Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-04 / 207. szám
16 TURIZMUS M Magyar Nemzet 2020. szeptember 4., péntek Mintha nem lett volna holnap A nyáron nyoma sem volt a fenyegetettségnek, zsúfolásig teltek a szabad- és fizetős strandok Bár a Szent István-napi hosszú hétvége után valamelyest csökkent a forgalom a Balatonnál, a nyár utolsó napjait is szép számmal töltötték honfitársaink a tó közelében. A Több Balaton, kevesebb Adria jelszó jegyében a tó körüli turizmus egyáltalán nem panaszkodhatott a főszezonban. A hangulatkeltő hírekkel szemben az árakat is elfogadta a nagy többségében hazai vendégsereg, hiszen feltehetően a világ összes turisztikai központjában vastagabban fogott a vendéglátósok és a szállásadók tolla a Covid sújtotta területen. Az utolsó nyári napokban a koronavírusról mindenesetre csak a boltban felvett maszk árulkodott, miközben a tópartot olyan önfeledt érzés lengte be, mintha nem is lett volna a tavaszi járványhullám, amelyet mostanra már a második felvonás követ. Pintér Balázs Boldogult nagyanyám mondogatta annak idején, hogy augusztus 20. után kár a Balatonnál maradni, úgyis elromlik az idő. Ha esett, ha fújt, nagyapámmal az egész nyarat lent töltötték apró boglári nyaralójukban - az iskolaszünetben jellemzően velünk -, míg a nyár utolsó napjai leginkább Budapesten találták őt. Hogy aztán pár fontos elintézendő után a szeptemberi vénasszonyok nyarát - akkor már nem nagyapámmal s nem velünk, akiknek becsöngettek - ismét Balatonbogláron töltse. Nagyanyám meglátása mára nem állja meg a helyét. Nem tudhatom, hogy a klímaváltozás vagy más miatt, de tény, hogy a balatoni nyár már tovább tart. Szeptember elején még általában gyönyörű napsütéses meleg, hovatovább kánikula csábít a tóhoz. Ennek nyilván örülnek a vendéglátósok, a szállásadók és mindazok, akik már évekkel ezelőtt is a balatoni szezon meghosszabbítását, sőt a tó körüli turizmus négy évszakossá tételét tűzték a zászlajukra - no meg persze azok, akik szeretik a nyárutói nyaralást. KISGYEREKESEK KÁNAÁNJA Közéjük tartozunk mi is - így ebben a furcsa esztendőben is adta magát, hogy a szezon végén menjünk családi nyaralásra a Balatonra. Különböző okok miatt nem is volt módunk erre korábban, pedig a gyerekek már nagyon vágytak a gumimedencénél és a kerti zuhanynál valami izgalmasabbra. Noha az időjárás-előrejelzés ezúttal kevesebb jóval kecsegtetett, végül félreértelmezett béljóslásnak bizonyult: egy kis szelet és borús időt leszámítva augusztus utolsó hete szinte végig strandidőt hozott. A déli part köztudottan a kisgyerekesek Kánaánja: a víz a part közelében egészen sekély, sokáig be lehet gyalogolni úgy, hogy egy felnőttnek is csak a derekáig érjen, és mindenhol szépen felújított homokozók, strandok és játszóterek várják a kisebbeket, nagyobbakat, így még az is belefért, hogy apa legurítson egy sört a tűző melegben. A nyárutói balatoni nyaralásnak egyébként is megvan a maga bája. Nem dübörög már mindenhol a „tuctuc” zene, sőt esténként olykor egy kis csöndre, meghitt beszélgetésre is van mód. Ilyenkor kényelmesen lehet helyet találni a strandon, nem heringként küzdünk bent a vízben, nem tömött sorokat kell végigállni a nyárra szinte non-stop nyitvatartásra átálló boltokban, és nem akkora az autóforgalom a parti részeken, hogy a gyerekünket ne merjük biciklizni engedni. