Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-23 / 120. szám
2020. május 23., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 3 1-1* Orbán Viktor: Van okunk az örömre „A Soros György zsebében ülőknek migránsválság kell” Bár Magyarország sikeresen védekezett, a veszély nem múlt el, az emberek közötti védőtávolságot be kell tartani, a járványügyi készültséget fenn kell tartani - figyelmeztetett tegnap a miniszterelnök. Orbán Viktor emlékeztetett: az elmúlt időszakban, a baloldalt leszámítva - amely kihúzta magát ebből a közös védekezésből - mindenki összefogott Magyarországon. Munkatársunktól A kormány kedden a parlament elé terjeszti a különleges jogrend visszavonásáról szóló javaslatot, mert kétségtelenül jól állunk, Magyarország sikeresen védekezett a járvány első hullámával szemben, nemzetközi összehasonlításban is - összegzett tegnap a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. - Sikeresen védekeztünk, de azért mégiscsak meghaltak emberek. [...] Akkor lennénk boldogok, hogyha a vírust elpusztítjuk és senki sem hal meg, így azonban fájó szívvel és együttérzéssel gondolunk azokra, akik meghaltak, meg a családtagjaikra. Fogadják részvétemet - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: nagyon sokan szenvedtek, és nehéz időszakon vannak túl emberek tízezrei, nehéz helyzetben vannak családok ezrei is az elhunytak miatt. SZÉGYENSZEMRE ELKULLOGHATNAK A kormányfő hangsúlyozta: a veszély nem múlt el, az emberek közötti védőtávolságot be kell tartani, a járványügyi készültséget fenn kell tartani, az operatív törzs is folytatja munkáját. A védekezésről azt mondta: „Nálunk [...] jobb anyagi helyzetek között élő országokat is messze felülmúltunk a védekezés minőségében és eredményességében.” A kulcs a fegyelem és az öszszefogás volt. - Tehát, a baloldalt leszámítva, amely kihúzta magát a közös védekezésből, mindenki összefogott Magyarországon - mondta, hozzátéve: a baloldal lépten-nyomon belekötött a kórházakba, a védekezést irányító szakemberekbe. Most megkapják a magukét, mert szégyenszemre elkulloghatnak a kertek alatt. Orbán Viktor szerint a rendkívüli jogrend a legjobb lépések közé tartozik, mert időben meg tudtak hozni minden döntést, nemzetközi öszszehasonlításban egy-két héttel sikerült mindenkit megelőzni, nem kellett bemenni egy rendelettel a parlament elé és ezzel a baloldali ellenzékkel huzakodni, hanem akár egy órán belül lehetett reagálni. Ebben Kásler miniszter úr érdemei történelmiek - egyértelműsítette a kormányfő, aki úgy fogalmazott: „Van annak haszna, ha az egészségüggyel orvos foglalkozik, mert nemcsak meg tud gyógyítani egy beteget, hanem az ösztönei is működnek. Amikor az Európai Uniónak a járványügyi szervezete még azt mondta, hogy ez nem veszélyes, akkor az ő ösztönei oda vezettek, hogy azonnal összehívta a járványüggyel foglalkozó első szakmai testületet.” A JÁRVÁNY NEM PÁRTKÉRDÉS A védekezés olyan hatékony volt, hogy nem következett be tömeges fertőzés Magyarországon, elsősorban azért, mert a Kásler Miklós vezette egészségügyi csapat és a kezük alá dolgozó kórházigazgatók, orvosok, ápolók időben elvégezték a munkájukat - jelentette ki Orbán Viktor, aki azt is mondta: van okunk az örömre, mert a sikeres védekezés több ezer idős ember életét mentette meg. Megjegyezte azt is: a járványügyi védekezés miatt olyan emberek is életben maradtak, akik az influenzába belehaltak volna. A miniszterelnök ugyanakkor emlékeztetett, „azok a polgármesterek, akik inkább a baloldali pártoknak az utasításait, ezt a kötözködést, a támadást, a piszkálódást, az elégedetlenséget, akik ezt az általános védekezést nehezítő hangulat kialakítására adták a fejüket, megfogadták az erre vonatkozó központi pártutasításokat, azok roszszul teljesítettek”, akik szerint viszont a járvány nem pártkérdés, és az