Magyar Nemzet, 2021. március (84. évfolyam, 50-75. szám)
2021-03-26 / 71. szám
2021. március 26., péntek BELFÖLD 3 Az EP megzsarolta az Európai Bizottságot A parlament mielőbb „jogállamisági” féket akar Az Európai Parlament a szokásos módon messze túlterjeszkedik a hatáskörén, s példátlan módon az Európai Bíróságot is politikai nyomás alá helyezi a mielőbbi ítélethozatal érdekében - így reagált tegnap a Fidesz EP-delegációja arra, hogy az uniós parlament jogi eljárással fenyegette meg az Európai Bizottságot a jogállamisági rendelet gyors alkalmazása érdekében. Az európai parlamenti nyomásgyakorlás egyik főszereplője Cseh Katalin, a Momentum liberális EP-képviselője. Judi Tamara (Brüsszel) Az Európai Parlament (EP) tegnap este ultimátumot adott az Európai Bizottságnak a jogállamisági rendelettel öszszefüggésben: az EP-képviselők friss állásfoglalása szerint amennyiben az Ursula von der Leyen vezette testület június 1-jéig nem fogad el iránymutatásokat a jogszabály alkalmazásáról, azt az EP „mulasztásnak” tekinti, így jogi eljárást kezdeményez a bizottsággal szemben. Az állásfoglalást az uniós parlament néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöld- és szélsőbaloldali frakciói kezdeményezték, s azt a testület nagy többséggel - 529 szavazat, 148 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett - karolta fel tegnap este. Az ügy hátteréről lapunk korábban cikkezett: a január 1-jével hatályba lépett jogállamisági rendelet alkalmazhatóságát segítő iránymutatásokat az Európai Bizottság amiatt nem fogadta el eddig, mert az állam- és kormányfők tavaly decemberi csúcstalálkozójukon úgy határoztak, hogy először meg kell várni a döntést a vitatott rendelet ügyében, amelyet Magyarország és Lengyelország március 11-én támadott meg az Európai Unió Bíróságán. Az EP az állásfoglalásában viszont gyakorlatilag szembemegy az országvezetők akaratával: mint azt a friss dokumentumban írják, a jogállamisági rendelet alkalmazása nem függhet iránymutatások elfogadásától, s el kell kerülni a további „késedelmet” a mechanizmus alkalmazásában. FENYEGET A BALOLDAL „Az Európai Parlament a szokásos módon jócskán túlterjeszkedik a hatáskörén, intézményi háborúra készül, zsarol és fenyegetőzik. Példátlan módon az Európai Bíróságot is politikai nyomás alá helyezi a mielőbbi ítélethozatal érdekében” - írta az állásfoglalásra válaszul a Fidesz európai parlamenti delegációja. Mivel Magyarországról az EP dokumentumának egyik fő támogatója Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője volt, a kormánypárti delegáció közleményében arra is rámutatott: a magyar baloldal ismét bebizonyította, semmilyen eszköztől sem riad vissza, hogy megpróbálja elvenni a Magyarországnak, a magyar polgároknak járó uniós forrásokat. Míg a tagállamok a koronavírus-járvány harmadik hullámával küzdenek, és minden erejükkel azon dolgoznak, hogy emberéleteket mentsenek, addig az Európai Parlament ahelyett, hogy a félresikerült brüsszeli vakcinabeszerzéssel foglalkozna, ismét mondvacsinált politikai okokból pénzügyi szankciókkal fenyeget — húzták alá. TOPORZÉKOLVA HISZTIZNEK A perrel való fenyegetés híréről a Magyar Nemzet korábban Deutsch Tamást kérdezte. Az Európai Parlament részéről egyenesen szánalmas, ahogy hoszszú hónapok óta toporzékolva hisztizik a tévesen jogállamiságinak mondott mechanizmus ügyében. Az állam- és kormányfők az Európai Tanácsban lenyomták az EP álláspontját tavaly decemberben. A parlamentnek nem sikerült elérnie az uniós források ideológiai feltételekhez kötését. A tanácson belül ennek a küzdelemnek az élharcosai épp a magyar és a lengyel kormány voltak. A parlament a tavalyi kudarc óta folyamatosan durcás