Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-04 / 207. szám

16 TURIZMUS M Magyar Nemzet 2020. szeptember 4., péntek Mintha nem lett volna holnap A nyáron nyoma sem volt a fenyegetettségnek, zsúfolásig teltek a szabad- és fizetős strandok Bár a Szent István-napi hosszú hét­vége után valamelyest csökkent a forgalom a Balatonnál, a nyár utol­só napjait is szép számmal töltöt­ték honfitársaink a tó közelében. A Több Balaton, kevesebb Adria jelszó jegyében a tó körüli turiz­mus egyáltalán nem panaszkod­hatott a főszezonban. A hangulat­keltő hírekkel szemben az árakat is elfogadta a nagy többségében hazai vendégsereg, hiszen felte­hetően a világ összes turisztikai központjában vastagabban fogott a vendéglátósok és a szállásadók tolla a Covid sújtotta területen. Az utolsó nyári napokban a ko­ronavírusról mindenesetre csak a boltban felvett maszk árulko­dott, miközben a tópartot olyan önfeledt érzés lengte be, mintha nem is lett volna a tavaszi járvány­hullám, amelyet mostanra már a második felvonás követ. Pintér Balázs Boldogult nagyanyám mondogatta an­nak idején, hogy augusztus 20. után kár a Balatonnál maradni, úgyis elromlik az idő. Ha esett, ha fújt, nagyapámmal az egész nyarat lent töltötték apró boglá­ri nyaralójukban - az iskolaszünetben jellemzően velünk -, míg a nyár utol­só napjai leginkább Budapesten találták őt. Hogy aztán pár fontos elintézendő után a szeptemberi vénasszonyok nya­rát - akkor már nem nagyapámmal s nem velünk, akiknek becsöngettek - is­mét Balatonbogláron töltse. Nagyanyám meglátása mára nem állja meg a helyét. Nem tudhatom, hogy a klímaváltozás vagy más miatt, de tény, hogy a balatoni nyár már tovább tart. Szeptember ele­jén még általában gyönyörű napsütéses meleg, hovatovább kánikula csábít a tó­hoz. Ennek nyilván örülnek a vendéglá­tósok, a szállásadók és mindazok, akik már évekkel ezelőtt is a balatoni szezon meghosszabbítását, sőt a tó körüli tu­rizmus négy évszakossá tételét tűzték a zászlajukra - no meg persze azok, akik szeretik a nyárutói nyaralást. KISGYEREKESEK KÁNAÁNJA Közéjük tartozunk mi is - így ebben a furcsa esztendőben is adta magát, hogy a szezon végén menjünk csalá­di nyaralásra a Balatonra. Különböző okok miatt nem is volt módunk erre korábban, pedig a gyerekek már na­gyon vágytak a gumimedencénél és a kerti zuhanynál valami izgalmasabbra. Noha az időjárás-előrejelzés ezúttal kevesebb jóval kecsegtetett, végül fél­reértelmezett béljóslásnak bizonyult: egy kis szelet és borús időt leszámít­va augusztus utolsó hete szinte végig strandidőt hozott. A déli part köztu­dottan a kisgyerekesek Kánaánja: a víz a part közelében egészen sekély, so­káig be lehet gyalogolni úgy, hogy egy felnőttnek is csak a derekáig érjen, és mindenhol szépen felújított homoko­zók, strandok és játszóterek várják a kisebbeket, nagyobbakat, így még az is belefért, hogy apa legurítson egy sört a tűző melegben. A nyárutói balatoni nyaralásnak egyébként is megvan a maga bája. Nem dübörög már mindenhol a „tuc­­tuc” zene, sőt esténként olykor egy kis csöndre, meghitt beszélgetésre is van mód. Ilyenkor kényelmesen lehet he­lyet találni a strandon, nem hering­­ként küzdünk bent a vízben, nem tö­mött sorokat kell végigállni a nyárra szinte non-stop nyitvatartásra átálló boltokban, és nem akkora az autófor­galom a parti részeken, hogy a gyere­künket ne merjük biciklizni engedni. Mindez természetesen nem azt je­lenti, hogy a nyárutón, ősz elején kietlen part fogadná az embert, az üres utakon pedig ördögszekereket fújna át a szél. Korántsem, hiszen augusztus utolsó