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a nyárutón, ősz elején kietlen part fogadná az embert, az üres utakon pedig ördögszekereket fújna át a szél. Korántsem, hiszen augusztus utolsó napjaiban is megteltek a kisebb-nagyobb boglári szabadstrandok (igen, szabad a strand, kedves MSZP!). Sőt, ottjártunkkor láthattuk: a közismert - és kalapemelést érdemlő módon megújított-megszépített - Platánstrandon a múlt vasárnap valódi tömegek élvezték az utolsó igazi nyári napot. KÉT HULLÁM KÖZÖTT Azért más is volt a levegőben ezen a nyárutón. Ahogy sok más nagy rendezvény világszerte, úgy az évente tízezreket vonzó Boglári szüret is elmaradt az idén, bár ottani barátaink elmondása szerint így is rekordokat döntögetett az augusztus 20-i négynapos hosszú hétvége zsúfoltsága. Az idei nyár utolsó napjaiban valami olyan érzés lengte be a tópartot, mintha nem lenne holnap. Aki a pihenését töltötte a Balatonnál, arra gondolhatott, hogy most többször belefér egy ebéd a strandon vagy az éttermi vacsora, mert ha jön a járvány második hulláma, jó ideig úgysem lehet sehova se menni. A vendéglátósok pedig, akik közül csak a legvérmesebbek készültek tavasszal a szezonra (pláne a jó szezonra!), s inkább azon tépelődtek, hogy miből lesz meg a kenyérre való, a július-augusztusi csúcsforgalommal a hátuk mögött talán még ki akarták forgatni a nyereséget. Nem tudom másként magyarázni ugyanis az árakat, amiben szerepet játszott, hogy már a nyárutó előtt is a fél ország megfordult kedvenc tavunknál. Azt mindig ócska demagógiának tartottam, amikor valaki azzal állt elő, hogy a horvát tengerpart mennyivel olcsóbb. Mert magam is tapasztaltam korábban, hogy mennyire nem! Erre az évre nincs összehasonlítási alapom, de biztos vagyok benne, hogy az adriai vendéglátósok ceruzája is nagyon vastagon fogott az idei ét- és itallapok összeállításakor, hiszen ők is be akarták hozni azt a bevételt, ami a nyárelőn elmaradt. Visszatérve a Balatonra: szerintem nem csak mi, akik amúgy a budapesti árakhoz vagyunk szokva, éreztük túlzásnak, hogy a strandon hétszázötven forintért lehet dobozos sört venni vagy a korábbi évek balatoni top tízes és 25-ös listáin rendre helyet foglaló büfé nyolcszáz forintért méri a sörkonszern itthon készülő cseh csapolt sörét. Nem is beszélve az oly sokat emlegetett balatoni gasztronómiai újhullámról. Nos, vegyes a kép. Régi és új együtt, egymás mellett a büfé- és éttermi kínálatban. Örömteli, hogy sokan a minőséget tűzték zászlajukra, de azért nem kell feltétlenül elájulni akármilyen új, trendi helytől vagy az elmúlt években teljesen átalakuló egység modern dizájnjától. Az is valós probléma, hogy az újhullámosok olykor elrugaszkodott árait látva a 60-as évek szintjén leragadó vendéglátó egységek is úgy érzik, bármennyit elkérhetnek egy olajtól csöpögő pizzáért, egy gyrostálra emlékeztető fogásért vagy egy „klasszikus” strandételért. Mi a boglári kikötő sarkán álló, piros műanyagszékes büfében éltünk meg csalódást - mentségünkre legyen szólva, hogy e hét elejére sok hely bezárt már a parton. Csak egy konkrét példa: mócsingos hús, ízetlen lé, szétfőtt bab - ez a babgulyásnak nevezett valami potom 1600 forintért. AKI BELESZERET, VISSZA-VISSZATÉR Azok a vendéglátóhelyek, amelyek a Balatonnál tovább - netán egész évben - tartanak nyitva, vigyázó szemüket most nem is az időjárás-előrejelzésekre, sokkal inkább a járványügyi jelentésekre vetik. 