Magyar Nemzet, 2019. szeptember (82. évfolyam, 173-197. szám)
2019-09-02 / 173. szám
4 BELFÖLD Magyar Nemzet 2019. szeptember 2., hétfő Új templomot szenteltek fel Egerben Munkatársunktól A kormány feladata és, ha lehetősége van, kötelessége is támogatni a templomépítési törekvéseket, amit most 250 millió forinttal tett meg a Szent II. János Pál nevét felvevő missziós központ esetében - jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára tegnap Egerben, a templomot felszentelő szentmisét követően az MTI-nek. Soltész Miklós több szempontból is szimbolikusnak nevezte a templomot, utalva az annak helyet adó lakótelep házainak elrendezésére, amelyek a levegőből nézve a CCCP feliratot adják ki. „A Szovjetuniónak, a kommunizmusnak egyik fő törekvése volt, hogy a hitet, a vallást, a kereszténységet teljesen kiirtsa, megszüntesse, és ott, ahol új lakótelepet [...] építettek, nem is engedték templom építését” - fogalmazott. Az államtitkár szerint az is szimbolikus, hogy harminc évvel a rendszerváltoztatás után sikerült egy volt bútorraktárból, későbbi edzőteremből templomot építeni, amely Szent II. János Pál nevét vette föl. Ő volt az, aki erőteljesen küzdött a kommunizmus ellen, ő volt, aki fölemelte a szavát a liberalizmus támadásaival szemben is, amelyek megint csak a kereszténység gyengítését célozzák. „Öröm számunkra, hogy ellentétben azzal a nagyon szomorú nyugat-európai gyakorlattal, mely szerint sorra zárják be a templomokat, s például mulatókká, edzőtermekké alakítják, Magyarországon épp a fordítottja történik” - jelentette ki Soltész Miklós. Azt mondta: biztos abban, hogy a támogatást, amelyet a kormány az egyházaknak ad, most épp itt a katolikus egyháznak, az lelkileg is és az ország nemzeti hite szempontjából is fontos és nagy jelentőségű. A vasárnapi egri templomfelszentelésen a lengyel Mieczyslaw Mokrzycki lembergi érsek Ternyák Csaba egri érsek oldalán mutatott be ünnepi szentmisét. Gyurcsányék feleslegesnek tartják a határkerítést A Fidesz tájékoztató kampányt indít a DK nemzetellenes politikájáról Gabay Dorka Gyurcsány Ferencék semmibe veszik a magyar emberek két választáson és egy népszavazáson világossá tett akaratát a határvédelemről és a brüsszeli bevándorláspolitikáról - reagált Kocsis Máté a Kossuth rádió Vasárnapi újság című reggeli műsorában arra, hogy Dobrev Klára a DK EP-képviselőjeként nem támogatja, hogy az EU kifizesse Magyarországnak a határvédelem költségeit. A Fidesz frakcióvezetője szerint a magyar embereknek már nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc vagy a felesége a legbrutálisabb nemzetellenes politikát képviseli. Dobrev kijelentése is annak bizonyítéka, hogy a Gyurcsány vezette politikai tömb, az egész baloldal nem változtatott politikáján. Hiába döntöttek a magyarok az elmúlt választásokon egyértelműen, Gyurcsány Ferenc továbbra is folytatja az ámokfutását a bevándorlás, a kvóta és a határkerítés lebontása érdekében - fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Ferenc múlt pénteken lehülyézte a Fidesz politikusait, és azt írta a Facebook-oldalán, „a franc se akarja lebontani a kerítést”, Kocsis Máté úgy reagált: akkor minek ment oda egy erővágóval, amikor épült a kerítés? Miért gyűjtött a DK aláírást a betelepítési kvóta mellett? Miért nem szavazták meg az ezzel összefüggő alkotmánymódosítást? Nincs semmi meglepő abban, hogy Gyurcsány Ferenc notórius hazudozó, és azt is letagadja, amiről teljesen nyilvánvaló felvételek vannak. Tájékoztató kampányt indítunk ezért, mert minden magyarnak joga van tudni, mit jelent a Gyurcsány Ferenc és felesége vezette baloldal politikája - közölte Kocsis Máté, aki szerint akár provokációnak, egyfajta szankciónak is felfogható, hogy az EU a határvédelem költségeinek fele helyett annak mindössze egy százalékát téríti meg Magyarországnak. - Amikor Magyarország a határát védi, akkor a schengeni határt is védi, ez európai uniós kötelezettsége. Ez az a szerződéses alap, amely miatt Magyarország azt gondolja, hogy a költségeket felerészben az uniónak kellene állnia - mondta a képviselő. