Magyar Nemzet, 2019. szeptember (82. évfolyam, 173-197. szám)
2019-09-30 / 197. szám
2019. szeptember 30., hétfő Igyar Nemzet BELFÖLD 7 Máramaros szeptember végén Szép időben a nagybányai harang zúgását is hallani a költői Teleki-kastély parkjában A koltói kastélyparkba belépő látogató először a messzi hegyeket nézi. Ott magasodnak-e még a „mármarosi bércek”? Én is így vagyok vele. Szeptember végén járunk. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok... Pilhál György „Tiszta időben tizennyolc falunak fehér tornya látszik, s minden falu kertjei fákkal úgy beültetve, mintha erdők közepén állanának, harangjaik hangja elhallatszik hozzánk, a völgybe, s szép időben a nagybányai harang is idáig zúg” - a barokk kastély teraszáról kitekintő gróf Teleki Sándor, a házigazda írja ezt valamikor az 1840-es évek közepén. A háttérben amfiteátrális kanyarulatban a Kárpátok hegyláncolata [...], közepén az öreg Rozsály, óriás szikla kidomborodásokkal, s tetején mérföldre terjedő egyenes fennsíkkal, megrakva sötétzöld áfonyabokrokkal, jobbra tőle a Gutin, a hegyeknek óriás púposa, hegyes, egyenesen kiálló gránit csúcsaival, északról Máramarosba nézve a Tisza folyását.” Riporteri kíváncsiságom kissé kilóg a hangulatból, nem túlzott Petőfi, amikor azt írta: „Már hó takará el a béres tetőt”? Kádár Helén idegenvezető nem lepődik meg a kérdésen, fejét rázza: nem, dehogy. Kedves, lelkes fiatalasszony, látni, nem először találkozik a kérdéssel. Csillogó szemmel mondja: egyáltalán nem ritka, hogy ilyentájt már belepi az első hó a Rozsályt. 1847 ilyen esztendő lehetett... Szerelmes szeptember. A partiumi Erdőd várkápolna oltárától, „Hol kék Szamosba tölti a/ Holdvilág az éjszakát” egyenest Kohóra indultak a friss házasok, Petőfi Sándor és hitvese, Szendrey Júlia azon a szeptemberi estén, ám a sors (vagy a romantika?) közbeszólt. A gróftól küldetett négylovas hintó tengelye a cudar úton eltörött, s így a „holdvilágéjszakát” - a nászéjszakát - Nagybányán, a Fekete Sas fogadóban töltötték a fiatalok. Csak másnapra, szeptember kilencedikére érkeztek meg a Teleki-kastélyba - hat hét várt itt rájuk boldog elvonultságban. „Ölelj, ölelj, angyalom! / Ha ölelsz, azt gondolom, / Hogy én még / így élve/ Felröpülök/ Az égbe.” Petőfi Sándor, a plebejus költő egy arisztokrata kastélyában? Igen, az egyetlenegy arisztokrata barátjánál. De volt mentsége rá. Hogy értsük, tudnunk kell, ki volt Teleki Sándor, a „vad gróf”. „Erős tanulmány volna egy biográfiaírónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen - olvashatjuk Jókai Mór Úti táskámból című jegyzetében -, ki együtt élt, mulatott, harcolt a földrész minden művelt és barbár nemzetével, tűrte a dicsőséget, kereste a bajt [...].” Én úgy mondanám: markáns hazafi volt a javából. Negyvennyolcas honvédezredesként rá is kötél várt (jelképesen in effigie - fel is akasztották), ha meg nem szökik az aradi várbörtönből. „Járt ágyútűzön, tengerviharon s hitelező csordán keresztül sértetlenül - folytatja az író jó barátja volt Victor Hugónak, id. és ifj. Alexandre Dumas-nak, Liszt Ferencnek, Petőfi Sándornak s századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó hírneveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani, s más nagy embereknek légvárakat építeni; értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől, s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért; teleszedte mellét érdemrendekkel, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy felfedezze, milyen szép kilátás van a költői dombról.” Hát persze hogy egy húron pendült Petőfi Sándor a vad gróffal. És viszont. Sétálunk a parkban. A beállványozott kastélyba (mely alighanem Mária Terézia idején épült) most nem mehetünk be, állványerdő veszi körbe, restaurálják. Ráfért. (A második világégés után volt menekültszállás, kocsma, tszraktár, iroda, minden, amire a kommunizmus használni szokta a műemlékeket. Eredeti bútorait elhordták. A nyolcvanas évektől lett múzeum.) Jókai a kastélyról is ír: „A legelső belépésnél meglepnek a nagybecsű olajfestmények, amikkel a termek falai tetőtől talpig fedve vannak. [...] nagy mesterek remekművei, miket Teleki Sándor széles e világon barangoltában hol zsibvásáron potom árért, hol drága pénzen összeszerzett.” A parkban szobrok: Liszt Ferenc, gróf Teleki Sándor és Bem József mellszobrai, Petőfi és Szendrey Júlia életnagyságban. Közöttük, rajtuk, mindenütt friss és megfakult nemzetiszín szalagok. Szabadság, szerelem! Melegen süt a nap, simogat a szeptember