Magyar Nemzet, 2020. augusztus (83. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-22 / 196. szám

OZSDA ERIKA J­ózsa Judit 2013 decemberében nyitot­ta meg galériáját a Belváros szívében, a Városház utcában, ahol színvonalas ma­gyar képző-, ipar- és népművészeti al­kotásokat is bemutat. A kirakatban a csak Ko­­rondon, a családi portán kapható Józsa-kerámi­­ák, hagyományos erdélyi motívumokkal díszí­tett vázák, korsók, csuprok, tálak láthatók. A Ma­gyar harang című alkotás, melynek legfelső ko­­lompja a mindenkori hőseinkért szól, a középső a nándorfehérvári csata emlékére, a legkisebb, a lélekharang pedig egy nap majd mindannyi­unkért. A művésznővel először a földszinti idő­szakos kiállítóteret járjuk végig. A Nemzeti Ösz­­szetartozás éve alkalmából látható Orient Enikő textilművész és Józsa Judit közös tárlata Össze­­toborzó címmel. A kerámiaszobrász a Magyar Örökség-Magyar Erények című domborműve­it mutatja be, amihez kiindulási pontként az a kérdés fogalmazódott meg benne, hogy milye­nek vagyunk mi, magyarok, milyen erényekkel rendelkezünk, mire lehetünk büszkék, és mi is a magyar örökség. Motiváló motívumok - A lelkemhez Szent Tamás erénytana áll leg­közelebb, ezt fogadom el, e szerint élek. Az ő ta­nait ötvöztem a magyar paraszti kultúrával. Az ősi világszemléletünk, hitvilágunk elemeit nép­művészetünk szimbólumokban őrizte meg. A kompozíciók hátlapjára, az erős nyárfasze­letekre papíragyagból készültek a csipkeszerű, lé­gies domborművek. Az egyik falon a három is­teni erény, a Hit, Remény és Szeretet kapott he­lyet, a másikon a négy sarkalatos emberi erény, az Igazságosság, Okosság, Erősség és Mértékletes­ség. Ezt a hét erényt egészítette ki olyan jó tulaj­donságokkal, melyek megvannak a magyarság­ban, de megerősítésre szorulnak: Hazaszeretet, Összetartás, Vallásosság, Hősiesség, Bátorság, Kreativitás, Büszkeség. Gyakran tart tárlatveze­tést, mert ha valaki nem tudja, hogy mit jelente­nek a motívumok, az apró részletek, akkor csu­pán egy szép művet lát, de nem érti meg az alko­tást. Az Összetartás című munkája középpont­jában az egyenlő szárú körkereszt a szülőföldet jelöli, ahonnan az összetartás szétárad. Az apró magok, a magyar emberek, úgy nyújtják ki a ke­züket, hogy tulipánokat formálnak, melyek szív alakban, szeretetben kapaszkodnak össze. Kife­lé egyre nagyobbak lesznek, végül gránátalmák­ká változnak, melyek Mária gyümölcsei, mi, ma­gyarok pedig Mária népe vagyunk. A gránátal­ma, mely a termékenység szimbóluma, sok-sok magját kiszórja, és telehullajtja az egész világot az összetartással. Józsa Judit nagy tematikus kiállításai a magyar népművészet örökségérére és művészettörténé­szi tanulmányaira támaszkodva születtek meg: a Honfoglaló magyarok, a Táltosok és szentek, a Magyar mesevilág, a Magyar táncok. Minden tematikus kiállításához könyvet is írt, melyek­ben összefoglalta kutatásai esszenciáit. A Magyar család című majdnem életnagyságú szobrát, va­lamint Szent Erzsébetről és Szent Lászlóról ké­szült alkotásait a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániának adományozta. A galériára vezető lépcső lábánál a Múzsák kertje sorozat két szobra látható. A Magyaror­­szág­ Anyaország című alkotása ideális elképze­lés a hazánkról. A középen ülő Édesanya a Szent Koronát viseli a fején, ölében a kicsi baba a csán­gó magyarságot