összefogást követték, jól tették a dolgukat. Orbán Viktor mindenesetre mindenkit arra kért, a nagy öröm mellett tartsa észben, hogy a vész nem múlt el, reális veszély, hogy visszaüssön a lazítás, és megszaporodjanak a megbetegedések. De szerinte már nem az otthon maradás, hanem a megfelelő védőtávolság és a védekezés más módszerei a fontosak. KAMATRA, MERT AZT SZERETIK A miniszterelnök a gazdasági lépésekről szólva azt mondta, hogy rengeteg időt tölt a munkahelyek megvédésével, mert nem segéllyel kell segíteni, hanem munkával. - Több mint egymillió olyan dolgozó van, akinek a munkahelye megtartásában sikerült segíteni - emelte ki. Hozzátette: - A következő hónapokban minden energiánkat a gazdaság újraindítására fordítjuk, most meglehetősen optimista vagyok. Orbán Viktor kérdésre válaszolva beszélt a tranzitzónákról hozott kormánydöntésről, pontosabban az azt megelőző európai bírósági döntésről. Szerinte az egy veszélyes döntés, amely Magyarország és így az EU határainak védelme ellen irányul. Mindenesetre a magyar szabályozás szerint ezentúl - mivel bezárnak a tranzitzónák - „a kerítésen kívül” kell majd várakozniuk a migránsoknak. Ha valaki közülük be akar jönni Magyarországra, ezt a magyar nagykövetségeken tudja igényelni - közölte, úgy értékelve: ez a migránsoknak rosszabb, mint a korábbi állapot, de ha a brüszszeli bürokraták így akarják, akkor ezt az igényüket teljesíteni fogjuk. A kormányfő mindehhez hozzátette, hogy hazánk készen áll, hogy a szomszédaink határait megvédjük, ha erről kérés érkezik. Orbán Viktor szólt arról is, hogy az uniós döntéshozatali pozícióban lévők jelentős részéről sorra kiderül, hogy Soros Györgyhöz köthetők. Mint mondta, a brüsszeli bürokraták benne ülnek egy Soros György nevű ember zsebében. - Nekik migránsválság kell. Ha van migránsválság, akkor a kormányok bajba kerülnek, és [...] hitelre van szükségük, a pénz meg náluk van. Ők hitelt akarnak adni, lehetőleg jó kis kamatra, mert azt szeretik - magyarázta, hozzáfűzve: ha nincs baj, annak előidézésében is tudnak segíteni. Azt is megjegyezte, hogy Soros György szakértőnek számít az országok kifosztásában, miközben ennek az egésznek van egy ideológiai része. Kásler miniszter úr érdemei történelmiek - jelentette ki a kormányfő Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Le a diktatúrázással! Nincs még egy hely a világon, ahol ilyen hosszan tartó, fejhangon előadott sivalkodást kellett volna elviselnie a társadalomnak a diktatúra rémségéről, mint Magyarország. Kezdve onnan, hogy ahol valóban diktatúra van, ott arról egy hang sem hangozhat el a nyilvánosságban. Fiatalabbak kedvéért idézem fel a jeges rémületet osztályfőnököm arcán 1981-ből, amikor azzal örvendeztettük meg, hogy olyan merev, diktatórikus ez a KISZ, nem lehetne valami újat létrehozni!? No, akkor voltak élet és halál urai azok, akiknek politikai örökösei most azzal riogatnak, hogy hajnalban megjelenik majd a nagy fekete autó minden kormánykritikus lakásánál. Nyilván magukból indulnak ki. De próbáljon valaki Észak-Koreában arról szónokolni, netán cikkezni, hogy a dicső vezető teljhatalomra tör. Megnézném, hogyan hőzöngene ott, aki most oly bátran forradalmárkodik idehaza. Mindezzel együtt az, amit a magyar balliberális ellenzék művelt az utóbbi időben, a szabad világ szerencsésebb csillagzat alatt élő országaiban is elképzelhetetlen. Olyan sehol nincs, hogy egy fenyegető világjárvány kitörésekor a komplett balos brigád kivonul a többpárti egyeztetésekről, majd teleordítja a világsajtót, hogy a kormányfő a védekezés örve alatt akarja végképp eltörölni a jogállamot és a demokráciát. Arra sincs példa máshol, hogy a nyilvánvalóan megtervezett, a kormányt lejárató szervezeti akciójához támogatókat találjon egy ellenzéki partizáncsapat olyan nemzetközi szervezeteknél, mint az Európai Unió