vég. Az évszázados fák legöregebbike, a 350 éves mocsári cédrus a kastélykert sarkában áll, mellette egy kopott kőasztal, melyen a világirodalom talán legszebb szerelmes versei születtek, Petőfi költészetének gyöngyszemei. Csupán a nevezetes somfa hiányzik az asztal mellől - szegény már sok éve elszáradt. (Halott törzsének darabját pár esztendeje még láttam, ereklyeként szolgált a kastélyban.) Gyöngéden végigsimítom a nevezetes asztalkát. Mintha rímek sóhajtanának vissza a vécékből: „Elhull a virág, eliramlik az élet...” Szelleme van a helynek. (Ide, Petőfi somfája alá temették 1892-ben Teleki grófot, ma a református temetőben, fekete gránitoszlopok alatt pihen.) Hazafelé megállunk az öreg Vajdaforrásnál, Kohó szélén. Petőfiék is kikisétáltak ide. A vándorok áhítatos, mohó szomjával iszom a hideg forrásvizet. Lúdbőrös mindenem. A „vad gróf’ erdélyi kúriája sok mindent megélt, kocsma és menekültszállás is volt Fotó: MTI/Balázs Attila Petőfi és Szendrey Júlia szobra a kastélyparkban Fotó: MTI/Balázs Attila Több százezer diák látogatott a határon túli magyarokhoz Munkatársunktól A kormány elkötelezett a magyar ifjúsági közösségek összefogásában, építésében, célja a Kárpát-medencei oktatási tér megteremtése - jelentette ki az Emmi stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a hét végén, Biatorbágy és testvértelepüléseinek oktatási konferenciáján. Sölch Gellért hozzátette: a Határtalanul! program keretében 2010 óta 300 ezer diák látogatott határ menti területekre, és valamennyi magyarországi iskola számára nyitva áll a csatlakozás lehetősége. A helyettes államtitkár kiemelte: sikeres a Határtalanul Magyarországon! program is, mellyel határon túli iskolák több ezer diákja érkezik hazánkba, ismerkedni a történelmi, földrajzi nevezetességekkel. A Kárpát-medencei magyar pedagógusok hivatásában közös a magyar gyermek. A cél, hogy a gyermekek tanítása és nevelése eredményeként a jövőnket is magyar nyelven élhessük a Kárpát-medencében - fogalmazott Sölch Gellért. A helyettes államtitkár leszögezte, a kormány elkötelezett a minőségi oktatás biztosításáért. A digitális fejlesztéseknek köszönhetően 2020-ig wifi-hálózatok épültek és épülnek ki az iskolákban. Az intézményekbe 45 ezer notebook, 24 ezer tablet és több ezer projektor is érkezett. Tarjáni István (Fidesz-KDNP) polgármester a köszöntőjében azt hangoztatta, magyarnak lenni a határokon kívül embert próbáló feladat. Ehhez akarnak segítséget nyújtani a partnervárosok intézményei közötti kapcsolattartással. Biatorbágy partnervárosainak pedagógusai negyedik alkalommal találkoznak szeptember végén. A négynapos konferencia szakmai napján, szombaton többek között a Kárpát-medencei óvodakutatásról, az érzelmi intelligenciáról, az olvasás tanításának előkészítéséről és a pedagógusok mentális egészségének megőrzéséről tartottak előadásokat. A Határtalanul! program a fiatalok identitását is erősíti Fotó: MTI/Soós Lajos Látványosak a nemzeti összefogás eredményei Munkatársunktól - Regionális együttműködésekben kell gondolkodniuk a Kárpát-medencében élő magyaroknak - jelentette ki a múlt hét végén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke A testvérmegyei együttműködés Székelyfölddel Szent László öröksége jegyében című rendezvényen. Kelemen Hunor (képünkön) példaként kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben egymás után valósultak meg a határ mindkét oldalán a közös egészségügyi, infrastrukturális és kulturális fejlesztések Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye összefogásának köszönhetően. - Az új határátkelők megnyitása, utak és műemlékek felújítása egyaránt jó a magyaroknak és a románoknak, ezt a közös cselekvést szeretnénk továbbvinni a következő években is - hangoztatta az RMDSZ elnöke. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a tájékoztatón a nemzetegyesítés érdekében történt intézkedésekre kitérve elmondta: a kormány 2010 és 2014 között a nemzetpolitika alapjait rakta le, 2014 és 2018 között pedig a szülőföldön való boldogulás lehetőségét teremtette meg például a kettős állampolgárság bevezetésével. A politikus szavai szerint a 2018-tól a 2020-ig szóló nemzetpolitikai célnak az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség növelése tekinthető. Harrach Péter kiemelt jelentőségűnek nevezte a regionális együttműködést az egymással fizikailag is érintkező anyaországi és határon túli magyar területek között, hozzátéve: ennek a nemzetpolitika fontos kiegészítő elemévé kell válnia.