2020 kétségkívül a Covid-19-ről szól, de a balatoniaknak a két járványhullám közé eső, kiemelkedő nyári forgalomnak köszönhetően idén már nem lesz okuk a panaszra. Jómagam gyerekkorom óta szerelmese vagyok a Balatonnak, és az is biztos, hogy ezen a nyáron olyanok is beleszerethettek a tóba, akik eddig a külföldi nyaralást, a tengert részesítették előnyben. Ez pedig jó hír az őszi kulturális és gasztronómiai élményeket kínálóknak - mert hát ember legyen a talpán, aki ennél előrébb tud nézni, és jövő nyárra előrejelzést tud adni a várható szezonról. Jól vették a vírus hozta akadályokat a vendéglátósok Versenyelőnyt jelenthet a többi szolgáltatóval szemben, ha maszkot is adnak a betérőknek Gulyás J. Attila Szigorítaná a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (Kisosz) a koronavírus elleni védekezést. Kertész Rezső, a Kisosz somogyi elnöke lapunknak elmondta: már felhívták a mintegy 230 dél-balatoni vendéglő, büfé, bisztró, élelmiszer- és divatárubolt vezetőinek figyelmét a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által előírt kötelezettségek, ajánlások betartásának fontosságára az utószezonban annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tömeges megbetegedés a part mentén, illetve az ezzel járó kényszerű korlátozásokra se kerüljön sor. Javasoltuk többek között, hogy legyen kézfertőtlenítő a boltok bejáratánál, a vendéglátóüzlet személyzete pedig ügyeljen az asztalok elhelyezésére, illetve arra, hogy egy időben ne legyen a megengedettnél több vásárló egy adott egységben. Emellett azt is kértük, hogy legyen szájmaszk azon vendégek, vásárlók számára, akiknél nincs védőeszköz. Úgy véljük, a vendéglők, kereskedők akár ajándékként is adhatnák az eszközt, ami ma már nagy tételben olcsóbban is beszerezhető - vélekedett Kertész Rezső. Mint mondta, egyértelmű és egyre többfelé hangoztatják: a vendéglátóknak elemi érdekük, hogy az üzleteken belül is sikerüljön féken tartani a koronavírus terjedését, mert ha ismét eldurvulna a járványhelyzet, akkor az a korábbiaknál is nagyobb veszteségeket vonna maga után az éttermek, bisztrók, élelmiszer- és divatáruboltok piacán, úgy is, hogy már véget ért a legforgalmasabb nyári idény. Fegyelmezett volt a szezon, amit a vírus elleni védekezésben meg kellett tenni, azt a vendéglátószakma a tó északi partján is megtette - mondta a Magyar Nemzetnek Vágó Péter, a Kisosz Veszprém megyei elnöke. Kiemelte, nem tartotta indokoltnak, hogy a vírus elleni védekezéssel kapcsolatban külön figyelmeztessék az észak-balatoni vendéglátósokat, mivel a piaci szereplők az operatív törzs és az NNK által előírtakat eddig is betartották. Vágó Péter ezzel együtt nyomatékosította: a turisztikai célpontok a járvány elleni harcot megnyerték. A Veszprém megyei elnök hozzáfűzte, hogy lesz még néhány nyárias hétvége, ezek pedig a vendéglátóktól is megkövetelik a szigorú előírások betartását. TOBZÓDNAK A VITORLÁSOK Nem ért véget augusztus huszadikával a balatoni vitorlásszezon, a kikötőkben horgonyzó, tőkesúly nélküli kishajók, a közepes méretű katamaránok és a nagy luxusjachtok fedélzetén nyoma sincs annak, hogy levonulnának a hajósok. Vannak, akik kimondottan a főszezon végén kezdik meg az évi élményvitorlázást, mondván, szeptembertől már a ritkábban közlekedő Bahart-hajókat se kell kerülgetni. A hagyományos Jó szelet, kapitányok! köszöntésre viszont az idén nyáron nem köszöntek vissza az égiek. Néhány zivataros nap ugyan volt,, de inkább úgy fogalmaznék, hogy szélhiányos volt a nyár - fogalmazott érdeklődésünkre a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke. Kollár Lajos megjegyezte: idehaza több charterhajó volt forgalomban, vagyis látszódott, hogy a koronavírus-járvány jobban itthon tartotta azokat, akik korábban elsősorban az Adrián bontottak vitorlát. Nem vetette vissza a büfék forgalmát a fertőzésveszélyFotó: Katona Vanda