Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-05 / 208. szám
2020. szeptember 5., szombat Magyar Nemzet KÜLFÖLD 9 Helyreállítani az állam tekintélyét Az iszlamista szeparatizmusnak üzent Macron • Hónapok óta jelen van az erőszak az utcákon Lényegében hazaüzent az iszlám vallási szeparatizmusnak a tegnap elmondott ünnepi beszédében Emmanuel Macron, aki jelezte: a kormány törvénytervezetet terjeszt elő az ügyben. Soós Eszter Petronella Franciaországszakértő lapunk megkeresésére elmondta: a francia államfő évek óta ígérgeti, hogy megreformálja a franciaországi iszlámot, kérdés, hogy bele mer-e nyúlni az iszlamista kötődésű vallási egyesületek szerveződésébe. FRANCIAORSZÁG Tóth Loretta : - Azoknak sosem lesz helyük Franciaországban, akik olykor Isten nevében, olykor más országok segítségével egy csoport törvényét akarják a többségi társadalomra erőltetni - fogalmazott tegnap Emmanuel Macron a III. Francia Köztársaság kikiáltásának 150. évfordulója alkalmából elmondott beszédében. A Le Figaro című konzervatív lap által idézett államfő a francia történelem nagyjainak végső nyughelyén, a párizsi Panthéonban szólalt fel, a hagyományosnak mondható elnöki felszólalásából pedig a hivatali idejének hátralévő szűk két évét meghatározó stratégiai célkitűzések is kikövetkeztethetők. - Az elnöki beszéd a nyitánya volt a köztársasági berendezkedés megerősítését szolgáló állami kezdeményezéseknek a szekularizáció, a közbiztonság és az esélyegyenlőség területén - értette Macron felszólalását a Magyar Nemzet megkeresésére Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A kutató szerint az államfői beszéd a francia társadalmat leginkább foglalkoztató két égető kérdésre reagált szimbolikusan. - Az elmúlt hetekben egy nagyon komoly társadalmi vita alakult ki arról, hogy mennyire tekinthető erőszakosnak a francia társadalom. Ez különösen a járvány miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldása után került előtérbe, de a sárgamelléttyes tüntetéseket, a nyugdíjreform elleni felhördülést és a Black Lives Matter mozgalom Franciaországba is begyűrűző hatását figyelembe véve összességében elmondható, hogy hónapok óta állandóan jelen van az erőszak és a rongálás a francia utcákon - magyarázta Soós Eszter Petronella. Hozzáfűzte: a közhangulatot a statisztikák is alátámasztják, ugyanis jelentősen nőtt a regisztrált erőszakos esetek száma az elmúlt időszakban. Ebből a szempontból a köztársaság autoritásának helyreállítása a fő kérdés. A társadalmi közbeszédben régóta téma a rendőri brutalitás, másrészről viszont most a rendőrök ellen elkövetett erőszak is fókuszba került. Az is foglalkoztatja a franciákat, hogy a köztársaságot képviselő mintegy 35 ezer polgármester vajon mennyire végezheti biztonságban a munkáját, a közelmúltban ugyanis volt néhány rendkívül durva bántalmazási eset - magyarázta a szakértő. Soós Eszter Petronella szerint Macron beszédének másik fő mondandója az iszlamista szeparatizmus elleni harc meghirdetése volt. Az elnök ugyanis ■jelezte, hogy még az ősz folyamán a kormány törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a szeparatizmusok elleni küzdelemről. - Ez nyilvánvalóan nem a bretonok vagy a korzikaiak felé megfogalmazott üzenet - magyarázta a kutató, utalva arra, hogy Macron beszédében nyomatékosította: Franciaország oszthatatlan és egységes. Az államfő egyébként azt is hangsúlyozta: a szekularizált köztársasági berendezkedést továbbra is védelmezni kell, mert az törékeny és bizonytalan, azonban a vallás és az állam szétválasztása a közéletben szavatolja, hogy szabadon lehet hinni vagy nem hinni. A kutató szerint ez egyértelmű utalás a Charlie Hebdo szerkesztősége és egy zsidó élelmiszerbolt elleni, 17 áldozatot követelő, 2015. januári dzsihadista támadásoknak a héten megkezdett perére. Az 1881-es sajtótörvény óta ugyanis a blaszfémia, azaz istenkáromlás szabad Franciaországban, erre utalt az államfő, amikor nyomatékosította: a szekularizáció nem független a véleménynyilvánítás szabadságától, amely az istenkáromlás jogáig terjed. Soós Eszter Petronella emlékeztetett: Macron évek óta ígérgeti, hogy megreformálja a franciaországi iszlámot, eddig azonban csak részbejelentéseket tett. Egyelőre még nem tudni, mit fog tartalmazni a törvénycsomag, kérdés, hogy belenyúl-e az iszlamista kötődésű egyházak szerveződésébe - magyarázta a kutató. Az elnök a párizsi Panthéonban tartotta meg beszédét Fotó: MTI/EPA/Julien De Rosa Amerikai-európai vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztségviselőit. Az USA már régóta figyelmeztette a törvényszéket, hogy amerikai állampolgárok ügyében ne merészeljen vizsgálódni. EGYESÜLT ÁLLAMOK Dócza Edith Krisztina - Az Egyesült Államokban megvádolt állampolgároknak joguk van az esküdtszék jelenlétében zajló bírósági tárgyaláshoz. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs esküdtszéke. A törvényszék ítéleteit a bírák hozzák meg, márpedig némelyikük olyan országból származik, amelyek jogrendje nem illeszkedik a Nyugat jogi hagyományaihoz - írta a Bloomberg amerikai hírügynökség által tegnap közölt véleménycikk a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legitimitásával kapcsolatos amerikai-európai vitáról. Az Európai Unió ugyanis csütörtökön támogatásáról biztosította az ICC-t, miután Washington szerdán szankciókat jelentett be a bíróság főügyészével szemben. