Magyar Nemzet, 2019. szeptember (82. évfolyam, 173-197. szám)

2019-09-02 / 173. szám

4 BELFÖLD Magyar Nemzet 2019. szeptember 2., hétfő Új templomot szenteltek fel Egerben Munkatársunktól A kormány feladata és, ha lehetősége van, kötelessége is támogatni a temp­lomépítési törekvéseket, amit most 250 millió forinttal tett meg a Szent II. Já­nos Pál nevét felvevő missziós központ esetében - jelentette ki a Miniszter­­elnökség egyházi és nemzetiségi kap­csolatokért felelős államtitkára teg­nap Egerben, a templomot felszente­lő szentmisét követően az MTI-nek. Soltész Miklós több szempontból is szimbolikusnak nevezte a templo­mot, utalva az annak helyet adó la­kótelep házainak elrendezésére, ame­lyek a levegőből nézve a CCCP fel­iratot adják ki. „A Szovjetuniónak, a kommunizmusnak egyik fő törekvése volt, hogy a hitet, a vallást, a keresz­ténységet teljesen kiirtsa, megszün­tesse, és ott, ahol új lakótelepet [...] építettek, nem is engedték templom építését” - fogalmazott. Az államtitkár szerint az is szim­bolikus, hogy harminc évvel a rend­szerváltoztatás után sikerült egy volt bútorraktárból, későbbi edzőterem­ből templomot építeni, amely Szent II. János Pál nevét vette föl. Ő volt az, aki erőteljesen küzdött a kommuniz­mus ellen, ő volt, aki fölemelte a sza­vát a liberalizmus támadásaival szem­ben is, amelyek megint csak a keresz­ténység gyengítését célozzák. „Öröm számunkra, hogy ellentétben azzal a nagyon szomorú nyugat-európai gya­korlattal, mely szerint sorra zárják be a templomokat, s például mulatókká, edzőtermekké alakítják, Magyarorszá­gon épp a fordítottja történik” - je­lentette ki Soltész Miklós. Azt mond­ta: biztos abban, hogy a támogatást, amelyet a kormány az egyházaknak ad, most épp itt a katolikus egyház­nak, az lelkileg is és az ország nem­zeti hite szempontjából is fontos és nagy jelentőségű. A vasárnapi egri templomfelszen­telésen a lengyel Mieczyslaw Mok­­rzycki lembergi érsek Ternyák Csa­ba egri érsek oldalán mutatott be ün­nepi szentmisét. Gyurcsányék feleslegesnek tartják a határkerítést A Fidesz tájékoztató kampányt indít a DK nemzetellenes politikájáról Gabay Dorka Gyurcsány Ferencék semmibe veszik a magyar emberek két választáson és egy népszavazáson világossá tett aka­ratát a határvédelemről és a brüsszeli bevándorláspolitikáról - reagált Ko­csis Máté a Kossuth rádió Vasárna­pi újság című reggeli műsorában arra, hogy Dobrev Klára a DK EP-képviselő­­jeként nem támogatja, hogy az EU ki­fizesse Magyarországnak a határvéde­lem költségeit. A Fidesz frakcióvezető­je szerint a magyar embereknek már nem meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc vagy a felesége a legbrutálisabb nem­zetellenes politikát képviseli.­­ Dobrev kijelentése is annak bi­zonyítéka, hogy a Gyurcsány vezette politikai tömb, az egész baloldal nem változtatott politikáján. Hiába döntöt­tek a magyarok az elmúlt választáso­kon egyértelműen, Gyurcsány Ferenc továbbra is folytatja az ámokfutását a bevándorlás, a kvóta és a határkerítés lebontása érdekében - fogalmazott. Arra a felvetésre, hogy Gyurcsány Fe­renc múlt pénteken lehülyézte a Fidesz politikusait, és azt írta a Facebook-ol­­dalán, „a franc se akarja lebontani a kerítést”, Kocsis Máté úgy reagált: ak­kor minek ment oda egy erővágóval, amikor épült a kerítés? Miért gyűjtött a DK aláírást a betelepítési kvóta mel­lett? Miért nem szavazták meg az ez­zel összefüggő alkotmánymódosítást?­­ Nincs semmi meglepő abban, hogy Gyurcsány Ferenc notórius hazudozó, és azt is letagadja, amiről teljesen nyil­vánvaló felvételek vannak. Tájékoztató kampányt indítunk ezért, mert min­den magyarnak joga van tudni, mit jelent a Gyurcsány Ferenc és felesége vezette baloldal politikája - közölte Kocsis Máté, aki szerint akár provo­kációnak, egyfajta szankciónak is fel­fogható, hogy az EU a határvédelem költségeinek fele helyett annak mind­össze egy százalékát téríti meg Ma­gyarországnak. - Amikor Magyarország a határát védi, akkor a schengeni határt is védi, ez európai uniós kötelezettsége. Ez az a szerződéses alap, amely miatt Ma­gyarország azt gondolja, hogy a költ­ségeket felerészben az uniónak kelle­ne állnia - mondta a képviselő. Halász János, a Fidesz-frakció szó­vivője szombaton jelentette be, hogy a nagyobbik kormánypárt tájékozta­tó kampányban hívja fel a figyelmet arra, hogy Gyurcsányék lebontanák a kerítést és beengednék a migránso­­kat. Azt mondta: a magyar emberek­nek tudniuk kell Gyurcsányék tervei­ről, hiszen „ők vezérlik az egész el­lenzéket most, az önkormányzati vá­lasztáson is”. - Az a Gyurcsányné, aki bejelentette, hogy nem akarják, hogy Brüsszel egyetlen fillérrel is hozzájá­ruljon a magyar határvédelem költsé­geihez, ott