Bizottsága és Parlamentje. Egészen dermesztő, hogy valamikor komolyan vehető pozíciókból szónokoltak a balos ideológiától elhülyült, tekintélyüket vesztett politikusok Brüsszelben arról, hogy bezárták a magyar parlamentet, miközben felbujtóik ugyanúgy az orbáni önkényről ordítoztak a budapesti üléseken. De a valóság egyáltalán nem érdekelte ebben az esetben sem a proletár internacionalizmust globalizmusra cserélő elvtársakat. Mint ahogy nem érdekli most sem, amikor Orbán Viktor visszaadja a rendkívüli felhatalmazást, mivel a járvány első támadását sikeresen visszaverte az a széles körű összefogás, amelyből a baloldal gyalázatosan kivonta magát. Már beindult az ostoba sutyorgás arról, hogy majd ősszel, amikor újra támad a vírus, újra megszavaztatja magának a rendeleti kormányzás jogát, és akkor már nyilván királlyá is koronáztatja magát. De amúgy sincs jelentősége, hogy most látszólag lemond a teljhatalomról, hiszen amúgy is ő dönt mindenről, azt csinál, amit csak akar. És mondják, hogy ez még nem diktatúra, de nem is demokrácia, autokrácia, átmeneti, hibrid, látszat meg mifene. Szakmányban ontják magukból a magukat rettenetesen okosnak tartó politikai analfabéták a nyelvi hadviselés legújabb kreációit, amikkel hozzá akarják igazítani a valóságot az ideológiai téveszméikhez. A helyzet viszont az, hogy a demokráciának nem feltétele, hogy a baloldal legyen hatalmon. A jogállam sem attól prosperál, ha intézményei élén balosok ülnek. A köztársaság attól még üzemel, hogy a hatalmukat vesztett, pénzéhségüket nehezebben leküzdő balliberálisok rosszul érzik magukat benne. Amikor például 2006-ban joggal féltettük a demokráciát tőlük, kigúnyoltak bennünket, amiért sötét emlékeket ébresztő diktátorhoz hasonlítottuk a szemkilövetőt. Azóta háromszor mondta ki a magyar nép, hogy nem kér abból, amit ők neveznek demokráciának. Ennek ellenére tíz éve folyamatosan diktatúráznak, náciznak, fasisztáznak, mint valami eszelős. Szerintem ezt saját választóik is unják már. A járvány elleni védekezés sikere azt is jelenti, hogy a magyar társadalom szép csendben, nem sivalkodva, de kimondta: Menjenek a csudába! GAJDICS OTTÓ TOLLHEGYEN Pilhál György Kalapált a szívünk Ma harminc éve választotta miniszterelnökké a diktatúra utáni első szabad Országgyűlés Antall Józsefet, s ekkor alakult meg a hárompárti (MDF, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt) nemzeti kabinet. 1990-et írtunk, hetekkel voltunk a szabad választások után. Az ország-a bukott kommunistákat leszámítva - eufóriában várta az új kormányt. Mosoly, bizakodás lepett be mindent. Pedig még itt volt az orosz, még tagjai voltunk a Varsói Szerződésnek, a KGST-nek, de kit érdekelt ez akkor, törődtünk is ilyesmivel mi, a szabadság megrészegült szegény ördögei... Tele voltunk várakozással, kalapált a szívünk. Pedig Antall József igyekezett csendesíteni mindenkit. - Önök egy kamikazekormányban vesznek részt - közölte minisztereivel. És alig telt el pár röpke hónap, kiderült, nem tévedett. A diktatúra négy évtizedes emberkísérlete után a csőd szélére jutott ország átalakításához sok más mellett egy konstruktív, nemzeti minimumban gondolkodó ellenzékre is szükség lett volna. Csakhogy idehaza nem volt ilyen. Bár az MDF már korábban tárgyalásokat folytatott legerősebb ellenlábasával, a SZDSZ-szel a kormányozhatóság érdekében, süket fülekre talált. A báránybőrbe bújt liberálisok ott ártottak, ahol csak tudtak. Elbukott az első nemzeti kormány. Azon a harminc év előtti reggelen el nem tudtam volna képzelni az előttünk álló, rögös évtizedeket. Nem hallgattunk a költőre: „Kaszálhatd a fűt világvégéig, /Holnap kinő az, ha ma lenyesik. / Tördelheted le a fa lombjait, /Időjártával újra kivirít; / Tövestül kell kitépni azokat.” Bizony, hogy újra kivirított. Gyökérmaradványaiba még ma is belebotlunk.