idegbajos mérkőzést. Az esemény a tévéközvetítés hiányában is igazi ünnep volt, amit mindenekelőtt a román női kosárlabda-bajnokság legjobbjának számító csapat és szurkolótábora közötti szoros kapcsolat avatott azzá. Már a rendezési jog megszerzését is a szurkolóknak nyújtott gesztusnak szánták, az számított az első győzelemnek a Szatmárnémetivel vívott párharcban. Az elmúlt két idényben amúgy e két város és csapata közötti versenyfutásra szorítkozott a romániai női kosárlabdázás, amelyben, lévén trónkövetelő, elsősorban a partiumi város a motiváltabb. Siker hiányában is ők a frusztráltabbak, ami ezúttal is megmutatkozott. A vendégek képtelenek voltak feldolgozni, hogy a kupadöntő háromnegyedében regisztrált folyamatos vezetésük után fordítani tudott a Sepsi-SIC. Sportszerűtlen, célzatos szabálytalanságok és színészkedések után mindez abban csúcsosodott ki, hogy - az állítólagos játékvezetői tévedésekkel szembeni tiltakozás jeléül - az utolsó dudaszót követően azonnal az öltözőbe vonultak, és csak a másodedzőjük révén vettek részt a hivatalos eredményhirdetésen. A hazaiak örömét azonban semmi sem tudta elrontani, látványos külsőségek közepette ünnepelte csapat és közönség a közös sikert. Amit az is fokozott, hogy a korábbiaknál jóval hoszszabb ideig tapsolhattak a székelyföldi identitású lányoknak, hosszú percekig négy magyar játékos - Kovács, Demeter, Nagy és a felvidéki származású Slamó - is pályán volt, és ez nem elhanyagolható előrelépés az amerikai és szerb játékosok dominálta romániai kosaras közegben. Sokak szerint ez lehet az újabb motivációs elem, amely képes a lelátón tartani, illetve növelni a lassan a kedvenceik hazai dominanciájába „beleunó” nézőket. A jelenség intézményesítésének szándéka vezérelte Rátgéber Lászlót is a háromszéki fővárosba. A pécsi székhelyű Nemzeti Kosárlabda-akadémia megteremtője és vezetője ugyanis fantáziát lát a képzés „határtalanításában”. Információink szerint épp ennek érdekében tartott terepszemlét Sepsiszentgyörgyön, illetve folytatott megbeszéléseket helyi elöljárókkal. „Nagyon szép dolgokat láttam, olyan infrastrukturális hátteret, amely akár egy közeljövőbeli kezdést is lehetővé tenne - mondta Rátgéber. - De semmi ok ekkora sietségre, sokkal fontosabb megfelelő alapokat teremteni egy olyan építményhez, amely nemzetpolitikai célokat és kosárlabdaszakmai szempontokat egyaránt képes lesz szolgálni.” A reménybeli akadémia olyan intézmények közé sorolhat be, mint a Puskás Akadémia székelyföldi egységei, a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong-akadémia vagy a Székelyudvarhely székhellyel nemrég elrajtoló kézilabda-akadémia. Az utánpótlás feltérképezésének és nevelésének céljain túl a terveknek különleges dimenziót kölcsönöz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében rövidesen létesítendő magyar nyelvű sporttanár- és edzőképzés, ezáltal a fiatalok szinte teljes életpályamodell reményében kezdhetik el sportolói pályafutásukat. Addig is azonban Sepsiszentgyörgyön csak az első idei sikerként tekintenek a kupagyőzelemre. A napokban kezdődik ugyanis a bajnokság rájátszása, a kupasiker pedig megfelelő étvágygerjesztő a bajnoki győzelem „lakomájához”. A papírforma szerint pedig újra csak a Szatmárnémeti VSK csapata szolgáltatja az asztaltársaságot. Öt év alatt negyedszer diadalmaskodtak a sepsi hölgyek Forrás: Facebook