jelképezi. Körülötte a gyerme­kei: Erdély, Partium, Délvidék, Kárpátalja, Fel­vidék és a Sopron tájéki ruhába öltöztetett kis­lány gyöngyfüzérként kapaszkodnak össze, szét nem szakíthatóak. A másik szobrot Erdély cím­mel, Wass Albert múzsájaként mintázta meg. A női alak kezében a napot és a holdat tartja, hom­lokán csillagot visel. Szoknyája a Nagybányáról származó hegyikristályból és más erdélyi ásvá­nyokból készült. A galéria emeleti részén a Magyar nagyasz­­szonyok című állandó kiállítás kapott helyet. A terrakotta kisplasztikai tárlaton hatvan magyar hölgy ideáltipikus portréja látható. A nagyasszo­nyok sora Emesével, az Árpád-ház ősanyjával in­dul, és az 56-os hősnő Tóth Ilona alakjával zárul. - Mindegyik asszony csodálatos példa. Em­bert próbáló időkben álltak helyt. Sokan nem tud­ják, hogy skóciai Szent Margit Szent István ki­rályunk unokája, és Árpád-házi Szent Piroskát, Szent László leányát sem ismerik - mondja Jó­zsa Judit, aki többek között megmintázta Leövey Klárát, az első magyar újságírónőt és Lebstück Máriát, a 48-as szabadságharc főhadnagyát, er­dőszentgyörgyi Rhédey Claudiát (a magyar vér­vonal az angol trónon), II. Erzsébet királynő ük­anyját, Tormay Cécile-t, az első Nobel-díjra je­lölt írónőnket, Kovács Margit keramikust, Stein­schneider Lillyt, az első magyar pilótanőt, Czin­­ka Panna csodaprímást és Kronberger Lilit, az első magyar műkorcsolya-világbajnoknőt. Tor­ma Zsófiáról is kevesen tudják, hogy a világ első régésznője. Mindenki Florence Nightingale-t tart­ja a világ főápolónőjének, ami nagy tévedés, Kos­suth Zsuzsanna öt évvel megelőzte őt. 1849-ben hetvenhét hadikórházat szervezett meg. Titkolt találkozások Józsa Judit édesapját tartja mesterének, aki idén 78 évesen megkapta az Udvarhelyszék Kul­túrájáért Életműdíjat, mely a legnagyobb elis­merés Erdélyben. Az emeleten látható a Hagyo­mányőrzés: Józsa János köröndi fazekasmester és családja című fotókiállítás. Az egyik fényké­pen az édesapát látjuk a fiával és mestermunká­jukkal, az ember nagyságú padlóvázákkal, a má­sikon az édesanyát, aki hosszú évekig díszítette a portáról kikerülő Józsa-kerámiákat. A kom­munizmus alatt a három testvérnek megtaní­tották, hogy ami benn az asztalnál elhangzik, arról a kapun kívül senki nem tudhat. Az édes­apához az anyaországi és az erdélyi magyarság színe-java járt, amit az akkori rezsim nem né­zett jó szemmel, számtalan házkutatást tartot­tak náluk. A családban apai ágon mindenki fa­zekas volt. A nagyobbik fiútestvér remek fafa­ragó, ma operatőrként dolgozik, a kisebbik fa­zekas lett, ahogy a felesége, a lányuk és a vejük is. Amint a hétéves kis dédunoka, Józsa Judit is úgy kezdte a tanulást, hogy a felnőttek közelé­ben játszott az agyaggal. A Józsa családban a ke­resztény értékrend mellett a népművészeti ha­gyományok tiszteletét és a magyar történelem­ben való jártasságot tartják fontosnak. A mű­vésznő két vitrinben azokat a tárgyait állítja ki, melyeket édesapjától kapott ajándékba: erdélyi kalendáriumot, a Nagy-Magyarországot bemu­tató képeslapokat, gyöngyházszínű búgócsigát, magyar báli meghívót és táncrendet. Mint két tojás Józsa Judit gyerekkorában orvos akart lenni. Székelyudvarhelyen végezte el az egészségügyi szakközépiskolát, ahol nővérnek tanult. Miután nem tudta feldolgozni, hogy a kórházban meghalt egy betegük, akit hónapokig ápoltak, rájött, hogy nem lenne belőle jó orvos. Úgy döntött, az anya­országba megy tanulni. 