kisgyerekként hisztizik - fogalmazott lapunknak a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője. Deutsch Tamás hozzátette: az egész történetben szó sincs a jogállamiságról, nettó újbaloldali nyomásgyakorlást látunk. - Az szolgálná igazán az európai polgárok érdekét, ha az Európai Bizottság kijavítaná az ezer sebből vérző vakcinabeszerzés hibáit, és ha ezzel foglalkozna az uniós parlament is. Ami most történik, az az európai emberek számára érdektelen, köldöknéző, intézményközi villongás - vélekedett a Fidesz politikusa. NYOMÁSGYAKORLÁS A BÍRÁKRA Varga Judit igazságügyi miniszter is megszólalt az EP nyomásgyakorlásáról. A tárcavezető a Facebookon közzétett bejegyzésében arra figyelmeztetett: az Európai Parlament ismét megpróbálja rátenni a kezét a magyar embereknek járó forrásokra. „Bár már megszokhattuk, mégis szomorú, hogy a magyar ellenzéki pártok támogatják, sőt oroszlánrészt vállalnak ebben a rosszindulatú machinációban és még büszkék is rá” - írta a miniszter, részben Cseh Katalin brüsszeli ténykedésére reagálva. Varga Judit szerint tavaly decemberben a tagállamok állam- és kormányfői megállapodása nyomán a bizottság vállalta, hogy a rendeletet addig nem alkalmazza, amíg azt az Európai Unió Bírósága vizsgálja. A kondicionalitási rendelet alkalmazását sürgető Európai Parlament most nemcsak a bizottságot fenyegeti, hanem közvetetten az uniós bírákra is súlyos politikai nyomást gyakorol egy folyamatban lévő ügyben. Ha valami, ez a magatartás súlyosan sérti a jogállamiságot - hangoztatta az igazságügyi miniszter. Egy másik bejegyzésben Varga Judit a liberális EP- képviselő, Sophie in’t Veld posztjára is reagált: ebben Cseh Katalin párttársa arról írt, hogy nem jogi, hanem politikai jellegű a konfliktus Brüsszel és a magyar-lengyel kormányok között. „Ismét kibújt a szög a zsákból. [...] No comment” - írta Varga Judit válaszul a „beismerésre”. A dokumentum egyik fő támogatója Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője volt Forrás: Európai Parlament A HELYZET Tetszhalott Európa Mintha az Európai Unió valóban meghalt volna. Minden egykor ismert értékének hátat fordított, kilúgozta saját magát, identitását tökéletesen elveszítette, kicsinyes könyvelődemokráciává korcsosult, ahol a törvények szellemét már nem érti senki, s jogszabályokat értelmezve próbálnak fogást találni azokon, akik hisznek Európában. De ilyen nincs, hogy egész Európa állva figyeli, miként omlik össze a közös projekt. Ez egy tetszhalott állapot, amely tökéletesen elfedi a háttérben zajló munkát. Mert mindenki tudja, hogy a vírus nem öli meg a kontinenst, csak ideiglenesen bénított meg mindent. Egy nap, remélhetőleg minél hamarabb, újra kiszabadul a félmilliárd uniós állampolgár otthona fogságából, járni-kelni fog Lisszabontól Szófiáig. Nem egy időben, hiszen a járvány kezelése bemutatta, a gigász nem tudja kezelni a súlyos gondokat, a sok bába között elvész a gyermek. A huszonhét tag mindegyike azon dolgozik, hogy előnyből indulhasson akkor, amikor eldördül a startpisztoly, a gazdasága fel legyen készülve az új világra, a járvány befejezését ne készületlenül fogadják a cégei, a társadalma, az állami szervei. Mert mindig van holnap, még járvány idején is. Franciaország és Magyarország másokkal együtt nyílt levélben támogatta tegnap az atomenergia felhasználását. A levelet Orbán Viktor és Emmanuel Macron kezdeményezte, az a két vezető, akik a sajtó szemében kibékíthetetlen ellenfelei egymásnak. Nem kétséges, hogy a centristaként indult fiatal francia elnök sokszor tett bíráló megjegyzést a magyar kormányfőre, ahogy Orbán Viktor is felvette a kesztyűt, s helyretette az alkalmanként személyeskedő Macront. Ám miközben