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter is határozottan elítélte a washingtoni döntést, mondván, az intézmény kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi igazságszolgáltatásban, munkájába más államnak nem szabad beavatkoznia. Donald Trump amerikai elnök még júniusban adott ki rendeletet, amely lehetővé teszi gazdasági büntetőintézkedések bevezetését azokkal az ICC- tisztségviselőkkel szemben, akik érintettek amerikai katonák lehetséges afganisztáni háborús bűneinek kivizsgálásában. - Ma megtesszük a következő lépést, mivel az ICC sajnálatos módon továbbra is amerikaiakat támad - mondta szerdán Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai szankciók a nemzetközi szervezet két tisztségviselőjét, a gambiai Fatou Bensouda főügyész asszonyt és a lesothói Phasiko Mochochokót, az ICC joghatósági, kiegészítő joghatósági és együttműködési osztályának vezetőjét érintik, akiket vízummegvonással, továbbá vagyoni korlátozással büntettek. A bíróság mély sajnálatának adott hangot az amerikai elnök rendelete miatt, mondván, azzal Washington a szörnyűséges bűncselekmények áldozatainak érdekeit is támadja, akik közül sokaknak az intézmény az igazságszolgáltatás utolsó reményét jelenti. A Bloomberg véleményeikké is megjegyzi: az amerikai döntésnek két olvasata van. A kritikusok szerint a háborús bűncselekmények áldozatai helyett a háborús bűnösök mellett áll ki, a támogatók szerint az Egyesült Államok szuverenitását fenyegeti az ICC tevékenysége. A Nemzetközi Büntetőbíróság fellebbviteli tanácsa még márciusban döntött úgy, hogy engedélyezi az amerikai katonák és a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA alkalmazottai lehetséges afganisztáni emberiesség elleni bűncselekményeinek kivizsgálását. Az ICC 2003 májusáig visszamenőleg kívánja vizsgálni az afgán kormány és az amerikai csapatok akcióit. A büntetőbíróság letartóztatási parancsot adhat ki, ha a nyomozás során elegendő bizonyítékra tesz szert. Washington nem ismeri el az ICC tekintélyét, a bíróságot hatástalannak, korruptnak és politikailag befolyásolhatónak tartja. Mike Pompeo korábban úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egy magát bíróságnak álcázó intézmény. A politikus kifogásolta azt is, hogy az ICC azután döntött az amerikai bűnök kivizsgálásáról, hogy Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja történelmi jelentőségű békemegállapodást írt alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával. KILÉPÉS A Nemzetközi Büntetőbíróságból 2002-es megalakulása óta több állam is jelezte kilépési szándékát, amiért az ICC tevékenysége nincs összhangban az alapító okiratban meghatározott értékekkel. Burundi, Gambia és a Dél-afrikai Köztársaság kormánya úgy érezte, hogy az ICC szinte folyamatosan az afrikai jogsértéseket vizsgálja, de figyelmen kívül hagyja a nyugatiak bűneit. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök pedig 2018-ban azt követően jelentette be, hogy felmondja országa tagságát az ICC-ben, hogy a bíróság előzetes vizsgálatot indított annak megállapítására: történtek-e emberiesség elleni bűncselekmények Dutertének a drogbárók ellen indított véres háborúja során. f Beraro rrtot»*i*'.9w ' Megkérdőjelezik a büntetőbíróság legitimitását Amerika beváltotta korábbi fenyegetését • A bírálók a háborús áldozatok védelmében szólaltak fel Afganisztáni bűnöket vizsgált a törvényszék Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen FŐSZERKESZTŐ: Toót-Holló Timis FŐSZERKESZTŐHELYETTESEK: Villányi Károly, Tábori Gabriella, Pósa Árpád Lapszerkesztők: Jakubász Tamás, Sitkei Levente Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Felelős kiadó: Dr. Szabó László elnök-vezérigazgató BELFÖLD: Niczky Emőke (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Kottász Zoltán (rovatvezető) • GAZDASÁG: Kiss Gergely (rovatvezető) • KULTÚRA: B. Orbán Emese (megbízott rovatvezető) SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) • FOTÓ: Éberling András (rovatvezető) • VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László • VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György • SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Sitkei Levente ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál - Mediaworks Hungary Zrt. (1034 Budapest, Bécsi út 122-124., tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu) • ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 34 680 Ft, fél évre: 17 340 Ft, negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. (1089 Budapest, Orczy tér 1.). Reklamáció: tel.: +36-1/767-8262, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu; Mediaworks Hungary Zrt. Komárom-Esztergom, Tolna, Baranya, Veszprém és Fejér megyében. Reklamáció: tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., a Magyar Posta Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Központi telefonszám: (06-1) 920-6979 E-mail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés, terjesztés: (06-1) 920-6979 Terjesztés e-mail-címe: terjesztes@magyarnemzet.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: www.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató