Magyar Nemzet, 2020. október (83. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-17 / 244. szám
2020. október 17., szombat KULTÚRA 17 Zenemű született Jézus életéről Benda Gábor hangversenyével folytatódik a nagy sikerű támogatott templomi koncertsorozat Holnap a fóti Szeplőtelen fogantatás templomban adja elő legújabb, Jézus története című saját szerzeményét Benda Gábor zongoraművész. A zenész a lapunknak adott interjúban beszélt a templomi koncertek hangulatáról, fogadtatásáról, a művészek felelősségéről, valamint arról is, mi inspirálja zeneszerzés során. Petrovics Gabriella - Ha jól tudom, gyerekkorától zongorázik. Miért épp a zongora bűvölte el? - Amióta az eszemet tudom, a zene mindig részét képezte az életemnek. Talán azon egyszerű oknál fogva kezdhettem zongorázni, mert a nappalinkban volt egy öreg pianínó, amelyen egész kisgyerekként elkezdtem játszogatni, szüleim pedig ezen fellelkesedve beírattak a nagynevű tanárhoz, Teöke Marianne-hoz. De nem hiszem, hogy végül csak emiatt lett ez a hangszerem. Azt szokták mondani, az, hogy valaki milyen hangszeren játszik, archetípus kérdése, és ha ez igaz, akkor kétségtelen, hogy én egy zongorista archetípus vagyok. Nehéz lenne mást elképzelnem. - A zongorázás mellett komponál is. A szerzeményekhez honnan merít ihletet? - Az, hogy dallamok jutnak az eszembe, szintén kora gyermekkoromra vezethető vissza. Nem szeretem magamra vonatkoztatni azt a kifejezést, hogy komponálás. Nem kitalálok ugyanis egy dallamot, hanem sokkal inkább sugallatok ezek, amelyek a nap bármely szakában megtalálhatnak, és ha leírom őket, megmaradnak. Az ihletet egyébként az adja, hogy az elmúlt hónapokban templomokban léptem fel, és a közeg nagy hatással volt rám. Írtam egy tizenkét tételes művet, amely Jézus életének fontos állomásait zenésíti meg. A témát most különösen fontosnak érzem, mert jelenleg egy olyan világban élünk, amikor a keresztény európai kultúrát folyamatos támadások érik. Mivel bő egy évet Berlinben töltöttem, ezt volt alkalmam talán az átlagnál intenzívebben megtapasztalni. Nyilvánvalóvá vált, hogy minden olyan ember, akinek az antik zsidó-keresztény kultúra fennmaradása egzisztenciális kérdés, egy kultúrharc kellős közepén találja magát. És ez elől az összes jó szándék, nyitottság és békeszeretet ellenére sem lehet kitérni. Elsősorban ez inspirál mostanában. - Az elmúlt hónapokban több kistelepülésen adott templomi koncertet. A közönség hogyan fogadta a hangversenyeket? - Szeretettel és nyitottsággal, dacára annak, hogy a közönség jelentős részének ismeretlen volt az a fajta zene, amit játszottam. Jó volt látni, hogy van egy közös nyelv, amely a keresztény kultúrában gyökerezik, és ez utat tud találni a lelkekhez a kulturális különbözőségektől függetlenül. Templomaink vallásos közösségei pedig különösen jól viszonyulnak a zenéhez. Ebben is nyitottabb a vallásos ember. Hiszen a benne rejlő vonzódást a természetfelettihez a zenében is pozitívan át tudja élni. Akiből ez a képesség hiányzik, az a szakrális gondolkodást evilági dolgokra fogja kivetíteni: irracionális módon, tudományellenesen kezd el gondolkodni az őt körülvevő világról. Ad absurdum elhiheti: mindenki olyan nemű, amilyennek képzeli magát. Fontos megemlíteni, hogy koncertsorozatom az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatának köszönhetően jött létre. A szervezésben nagy segítségemre volt Gaál Vilma, Szamostatárfalva polgármestere. Az ő támogatásával valósulhattak meg koncertek Nagygécen, Szamosangyaloson, Szamosbecsen és Szamostatárfalván. - Milyen zeneművek csendülnek fel egy-egy koncerten? - Elsősorban saját szerzeményeimet játszom, amelyekre a klasszikus, dzsessz- és világzenei stílusjegyek jellemzők. Célom, hogy lehetőleg azok számára is örömet szerezzenek, akik életükben először járnak élőzenei előadáson. Úgy gondolom, a művészetnek elsősorban közösségteremtőnek kell lennie, és ezt a célját akkor éri el, ha jó érzést kelt. Nem arról van szó, hogy egy mű ne lehetne drámai vagy szomorú, hiszen annak is megvan az esztétikai értéke, hanem arról, hogy ne egy vélt kulturális elitnek akarjon üzenni az előadó, sokkal inkább közönségbázist próbáljon építeni. A fellépő felelőssége meghozni a közönség kedvét ahhoz, hogy később más művészek koncertjeire is ellátogassanak. - Legközelebb most vasárnap a fóti Szeplőtelen fogantatás templomban ad hangversenyt. Erre az alkalomra milyen zongoradarabokkal készül? - Ezen a koncerten játszom el egészében először a korábban már említett Jézus története című szerzeményemet, tehát mondhatni, ez lesz az ősbemutató. A tételek között evangéliumi narráció fog elhangzani: a