napjaiban is megteltek a kisebb-na­­gyobb boglári szabadstrandok (igen, szabad a strand, kedves MSZP!). Sőt, ottjártunkkor láthattuk: a közismert - és kalapemelést érdemlő módon meg­­újított-megszépített - Platánstrandon a múlt vasárnap valódi tömegek élvez­ték az utolsó igazi nyári napot. KÉT HULLÁM KÖZÖTT Azért más is volt a levegőben ezen a nyárutón. Ahogy sok más nagy rendez­vény világszerte, úgy az évente tízezre­ket vonzó Boglári szüret is elmaradt az idén, bár ottani barátaink elmondása szerint így is rekordokat döntögetett az augusztus 20-i négynapos hosszú hét­vége zsúfoltsága. Az idei nyár utolsó napjaiban valami olyan érzés lengte be a tópartot, mint­ha nem lenne holnap. Aki a pihenését töltötte a Balatonnál, arra gondolha­tott, hogy most többször belefér egy ebéd a strandon vagy az éttermi va­csora, mert ha jön a járvány második hulláma, jó ideig úgysem lehet seho­va se menni. A vendéglátósok pedig, akik közül csak a legvérmesebbek ké­szültek tavasszal a szezonra (pláne a jó szezonra!), s inkább azon tépelődtek, hogy miből lesz meg a kenyérre való, a július-augusztusi csúcsforgalommal a hátuk mögött talán még ki akarták forgatni a nyereséget. Nem tudom másként magyaráz­ni ugyanis az árakat, amiben szerepet játszott, hogy már a nyárutó előtt is a fél ország megfordult kedvenc tavunknál. Azt mindig ócska demagógiának tartot­tam, amikor valaki azzal állt elő, hogy a horvát tengerpart mennyivel olcsóbb. Mert magam is tapasztaltam korábban, hogy mennyire nem! Erre az évre nincs összehasonlítási alapom, de biztos va­gyok benne, hogy az adriai vendéglátó­sok ceruzája is nagyon vastagon fogott az idei ét- és itallapok összeállításakor, hiszen ők is be akarták hozni azt a be­vételt, ami a nyárelőn elmaradt. Visszatérve a Balatonra: szerintem nem csak mi, akik amúgy a budapesti árakhoz vagyunk szokva, éreztük túl­zásnak, hogy a strandon hétszázötven forintért lehet dobozos sört venni vagy a korábbi évek balatoni top tízes és 25-ös listáin rendre helyet foglaló büfé nyolc­száz forintért méri a sörkonszern itt­hon készülő cseh csapolt sörét. Nem is beszélve az oly sokat emle­getett balatoni gasztronómiai újhul­lámról. Nos, vegyes a kép. Régi és új együtt, egymás mellett a büfé- és ét­termi kínálatban. Örömteli, hogy so­kan a minőséget tűzték zászlajukra, de azért nem kell feltétlenül elájulni akár­milyen új, trendi helytől vagy az elmúlt években teljesen átalakuló egység mo­dern dizájnjától. Az is valós probléma, hogy az újhullámosok olykor elrugasz­kodott árait látva a 60-as évek szintjén leragadó vendéglátó egységek is úgy ér­zik, bármennyit elkérhetnek egy olajtól csöpögő pizzáért, egy gyrostálra emlé­keztető fogásért vagy egy „klasszikus” strandételért. Mi a boglári kikötő sar­kán álló, piros műanyagszékes büfében éltünk meg csalódást - mentségünkre legyen szólva, hogy e hét elejére sok hely bezárt már a parton. Csak egy konkrét példa: mócsingos hús, ízetlen lé, szét­főtt bab - ez a babgulyásnak nevezett valami potom 1600 forintért. AKI BELESZERET, VISSZA-VISSZATÉR Azok a vendéglátóhelyek, amelyek a Ba­latonnál tovább - netán egész évben - tartanak nyitva, vigyázó szemüket most nem is az időjárás-előrejelzésekre, sok­kal inkább a járványügyi jelentésekre vetik. 