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton jelentette be, hogy a nagyobbik kormánypárt tájékoztató kampányban hívja fel a figyelmet arra, hogy Gyurcsányék lebontanák a kerítést és beengednék a migránsokat. Azt mondta: a magyar embereknek tudniuk kell Gyurcsányék terveiről, hiszen „ők vezérlik az egész ellenzéket most, az önkormányzati választáson is”. - Az a Gyurcsányné, aki bejelentette, hogy nem akarják, hogy Brüsszel egyetlen fillérrel is hozzájáruljon a magyar határvédelem költségeihez, ott ül az Európai Parlamentben, és Magyarország ellen áskálódik - fogalmazott a szóvivő, aki szerint a bevándorláspárti európai baloldallal együtt le akarják bontani a kerítést, ki akarják iktatni a magyar határvédelmet, miközben migránskvótát akarnak, és öntik a pénzt a bevándorlást szervező Soros-szervezeteknek. A Fidesz kampánya ezen a héten indul a szokásos kampányeszközökkel, például telefonon. Emlékezetes, hogy Gyurcsány már 2015 májusában „kormányzati gumicsontnak” nevezte a fizikai határzárat. Két hónappal később pedig azt mondta: „A magyar kormányfő a tragikus párizsi merénylet óta tudatosan mossa öszsze a bevándorlókat, a menekülteket és a terroristákat.” A röszkei zavargásról, a határ megtámadásáról úgy fogalmazott: „Rendőrök támadtak a békés menekültekre, nem pedig fordítva.” A DK első embere arról is meg volt győződve, hogy Európát nem kell félteni a migrációs hullámtól, nem fenyeget bennünket az, hogy kalifátus lesz Európában. A volt szocialista miniszterelnök 2015 őszén sajtótájékoztatót is tartott Horgoson Fotó: MTI/Sóki Tamás Ismét elítélhetik az MSZP-SZDSZ-kormányzat egykori elhárítófőnökét és társait A vád szerint százmilliókkal vesztegették meg Galambos Lajost és osztályvezetőjét Már csak néhány fontos tanú meghallgatása várat magára a Gyurcsány-kormány polgári elhárításának volt vezetői vesztegetési perében, majd perbeszédek és még idén ítélet várható a megismételt elsőfokú eljárásban. A vád szerint Galambos Lajost és Gyarmati Györgyöt százmilliókkal vesztegette meg Jakubinyi Róbert. Szemán László János A napokban folytatódik a Kaposvári Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette katonai tanácsa előtt a Gyurcsány-éra polgári elhárítására rávetülő vesztegetési botrány ügye. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, Gyarmati Györgyöt, az NBH volt osztályvezetőjét a vád szerint Jakubinyi Róbert vesztegette meg, hogy cserébe az elhárítók elintézzék a vesztegető ügyeit. A nemzetbiztonsági okok miatt titkosított ügyben immár a második elsőfokú eljárás zajlik, és várhatóan még idén ítélet is születik. Érdemes emiatt feleleveníteni az eddig történteket. A vesztegetési ügy kálváriája, hogy a per 2014-ben a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasztaló ítéletet. Eszerint Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották. Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették. A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy Jakubinyi pontosan százötven-, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserében elsimítsák az ügyeit. Gyarmati aktív állományú elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kuratóriumának, amelybe az úgynevezett kémbotrány következtében leváltott Galambos szintén bekerült. Az alapítványról az a hír járta, hogy a szocialista-liberális kormányok titkosszolgálatainak kifizetőhelyeként működött. Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták. Az ügy részleteit még a felderítés során minősítette titokká a Nemzeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatja fel. Jakubinyi ellen eközben a Fővárosi Törvényszéken ugyancsak zárt ajtók mögött szintén folytatódik egy másik büntetőper is adócsalás, csempészet és sikkasztás vádjával. A vádlott a vád szerinti bűncselekményeket 2005-2007 között követte el az Egymásért alapítványon belül, és a csempészés az NBH jogászainak jóváhagyásával történt. A férfi és társai 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben nem fizették meg a közterheket a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után, és ezzel több mint egymilliárd forinttal csökkentették az adóbevételt. Jakubinyit azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, majd az összeg hozzá került, s azt a saját céljaira fordította. Jakubinyit már a nyolcvanas években elítélték egy, az állambiztonsági szervekhez is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a bűnbanda volt a hazai szervezett bűnözés melegágya, a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan - például az Energol Rt. volt vezetői - felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben. Az NBH volt főigazgatója ismét a bíróság elé áll Fotó: Havran Zoltán