ül az Európai Parlament­ben, és Magyarország ellen áskálódik - fogalmazott a szóvivő, aki szerint a bevándorláspárti európai baloldallal együtt le akarják bontani a kerítést, ki akarják iktatni a magyar határvédel­met, miközben migránskvótát akar­nak, és öntik a pénzt a bevándorlást szervező Soros-szervezeteknek. A Fi­desz kampánya ezen a héten indul a szokásos kampányeszközökkel, pél­dául telefonon. Emlékezetes, hogy Gyurcsány már 2015 májusában „kormányzati gumi­csontnak” nevezte a fizikai határzárat. Két hónappal később pedig azt mondta: „A magyar kormányfő a tragikus pári­zsi merénylet óta tudatosan mossa ösz­­sze a bevándorlókat, a menekülteket és a terroristákat.” A röszkei zavargásról, a határ megtámadásáról úgy fogalma­zott: „Rendőrök támadtak a békés me­nekültekre, nem pedig fordítva.” A DK első embere arról is meg volt győződve, hogy Európát nem kell félteni a migrá­ciós hullámtól, nem fenyeget bennün­ket az, hogy kalifátus lesz Európában. A volt szocialista miniszterelnök 2015 őszén sajtótájékoztatót is tartott Horgoson Fotó: MTI/Sóki Tamás ­ Ismét elítélhetik az MSZP-SZDSZ-kormányzat egykori elhárítófőnökét és társait A vád szerint százmilliókkal vesztegették meg Galambos Lajost és osztályvezetőjét Már csak néhány fontos tanú meghallgatása várat magára a Gyur­­csány-kormány polgári elhárításának volt vezetői vesztegetési peré­ben, majd perbeszédek és még idén ítélet várható a megismételt első­fokú eljárásban. A vád szerint Galambos Lajost és Gyarmati Györgyöt százmilliókkal vesztegette meg Jakubinyi Róbert. Szemán László János A napokban folytatódik a Kaposvá­ri Törvényszék Vadócz Attila hadbíró vezette katonai tanácsa előtt a Gyur­­csány-éra polgári elhárítására rávetü­lő vesztegetési botrány ügye. Galam­bos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hiva­tal (NBH) volt főigazgatóját, Gyarma­ti Györgyöt, az NBH volt osztályveze­tőjét a vád szerint Jakubinyi Róbert vesztegette meg, hogy cserébe az el­hárítók elintézzék a vesztegető ügyeit. A nemzetbiztonsági okok miatt tit­kosított ügyben immár a második el­sőfokú eljárás zajlik, és várhatóan még idén ítélet is születik. Érdemes emiatt feleleveníteni az eddig történteket. A vesztegetési ügy kálváriája, hogy a per 2014-ben a Fővárosi Törvényszék kato­nai tanácsán indult, majd néhány tár­gyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai taná­csa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasz­taló ítéletet. Eszerint Jakubinyit négy év szabad­ságvesztésre ítélték Galambos és Gyar­mati megvesztegetése miatt. Galam­bost ezért, valamint államtitoksérté­sért ötéves szabadságvesztéssel, továb­bá százötvenmillió forint vagyonelkob­zással sújtották. Gyarmati a vesztege­tés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzás­sal büntették. A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy Jakubinyi pontosan százötven-, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserében elsimítsák az ügyeit. Gyar­mati aktív állományú elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kurató­riumának, amelybe az úgynevezett kémbotrány következtében leváltott Galambos szintén bekerült. Az alapít­ványról az a hír járta, hogy a szocialis­ta-liberális kormányok titkosszolgá­latainak kifizetőhelyeként működött. Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az íté­letet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták. Az ügy részleteit még a felde­rítés során minősítette titokká a Nem­zeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatja fel. Jakubinyi ellen eközben a Főváro­si Törvényszéken ugyancsak zárt ajtók mögött szintén folytatódik egy másik büntetőper is adócsalás, csempészet és sikkasztás vádjával. A vádlott a vád sze­rinti bűncselekményeket 2005-2007 kö­zött követte el az Egymásért alapítvá­nyon belül, és a csempészés az NBH jogászainak jóváhagyásával történt. A férfi és társai 2005 augusztusa és 2007 februárja között 59 esetben nem fizet­ték meg a közterheket a belföldi forga­lomba bocsátott ázsiai importáruk után, és ezzel több mint egymilliárd forint­tal csökkentették az adóbevételt. Jaku­binyit azzal is vádolják, hogy az ő uta­sítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, majd az összeg hozzá került, s azt a sa­ját céljaira fordította. Jakubinyit már a nyolcvanas években elítélték egy, az állambiztonsági szer­vekhez is kötődő betörőbanda orgaz­dájaként. Ez a bűnbanda volt a hazai szervezett bűnözés melegágya, a Presz­tízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan - például az Ener­­gol Rt. volt vezetői - felbukkantak a ki­lencvenes években az olajbűnözésben. Az NBH volt főigazgatója ismét a bíróság elé áll Fotó: Havran Zoltán

Next