Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-12 / 214. szám
V BÓDY GÉZA Korábban is mentek szét barátságok a politikai nézetek, az életfelfogások különbsége, netán szerelemféltés miatt, mostanra viszont a koronavírus miatt feszülnek egymásnak az elfogadók, illetve az egyre indulatosabb járványtagadók. A tavaszi ijedség, az egykori közös fegyelem a múlté. Még az azonos vallási, társadalmi oldalon állók is ostorozzák egymást a korlátozások miatt, ráadásul a szkeptikusok egyre duzzadó tábora szerint csupán kitalált történetről van szó. Nyomatékul számos világvárosban, Berlintől Párizson át Londonig százezrek demonstrálnak, hangot adva nemtetszésüknek. Itthon is rengetegen vallják, hogy a világ kormányai nem veszik figyelembe az egyéni szabadságjogokat, és állítják, hogy egy-egy döntéshozó testületnek semmi köze ahhoz, hogy ki és hogyan, illetve egyáltalán akar-e védekezni a betegség ellen. Válaszul a francia kormány a karantén idejét hét napra csökkentené arra hivatkozva, hogy a vírushordozók a tünetek megjelenését követő első öt napban adják tovább a fertőzést. A regisztrált betegek száma világszerte már meghaladja a huszonhétmilliót, számuk folyamatosan emelkedik, akárcsak az elhunytaké. A vírus a leggyorsabban Indiában terjed, a fertőzöttek száma négymillió fölötti. A dél-ázsiai ország hamarosan lekörözi Brazíliát, ahol jelenleg 4,1 millió betegről tudnak. Az első helyen az Egyesült Államok áll, ahol már több mint hatmillió a fertőzött - készített statisztikát a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem. Hazánkban is nő az esetszám, ráadásul egyre több iskolában találnak fertőzöttet, akik az idősebbeket is veszélybe sodorhatják. Míg a megbetegedéses esetek átlagos életkora áprilisban még 69 év volt, ez most 31 alatti, derül ki a Szegedi Tudományegyetem tanulmányából. Azaz a mostani hullám abban is különbözik a tavaszitól, hogy akkor az esetek jelentős része intézményekhez volt köthető (kórházak, szociális otthonok), jelenleg azonban elsősorban a közösségi terjedés jellemző. Csupán egy hét alatt megháromszorozódott a koronavírusosok száma. Szakemberek szerint ha a lakosság nyolcvan százaléka használná a maszkot, akkor a járvány nem tudna terjedni, sőt visszavonulhatna. Ám nem ez a helyzet. Elég végigsétálni az utcákon vagy a zárt helyeken, és megnézni az egymást ingerülten vizslató embereket: akin van maszk, azt azért, akin nincs, azt meg azért méregetik. Míg korábban a mindennapi élet része volt a kolera, a spanyolnátha, netán a pestis, ma az emberek nem tudják, hogyan kell ilyenkor viselkedni, mert az elmúlt pár évtized ebből a szempontból kegyes volt hozzánk. A hatvanas évek óta - ekkor sikerült a járványos gyermekbénulást megfékezni - nem igazán voltunk veszélyes járványoknak kitéve itt, Közép-Európában - mondja Bálint Botond. A szociológus szerint az utóbbi pár évben nyakunkba zúdult problémák, amelyek veszélyeztetik életformánkat, másfélék, nem ennyire rejtélyesek. - Gondoljunk a liberálisok túlzásba vitt klímahisztijére vagy a migrációra, amely akár egy nemzedéken belül népességcserét eredményezhetett volna nálunk is. Előbbit a liberális sajtó azonnal ejtette, ahogy lett más, érdekesebbnek ítélt hiszterizáló témája. A népvándorlás pedig annyira valóságos és durva következményekkel járt, hogy azzal kapcsolatban a liberális elitek már defenzívába kényszerültek - fogalmaz Bálint Botond, aki szerint a járvány azonban új terepet teremtett azok számára, akik rombolni szeretnék az aktuális társadalmi és gazdasági kereteket. - Tudomásul kellett vennünk, hogy a valósághoz kell alkalmazkodnunk. Külső objektív kényszerek hatására megváltozhat az életünk, az életformánk, és ezt az emberek nyilván félelemmel élik meg, hiszen az ilyesfajta veszély, bizonytalanság ismeretlen volt idáig a számukra. Amikor kitör egy közvetlen személyes fenyegetésként is felfogható járvány, amelyről nem tudunk semmit, akkor az egyéni elbizonytalanodás természetes. Aztán döntést kell hozni arról, hogy a válságkezeléssel kapcsolatban bízunk-e az államban, az orvosokban, a tudományban, a tájékoztatásban, avagy nem - hangsúlyozza a szociológus. Mint Bálint Botond mondja, mostanra, a második hullámra kissé elfáradt a társadalom, a közösségi médiában elszabadult sok őrült, akiket ezek a platformok egyáltalán nem korlátoznak közveszélyes nézeteik terjesztésében. Ezek az emberek tudatosan a közbizalom lerombolására, az állam, illetve a szakemberek iránti bizalom általános meggyengítésére utaznak a szociológus szerint. Aki úgy véli, százötven éve egy falusi javasasszony is sokkal biztosabb tapasztalattal rendelkezett a valóságról, mint a mostani rémhírterjesztők, de mégis egyre erősebb ez a tudományellenes új barbárság. Mindez beláthatatlan károkat okozhat a társadalmi együttműködésben és az emberi életekben is. A járvány első szakaszában meglepően sokan, ötezer megkérdezett magyarból nyolcvan százalék tartotta be a korlátozásokat, és fogadta el a megelőzés miatti újfajta életmódot. Ez fantasztikus eredmény volt annak ellenére, hogy a maszkviseléssel már akkor is voltak problémák. A „vírusigenlők” felének gondot jelentett a száj és az orr eltakarása, ellenben a távolságtartás, a kézmosás, a karantén nem okozott problémát - ismerteti az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológusa annak a felmérésnek az eredményét, amelyet kollégáival készítettek. Urbán Róbert ezeket az arányokat kimagaslóan jónak tartja, ugyanis az orvosi utasításokat más betegségekkel kapcsolatban kevesebben fogadják meg. Folytatás a 2. oldalon JÁRVÁNYTAGADÓK - Tízmillió vírusszakértő országa lettünk? - Beláthatatlan károkat okozhat a társadalomnak a pandémia megkérdőjelezése Ellenanyag Kegyetlen harc dúl a járványt elismerők, illetve azt tagadók között. Míg az egyik oldal betartja az óvintézkedéseket, addig a szkeptikusok főként a közösségi médiában azt állítják, hogy a háttérhatalmak játékszerei vagyunk. Azt azonban mindkét oldalnak be kell látnia, életünk többé nem lesz a régi. A legújabb időszámítás, az újratervezés időszaka elkezdődött. f\. $ SR a ^ $ m V iH k***®V*^m*$ Összeesküvéselmélet-hívő alufóliás tésztaszűrővel a fején tüntet a koronavírus-járvány miatti korlátozások ellen Berlinben Fotó: Reuters Szombat 2020. szeptember 12. www.magyarnemzet.hu