a magyar miniszterelnök ma is pontosan ugyanazt mondja, mint tíz évvel ezelőtt, a francia elnöknek hatalmas fordulatot kellett végrehajtania ideológiai szempontból, hogy pragmatikus politikusként hazáját is egyben tartsa, s vezetni is képes legyen azt. Mert a liberálisok üdvöskéjéből néhány év alatt jóval szigorúbb és realistább, már-már jobboldali vezetővé vált Macron, akitől azt semmiképp nem lehet elvitatni, hogy borzasztó gyorsan képes reagálni. Például az európai színtérről évek óta eltávozott Angela Merkel által hagyott űrt rendkívül hamar betöltötte, s a brexit után azt is kimondhatja, Franciaország az egyetlen európai uniós tagállam, amelynek van nukleáris fegyvere és tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Ez a kettő együtt pedig valóban tekintélyt kölcsönöz Macronnak, még akkor is, ha ehhez búcsút kellett mondani a liberális imázsnak. No persze ez nem jelenti azt, hogy akár a németek örökre a hátukat mutatják az európai politikának, esetleg Franciaország és Magyarország együtt fogja meghatározni a jövő Európáját. De az apró mozgások azt mutatják, a naponta változó-fortyogó EU-n belül igenis komoly erők igénylik a stabilitást, jóval többen képviselik a nemzetek Európájának elméletét, mint azt a nyugati sajtó szeretné hinni. A sokszor egyszerű üvöltözőfórumként működő, arcpirítóan értelmetlen kifizetőhely, az Európai Parlament is átalakulhat, főleg akkor, ha a liberális frakció vezető ereje épp a francia elnök pártja. A politika nem egy lovagias sport, itt nagyon határozottan meg fogja védeni a pozícióit mind a Fidesz, mind a többi párt, attól függően, hogy ez mennyire szolgálja az érdekeiket. A járványt követő világban mindenki le fogja vonni a tanulságokat. Az Európai Unió tagországai és az Európai Bizottság is. A megfelelő zsoldban álló politikusok tovább fognak dolgozni a pénzükért, hajtva a milliárdos hagymázas álmának megvalósítását, az európai emberek pedig talán felismerik, a hazájuknál nincs hatékonyabb védőpajzs. SITKEI LEVENTE Kicsit hazudós Márki-Zay Péteren nem könnyű kiigazodni. Ki „összetett, érző léleknek” tartja, ki simán hazudósnak. Vagy mindkettőnek. Eredetileg polgármesternek szegődött Hódmezővásárhelyre, ám hamar kiderült, sajtkukac lakik benne, arról nem beszélve, hogy a sűrűn hangoztatott függetlenség elég távol áll tőle. Alig foglalta el hivatalát 2018 tavaszán, máris szervezőkörútra indult. (Olyan patinás politikusokkal lépett mozgalmi frigyre, mint Jeszenszky Géza kiérdemesült külügyminiszter, Róna Péter ellenzéki sajtkészítő és közgazdász vagy a lószerszámos Hadházy Ákos, aki akkortájt még az LMP színeiben jelentgette fel politikustársait.) Bár szervezői buzgalma az őszi kétharmados ülőfürdő nyomán rövid időre lekonyult, hamarosan folytatta. Ars poeticája valahogy így hangzik: Magyarország ma nagyon gáz, Brüsszel a mennyország. Hogy meg ne feledkezzünk róla a mai mozgalmas világban, időnként szükségét érzi, hogy tenyérbemászó kijelentéseket tegyen közzé. Ezt tette minap is közösségi oldalán: „Az egyébként a Fidesz leépülésének egy nagyon komoly szindrómája, hogy milyen szellemi és erkölcsi színvonalú embereket tudott az elmúlt években bevonzani. [...] Ha egy vidéki városban a Fidesz összegyűjti a legjobb embereit, valószínűleg egy keresztrejtvényt nem tudnának megfejteni.” (Egy korábbi nyilatkozata szerint Orbán Viktornak a legtanulatlanabbakra van szüksége, mert tehetős, képzett ember nem szavazna rá.) Az egésznek az adja meg a stichjét, hogy Márki-Zay nemrég határozottan cáfolta, hogy valaha is fideszes szavazókat minősített volna. Vagyis az „összetett, érző lélek” hazudós is. Természetesen ő is miniszterelnök-jelölt. TOLLHEGYEN Pilhál György