Magyar Nemzet, 2019. október (82. évfolyam, 198-223. szám)

2019-10-18 / 213. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet Karácsony vétózná a beruházásokat A nagy világversenyekhez szükséges fejlesztéseket nem állíthatja le az önkormányzat A Városliget megújítását jelen­tő Liget Budapest projekt mellett várhatóan a nagy sportvilágverse­nyekhez kapcsolódó létesítmény­­fejlesztéseket sem fogja tudni le­állítani Karácsony Gergely, mert nincs rá jogi lehetőség. A megvá­lasztott új főpolgármester tegnap mégis kijelentette, élni fog vétójo­gával a sportberuházások terén. Baranyai Gábor A projektekért felelős Kiemelt Kormány­zati Beruházások Központja (KKBK) Zrt. jelenleg is vizsgálja, hogy az új, ellenzéki főpolgármester nyilvános­ságra hozott tervei mennyiben befo­lyásolhatják a Budapesten jelenleg is folyó, illetve tervezett sport és más fejlesztéseket - tudta meg a Magyar Nemzet. A Fürjes Balázs budapesti fej­lesztésekért felelős államtitkár vezette központ későbbre ígért választ lapunk kérdéseire, amelyeket annak apropó­ján tettünk fel, hogy Karácsony Ger­gely tegnapi sajtótájékoztatóján kije­lentette: élni akar főpolgármesteri vé­tójogával a fővárosi sportberuházá­sok kapcsán. A KKBK egyik legnagyobb projekt­je a 2022-es magyar-szlovák rendezé­sű kézilabda Eb-re épülő, húszezer né­zőt befogadó sportcsarnok, amely a telt házzal működő Papp László Budapest Sportarénához hasonlóan koncertek és egyéb, jelentős látogatószámot igény­lő rendezvények megtartására is alkal­mas. Az Üllői úton kifelé haladva a nép­ligeti buszpályaudvar mögötti, a Köny­ves Kálmán körút fölött átívelő hídról jól látható a terület, ahol már zajlanak az építkezés előkészítő munkálatai. Az egykori, elbontott laktanya és katonai főiskola területét tavasszal vásárolta meg az állam. A csarnok szeptember­ben lezárult közbeszerzési pályázatán a Market Építő Zrt. által tett - a kiírá­son induló vállalkozások közül a lega­lacsonyabb ár nettó 78,717 milliárd forintos ajánlat győzött. A korábban megjelent ajánlattételi felhívás szerint a kivitelező feladata az építési engedé­lyezési terv, kivitelezési terv és a meg­valósulási terv elkészítése, valamint az összes szükséges engedély megszerzé­se is, ami alapján kizárható, hogy az el­múlt egy hónapban ezek már elkészül­tek volna. Az építkezés vélhetően gyors lesz: az Eb előtti évben, azaz 2021-ben már el kellene készülni a létesítmény­nek. Az előkészületekre hárommilliárd forintot adott a kormány, valamint a projektet nemzetgazdasági szempont­ból kiemelt beruházássá nyilvánította, ami meggyorsítja az előkészítést, mi­vel gyorsabban beszerezhetők az enge­délyek. - A kiemelt nagyberuházások­ba az önkormányzatoknak sincs bele­szólásuk - erősítette meg korábban, a kampányban lapunk kérdésére Tarlós István főpolgármester. Budapest a 2019 és 2024 közötti idő­szakra nem csak a kézilabda Eb rende­zési jogát nyerte el. A Nemzetközi At­létikai Szövetség tavalyi döntése ér­telmében a magyar főváros rendezhe­ti a 2023-as világbajnokságot. A nyári olimpia és a futball-vb után a harmadik legnézettebb és leglátogatottabb sport­­eseményhez egy új atlétikai stadionra is szükség van. A negyvenezres atlétikai stadion a tervek szerint a IX. kerületi Vituki-telepen, a Csepel-sziget északi részével szemközt épül fel, állami tu­lajdonú területen. A mobil lelátók visz­­szabontása után 15 ezer főt befogadó létesítményt a magyar NAPUR Archi­tect Kft. tervezte, amelynek nevéhez fűződik a Városliget szélén, az egyko­ri Felvonulási tér helyén épülő Népraj­zi Múzeum. A KKBK tavaly a projekt­tel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az