történetek rövid összefoglalása. A magam részéről nagyon várom már a hangversenyt, mert az eddigi reakciók a művel kapcsolatban biztatók. - Noha a mostani helyzetben nehéz fellépéseket tervezni, hol hallhatja ezután a közönség? - November 29-én Répcelakon az evangélikus templomban lesz a következő koncertem. Reménykedve, hogy a 2021-es év nyugodtabb lesz, nagyon szeretném a határon túlra is eljuttatni Jézus története című művemet. Olyan világban élünk, amikor a keresztény európai kultúrát folyamatos támadások érik Fotó: Teknős Miklós Saját képzeletének remetéje Újra kiadják Howard Phillips Lovecraft életművét Juhász Kristóf Majd húsz éve jelentette meg a Szűkíts Könyvkiadó a kozmikus rémtörténeteivel kultikussá vált, sokoldalú amerikai szerző, Howard Phillips Lovecraft összes műveit három vaskos kötetben, és most október végére ígérik az - úgy fest, változatlan - újrakiadást. Joggal: a szerző népszerűsége hazánkban is töretlen, a szóban forgó könyvekkel jó pár könyvtárban ronggyá olvasva találkozunk. Az 1937-ben, betegen és nyomorogva, 47 évesen elhunyt Lovecraft ma döbbenten meredne a maga és képzelt lényei neve alatt futó könyvek, festmények, zenék, filmek, számítógépes játékok, játékfigurák és ajándéktárgyak dömpingjére. Alkalmasint azt hinné, hogy fantáziájának démoni szörnyistenei tényleg beváltották a novellák fenyegetését, és uralmuk alá hajtották világunkat, hiszen metálzenekarok lemezborítóitól csecsemőknek való rugdalózókon át a kakaós bögrékig ott vannak mindenütt. Ám közben meghatva látná, hogy olyan magas irodalmi körökben is hat, amilyeneknek életében a közelébe sem került elég, ha most Jorge Luis Borges nevét említjük. Lovecraft afféle emberkerülő, álmodozó könyvmoly volt világéletében, családja anyagi tönkremenetele és szülei halála után még inkább magányos különccé vált, amin balul sikerült házassága sem segített. Ugyan publikálni publikált, de alkatilag alkalmatlan volt bármiféle sikerre, megmaradt komor, romantikus, elvágyódó autodidaktának. Életműve eleve töredékes, halála után pedig a követők és tisztelők ha mégoly jó szándékú kultuszépítése is inkább ártott, mint használt neki. Lovecraft kora az I. világégés ideje. Baljóslatú kor, egy idilli látszat vége: az emberiség először szembesül vele, hogy a technikai fejlődés nem csak áldást hoz, sőt. A világot jórészt leigázták, a szűz földeket fölszántották, nincs meghódítatlan terra incognita - kivéve az óceánok legmélyét vagy az egeken túli, hideg űrt. És a tudományok nem valami újabb, boldog aranykorba vezetik az istent játszó embert, hanem borzalmakat tárnak föl. Lovecraft történeteiben egyszerre a legősibb és a legmodernebb félelmeinket testesítik meg az emberiség iránt még csak nem is gyűlölettel, inkább közönnyel viseltető, téren-időn túli rémek és titkos, földi kultuszaik. Saját képzeletének remetéje, Edgar Allan Poe is követője volt, és ma is olyan írókra hat, mint China Miéville. És mindenféle (pop)kulturális összefüggésen túl remek szerző, akinek legjobb művei még sokáig megőrzik frissességüket. Howard Phillips Lovecraft összes művei. Szűkíts Kiadó, 2020, Szeged. OperaLive A hét végén folytatódik az Opera Facebook-oldalán az este 8-kor kezdődő OperaLive vetítéssorozat. Balga Gabriella lírai koloratúr-mezzoszoprán mai műsorában Mozart, Rossini, Meyerbeer és Bellini műveiből válogat. Egyik vendége a kétszeres kamaraénekes címmel kitüntetett Kolonits Klára, a meglepetésvendég a Maszka Bál koncepciójához híven egy pályakezdő művész. A vasárnapi fellépő Kovácsházi István az olasz, francia és magyar operairodalom egy-egy tragikus alakjának felidézése mellett komoly blokkot szentel azon Wagner-szerepeinek. Vendége a szintén kamaraénekes Gál Erika, valamint egy pályakezdő művész lesz. (MN) RepTár a szünetben A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum az őszi tanítási szünet ideje alatt is különleges programokkal várja az érdeklődőket. Minden nap 11 és 15 órakor boszorkányos tárlatvezetések indulnak. Beszállókártyákkal olyan gépekbe és helikopterekbe adnak betekintést, amelyekbe máskor nem. Egy játékos kvíz kitöltésével rádöbbenünk, mennyi boszorkányság van a RepTárban. (MN) + Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy DR. SALAMON KÁROLYNÉ szül. SOLTI PAULA nyugalmazott tanár életének 97. évében, szeptember 30-án eltávozott közülünk. Szeretett halottunk hamint római katolikus szertartás szerint, a Belvárosi Szent Mihály-templomban, az október 30-án 14 órakor kezdődő gyászmisét követően a templom irnatemetőjében helyezzük örök nyugalomra. Kérjük a tőle búcsúzni vágyókat, hogy kegyeletüket egy szál virággal fejezzék ki. A gyászoló család