2020 kétségkívül a Covid-19-ről szól, de a balatoniaknak a két járvány­hullám közé eső, kiemelkedő nyári for­galomnak köszönhetően idén már nem lesz okuk a panaszra. Jómagam gyerek­korom óta szerelmese vagyok a Bala­tonnak, és az is biztos, hogy ezen a nyá­ron olyanok is beleszerethettek a tóba, akik eddig a külföldi nyaralást, a ten­gert részesítették előnyben. Ez pedig jó hír az őszi kulturális és gasztronómiai élményeket kínálóknak - mert hát em­ber legyen a talpán, aki ennél előrébb tud nézni, és jövő nyárra előrejelzést tud adni a várható szezonról. Jól vették a vírus hozta akadályokat a vendéglátósok Versenyelőnyt jelenthet a többi szolgáltatóval szemben, ha maszkot is adnak a betérőknek Gulyás J. Attila Szigorítaná a Kereskedők és Vendég­látók Országos Érdekvédelmi Szövet­sége (Kisosz) a koronavírus elleni vé­dekezést. Kertész Rezső, a Kisosz so­mogyi elnöke lapunknak elmondta: már felhívták a mintegy 230 dél-ba­latoni vendéglő, büfé, bisztró, élelmi­szer- és divatárubolt vezetőinek figyel­mét a Nemzeti Népegészségügyi Köz­pont (NNK) által előírt kötelezettsé­gek, ajánlások betartásának fontossá­gára az utószezonban annak érdeké­ben, hogy elkerülhető legyen a töme­ges megbetegedés a part mentén, il­letve az ezzel járó kényszerű korláto­zásokra se kerüljön sor.­­ Javasoltuk többek között, hogy le­gyen kézfertőtlenítő a boltok bejára­tánál, a vendéglátóüzlet személyzete pedig ügyeljen az asztalok elhelyezé­sére, illetve arra, hogy egy időben ne legyen a megengedettnél több vásár­ló egy adott egységben. Emellett azt is kértük, hogy legyen szájmaszk azon vendégek, vásárlók számára, akiknél nincs védőeszköz. Úgy véljük, a ven­déglők, kereskedők akár ajándékként is adhatnák az eszközt, ami ma már nagy tételben olcsóbban is beszerez­hető - vélekedett Kertész Rezső. Mint mondta, egyértelmű és egyre többfe­lé hangoztatják: a vendéglátóknak ele­mi érdekük, hogy az üzleteken belül is sikerüljön féken tartani a koronaví­rus terjedését, mert ha ismét eldurvul­na a járványhelyzet, akkor az a koráb­biaknál is nagyobb veszteségeket von­na maga után az éttermek, bisztrók, élelmiszer- és divatáruboltok piacán, úgy is, hogy már véget ért a legforgal­masabb nyári idény.­­ Fegyelmezett volt a szezon, amit a vírus elleni védekezésben meg kellett tenni, azt a vendéglátószakma a tó észa­ki partján is megtette - mondta a Ma­gyar Nemzetnek Vágó Péter, a Kisosz Veszprém megyei elnöke. Kiemelte, nem tartotta indokoltnak, hogy a vírus el­leni védekezéssel kapcsolatban külön figyelmeztessék az észak-balatoni ven­déglátósokat, mivel a piaci szereplők az operatív törzs és az NNK által elő­írtakat eddig is betartották. Vágó Pé­ter ezzel együtt nyomatékosította: a turisztikai célpontok a járvány elleni harcot megnyerték. A Veszprém me­gyei elnök hozzáfűzte, hogy lesz még néhány nyárias hétvége, ezek pedig a vendéglátóktól is megkövetelik a szi­gorú előírások betartását. TOBZÓDNAK A VITORLÁSOK Nem ért véget augusztus huszadi­kával a balatoni vitorlásszezon, a kikötőkben horgonyzó, tőkesúly nélküli kis­hajók, a közepes méretű katamaránok és a nagy luxusjachtok fedélzetén nyo­ma sincs annak, hogy levonulnának a hajósok. Vannak, akik kimondottan a fő­szezon végén kezdik meg az évi élményvitorlázást, mondván, szeptembertől már a ritkábban közlekedő Bahart-hajókat se kell kerülgetni.­­ A hagyomá­nyos Jó szelet, kapitányok! köszöntésre viszont az idén nyáron nem köszöntek vissza az égiek. Néhány zivataros nap ugyan volt,, de inkább úgy fogalmaz­nék, hogy szélhiányos volt a nyár - fogalmazott érdeklődésünkre a Magyar Vi­torlás Szövetség elnöke. Kollár Lajos megjegyezte: idehaza több charterhajó volt forgalomban, vagyis látszódott, hogy a koronavírus-járvány jobban itt­hon tartotta azokat, akik korábban elsősorban az Adrián bontottak vitorlát. Nem vetette vissza a büfék forgalmát a fertőzésveszély­Fotó: Katona Vanda

Next