építkezés 2020 első felében indulhat, az átadás 2022 második felében vár­ható. Az atlétikai stadion, illetve a kör­nyező, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág menti terület egészét magában foglaló Budapest Diákváros - Déli városkapu fejlesztést a népligeti csarnokhoz ha­sonlóan szintén kiemelt beruházássá nyilvánították. Az engedélyező ható­ságként eljáró Budapest Főváros Kor­mányhivatalának néhány héttel ezelőtti tájékoztatása szerint a KKBK Nonprofit Zrt. a terület majdani létesítményei kö­zül egyelőre a Budapesti Atlétikai Sta­dion épületére és a Dunai Evezősköz­pont új épületeire folyamodott építési engedélyért, amelyeket a KKBK meg­kapott. A XXI. kerületi önkormányzat már tavaly decemberben módosította a vb helyszínére is vonatkozó rendeletét, zöld jelzést adva a projektnek. Karácsony választási programjának hangsúlyos eleme volt a „stadionstop”, amely alapján nem engednének újabb stadiont építeni Budapesten, amíg nin­csen minden kerületben CT- és MR- központ. Az ellenzéki politikus kam­pányában azonban nem említette, hogy Budapest 23 kerületére már két évvel ezelőtt is 36 CT- és 25 MR-berendezés jutott, amelyek területi elhelyezkedé­sét és számát szakmai és finanszírozási szempontok határozzák meg. A beren­dezések száma az elmúlt két évben to­vább nőtt, mind az állam, mind az ön­­kormányzatok és a magánszolgáltatók - amelyek közül többek is már hosszú ideje szerződésben áll az egészségbiz­tosító a tb-betegek vizsgálatára - vá­sároltak újabb berendezéseket. A népligeti buszpályaudvar mögött már rendezték a terepet, itt épül a kézilabdacsarnok Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán SPORTDIPLOMÁCIAI BAKLÖVÉS Jelentős presztízsveszteséggel és gazdasági hátrányokkal jár, ha a sportesemény rendezési jogát elnyert ország nem tudja teljesíteni a pályázatban foglalt vállalásait. Nem túl gyakori az ilyen a sport világában, de volt már rá példa. 2012-ben Hollandia nyerte el a női kézi­labda Európa-bajnokság rendezési jogát, de visszalépett: az Európai Kézilabda­szövetség (EHF) a holland szövetséget 250 000 eurós büntetéssel és 40 000 eurós kártérítéssel sújtotta, és rögzítette, hogy Hollandia 2016 decemberéig nem rendezhet EHF-szervezésű válogatott tornákat. Magyarország - Szlová­kiával közösen - elnyerte a 2022-es férfikézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát. A magyar állam vállalta a hazai helyszínekkel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket, míg a Magyar Kézilabda-szövetség feladata a torna szervezése és megrendezése. - Elképesztő presztízsveszteség lenne, ha nem tudnánk vállalni a pályázatban foglaltakat. Megtörne a bizalmi kapcsolat az EHF vezérkarával, amelyen rengeteget dolgoztunk az elmúlt években. Budapest immár 2014 óta rendezi magas színvonalon a női kézilabda Bajnokok Ligájának négyes döntő­jét, és telt házas utánpótlás- Európa- és világbajnokságoknak adtunk otthont. Néhány év munkája veszne kárba, ha valamiért kénytelenek lennénk elállni a 2022-es férfi Európa-bajnokság rendezésétől. Arról nem is beszélve, hogy Svájc­cal és Ausztriával közösen pályáztunk a 2024-es női Eb rendezésére - mondta lapunknak Horváth Gabriella, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára. A labda­rúgásban Kolumbia volt a leghíresebb visszalépő, 1974-ben elnyert pályázatát gazdasági okokra hivatkozva 1982-ben visszavonta, így nem rendezhette meg az 1986-os labdarúgó-világbajnokságot. Később újra próbálkozott, de nem volt esélye a 2014-es rendezésre. Mi, magyarok voltunk a haszonélvezői a mexikói visszalépésnek 2015-ben, amikor a 2017-es úszó-világbajnokságot beugróként