1995-ben megpályázott és elnyert egy állást Budapesten, a Szent Margit Kórházban mint szociális nővér. Kezdetben nő­vérszálláson lakott, ahol a család hiánya miatt és a honvágy enyhítésére akvarelleket festett. Egy is­merős keramikus, Ács András megengedte, hogy Dunakeszin, műhelyének a sarkában mintázhas­son. Az ott született népi életképeit, kihalóban lévő mesterségek színes földfestékes figuráit 1995- ben a Gellért Hotel Teaszalonjában mutathatta be. A sikeren felbuzdulva azonnal nekilátott a Hon­foglaló magyarok figuráihoz. Negatív dolgot nem tud megmintázni, csak azt, amiről úgy gondol­ja, hogy nem rombol, hanem épít, segít. Egyszer egy anyókát rendeltek tőle számára ismeretlen embernek ajándékba. Az asszony, akit az alko­tással megleptek, küldött neki egy fotót magáról és a szoborról. Úgy hasonlítottak, mint két tojás.­­ Évekkel ezelőtt egy kurd orvos, akit a Szent Margit Kórházból ismertem, megkért, hogy min­tázzam meg a mamáját, akit már évek óta nem látott. Fotókat mutatott róla, melyeken úgy né­zett ki, mint egy székely asszony fekete kendőben. Sorsközösséget éreztem a székely és a kurd nép helyzetében, így boldogan elvállaltam, és nagy örömet szereztem a kisplasztikával - meséli Jó­zsa Judit, aki nemcsak alkot, hanem művészet­­történészként is dolgozik, és az Aquinói Szent Ta­más Közéleti Akadémián tanít. A tárlatvezetései során többször tapasztalta, hogy nagy igény len­ne művelődésfejlesztő és magyarságtudat-erősí­tő tevékenységre, ezért a galériában történeti és történelmi témájú ismeretterjesztő előadásokat, disputákat tartanak, Matula Ágnes irányításával Nyelvőrző Szalont rendeznek. Úgy gondolja, az ihlet nem tud érkezni, ha az alkotó tele van problémákkal. A koronavírus ide­jén sokat aggódott a szüleiért, barátaiért, a nem­zetért, ezért nehezen haladt a Magyar csillagle­gendárium című új kiállításának anyagával. Most már sürgeti az idő, a kiállítás szeptember 20-án nyílik itt, a galériában. NÉPMŰVÉSZET - Józsa Judit portréi nagyasszonyokról: Emesétől az 56-os Tóth Ilonáig Akikért ..­­. .. . . . a kolompok szólnak Józsa Judit tizenegy éves korában mintázta első kisplasztikáját, egy ke­resztfára boruló székely asszonyt Szeretet címmel. Édesapja nemcsak a fazekasság mesterségének csínját-bínját adta át lányának, hanem azt is, hogy a művész csak tiszta forrásból meríthet. A kerámiaszobrász terra­kotta kisplasztikái nem a hagyományos korongozással készülnek, hanem az általa kifejlesztett hajtogatással és mintázással. A művésznő kiállítá­sai helyszínén, a Józsa Judit Galériában várt ránk. Fotó: Kurucz Árpád Vlagyír Nemzet 12 LUGAS 2020. augusztus 22., szombat NÉVJEGY Józsa Judit 1974-ben Józsa János és Julianna neves köröndi keramikus népművészek harmadik gyermekeként született Székelyudvarhelyen. Húszévesen települt át Magyarországra. 2002-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténet szakán. Alkotásai, melyek a tengerentúlra is eljutottak, a hitről, a kereszténységről, gyökere­inkről, megmaradásról, a magyar értékrendről szólnak. A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett művész két évvel ezelőtt a Keresztény Kulturális Akadémia Cornelius-díját, ta­valy a Kölcsey-, valamint a Széchenyi Társaság Széchenyi-díját vehette át.

Next