megrendezhettük. A vizes vb kimagaslóan jó hatással van Magyarország imá­­zsára, a külföldi turisták elégedetten távoztak az országból. Milliárdokkal több pénz áramlott a turizmusba a sportversenynek köszönhetően. A 2017. július 14. és 30. közötti vizes világbajnokság versenyeit 485 ezer néző tekintette meg az öt helyszínen. (Sz. L.) Tarlós miniszterelnöki főtanácsadó lesz Az új főpolgármester ígéri, nem készül boszorkányüldözésre Karácsony Gergely (Párbeszéd) akár több fővárosi beruházást is leál­lítana, s ebből a célból a Liget-projekt építési engedélyeiről is tájéko­zódik a hivatalba lépése után. Az új főpolgármester tegnapi sajtótá­jékoztatóján egyebek mellett arról is beszélt, hogy elődeit, Tarlós Ist­vánt és Demszky Gábort is díszpolgárrá avatná. Kárpáti András - Orbán Viktor főtanácsadója leszek a jövőben, erről már szerdán beszél­tem is a miniszterelnökkel - nyilat­kozta Tarlós István tegnap a Magyar Nemzetnek. A leköszönő főpolgármes­ter új megbízatása kapcsán csak annyit mondott: budapesti ügyekkel nem kí­ván foglalkozni, mivel szerinte az nem lenne elegáns. A hivatalának átadása­­átvétele kapcsán úgy fogalmazott: tíz perc alatt aláírták az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket, majd pedig egyórás, már-már baráti beszélgetést folytatott ellenzéki utódjával, Karácsony Gergel­lyel. Tarlós István fekete bőrdzsekiben fogadta Karácsony Gergelyt a Főpolgár­mesteri Hivatalban.­­ Majdnem napra pontosan harminc éve egy fekete bőr­dzsekiben kezdtem a politikai pályafu­tásomat. Gondoltam, hogy egy ilyen­ben fejezem be - mondta a politikus. Karácsony Gergely az átadás-átvé­telt követő tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Tarlós István Bu­dapest díszpolgárává avatását kezde­ményezi a magyar önkormányzatiság 30. évfordulója alkalmából a jövő év­ben, és ugyanez a terve Demszky Gá­borral, Budapest egykori S£DSZ-es ve­zetőjével kapcsolatban. Szavai szerint nem kell vérengzésre vagy politikai bo­szorkányüldözésre számítani, s fél év türelmi időt kapnak a hivatalban dol­gozók, hogy kiderüljön, tudnak-e to­vábbra is együttműködni. Az új főpol­gármester arról is beszélt, hogy végre­hajtaná a programját, amellyel kam­pányolt, így hivatalba lépése után tá­jékozódik a Liget-projekt építési enge­délyeiről, s tervei szerint az új Fővá­rosi Közgyűlés már az alakuló ülésén meghozza azokat a döntéseket, ame­lyek alapján a Városliget területén új épület nem húzható fel az építési sza­bályzatnak megfelelően. Megjegyezte: több olyan építkezés is van, ahol a már megadott építési engedélyt sikeresen megtámadták a bíróságon. Barátságos hangulatban történt az átadás-átvétel Fotó: MTI/Kovács Tamás Megtámadták a választás eredményét Csókás Adrienn Budapest I., VIII. és IX. kerületében is megtámadták a polgármester-választás eredményét - adta hírül a Mérce.hu. A portál szerint Ferencvárosban Baranyi Krisztina hivatalba lépése előtt tíz perc­cel kérte a szavazatok újraszámolását a Munkáspárt polgármesterjelöltje, épp egy olyan esetre hivatkozva, amit Bara­­nyiék kifogásoltak és láncszavazás gya­núja miatt panaszt is tettek a 23-as sza­vazókörben. Az I. kerületben, ahol na­gyon szoros eredménnyel - 121 szava­zattal - nyert V. Naszályi Márta, a volt polgármester, Nagy Gábor Tamás je­lezte a kifogást, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi miatt. A VIII. kerü­letben, ahol Pikó András győzte le a fi­­deszes Sára Botondot, szintén hason­ló történt, de a részletek itt sem ismer­tek. A Mérce információi szerint a VIII. kerületben az összes olyan egyéni kör­zet eredményét is megtámadták, ahol ellenzéki képviselők nyertek.

Next