Magyar Nemzet, 2021. április (84. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-16 / 87. szám

2021. április 16., péntek KULTÚRA 17 Legnagyobb szerepálma, hogy jól vezesse a színházat Barabás Botond lett a szolnoki Szigligeti Színház új igazgatója Szolnokon vált színésszé és szín­házigazgatóvá Barabás Botond, aki gyerekkorában játszott pé­ket, papot, kamionsofőrt, később a színpadon hősszerelmest, va­gányt, szélhámost és más nagy szerepet. Tehetségét Jászai Mari­díjjal ismerték el 2014-ben, e hó­napban pedig a szolnoki Sziglige­ti Színház igazgatójává nevezték ki. Legnagyobb szerepálma, hogy jól vezesse a teátrumot. Temesi László - Mindössze negyvenévesen vált egy jelentős kulturális intézmény vezetőjé­vé. Gondolta volna még Marosvásár­helyen, amikor a színészmesterséget tanulta a színművészeti egyetemen, hogy alig két évtized múlva egy ma­gyarországi színházat fog igazgatni? - Természetesen nem. Akkoriban in­kább azon fáradoztam, hogy minél töb­bet tanuljak meg ebből a mesterségből, és meg sem fordult a fejemben, hogy va­lamikor majd színházat vezetek, pláne Magyarországon. Azzal se foglalkoz­tam még az egyetemen, hogy hamaro­san idejövök színésznek, mégis úgy hoz­ta a sors, hogy már a diploma évében, 2002-ben átjöttem Budapestre egy ran­gos eseményre szerepelni. Legnagyobb meglepetésemre meghívást kaptam Szi­­kora Jánostól a Nemzeti Színház nyi­tó előadására. Arra kért, hogy játsszak az általa rendezett Az ember tragédiá­jában. Hatalmas megtiszteltetés és él­mény volt, hogy olyan nagy színészek­kel játszhattam együtt, mint Bitskey Ti­bor, Raksányi Gellért és Bodrogi Gyula. Arra se gondoltam ifjú erdélyi színész­ként, hogy viszonylag hosszú ideig, két évig itt maradok. Igaz, közben párhuza­mosan a temesvári Csiky Gergely Szín­házban is eltöltöttem két évet. S milyen a sors: éppen abban az időszakban Te­mesváron szóba került az utódlás kér­dése, és felvetődött a nevem, de huszon­négy évesen még nem éreztem lelkileg elég erősnek magam ahhoz, hogy beül­jek az igazgatói székbe.­­ Inkább elment Szolnokra „ipa­rosnak”... Hogyan került a Tisza-par­­ti városba? - Ebben ismét Szikora Jánosnak volt nagy szerepe, aki felhívott, és tagságot ajánlott a Szigligetiben. Nem sokat gon­dolkodtam, és már csomagoltam is. Éle­tem egyik legjobb döntése volt, mert Szolnokon jobbnál jobb szerepeket kap­tam, és pillanatok alatt megszerettem a várost. Annyira, hogy családot is itt alapítottam. - Tényleg nagyon szeretheti a vá­rost, ha évekkel ezelőtt ismét ellen­állt egy csábító ajánlatnak. - Öt évvel ezelőtt egy másik színház élére hívtak, de nem vállaltam. Akkor el is határoztam, ha egyszer színház­vezető lehetek, csakis Szolnokon sze­retném betölteni ezt a posztot. Hűsé­ges típus vagyok, és úgy gondolom, itt vagyok a leghitelesebb. - Nemcsak ön ragaszkodik Szol­nokhoz, de Szolnok is önhöz. A köz­gyűlés tíz igennel, öt nemmel és két tartózkodással, azaz döntő többségé­ben támogatta a pályázatát, és a ki­lenctagú szakmai bizottság minden tagja is önre szavazott, azaz 9-0-ra nyert a másik két pályázóval szemben. Minek tulajdonítja a - sportnyelven szólva - kiütéses győzelmét? - Azt hiszem, a több mint másfél évtizedes, igen sokrétű munkám gyü­mölcse érett be. Itt váltam színésszé, és itt alakult ki bennem az a koncep­ció, amelyet pályázatomban megjele­nítettem, és amit nemcsak a városi ve­zetés többsége, de a szakmai bizott­ság is nagyra értékelt. ígérhetem, ez a nagyarányú győzelem engem nem el­­bizakodottá, hanem még felelősségtel­jesebbé tesz, s tudom, hogy sokkal na­gyobb alázatot követel tőlem. Nem ta­gadom, bíztam a „dolgozatomban”, de nem voltam nagyravágyó az elbírálás előtt, nehogy nagyot bukjak.­­ Nem mindenki örült az elsöprő győzelmének, nem mindenkinek tet­szett a kinevezése, és ennek hangot is adtak különféle portálokon. Hogyan fogadta a támadásokat? Fotó: Sánson Réka­ ­ Ifjabb koromban rendszeresen spor­toltam, és azt tanultam a különféle sport­­eseményeken, hogy a győzelmet soha nem kell megmagyarázni.­­ Visszatérve a „dolgozatához”: milyen színházat szeretne létrehozni? - Színeset, izgalmasat és értékeset, amelyre nemcsak a városban, hanem az egész országban felfigyelnek. A legfőbb vágyam, hogy egy-egy premier után a néző és a szakma is felkapja a fejét. Sok­színűnek kell lennünk, ahol több műfaj­ban jeleskedhetünk. Ehhez minden fel­tétel adott lesz a felújított, technikailag is megújult színházunkban, amelyben talán jövő ilyenkor már újra játszhatunk. A szakmai munkában pedig olyan je­les színházi ember áll a segítségünkre, mint Csiszár Imre, aki művészeti veze­tőként és főrendezőként azon van, hogy minél nívósabb produkció szülessen. - Mit lehet tudni a következő évad­ról? Ön állította össze vagy az előző igazgatótól, Balázs Pétertől örökölte? - Saját program, hiszen a korábbi igazgató már korábban átadta a lehe­tőséget nekem, így Csiszár Imrével kö­zösen állítottam össze a műsorprogra­mot, függetlenül attól, hogy nyerek-e vagy nem, mert egy évadot nem lehet az utolsó percben megtervezni. Rész­leteket még nem árulnék el, de annyit elmondhatok, hogy izgalmas évad elé nézünk, amelyben megtalálható majd dráma, vígjáték és zenés mű, azaz min­denki meglelheti benne az ízlésének megfelelőt. Két színjátszóhelyünk van, a nagyszínpad - a felújítás alatt az Aba- Novák Kulturális Központban - és a Szín-Mű-Hely kamaraszínház, amely összművészeti központként működik, Turczi István képzés- és irodalmi veze­tővel az élen, ahol a kísérleti előadáso­kon kívül helyet kapnak majd a beszél­getőműsorok, a kiállítások és a vers­mondó programok is. Ezenkívül itt kí­vánunk kialakítani középiskolásoknak egy bázist, ahol megjelenítjük a köte­lező olvasmányokat, érettségi tétele­ket, közelebb hozva ezzel őket a szín­ház világához. Szeretnénk rendszeresen megszólítani a fiatalokat, hogy kinevel­jük a jövő közönségét. Balázs Pétertől egy igen színvonalas műhelyt örököl­tünk, ahol működése alig másfél évti­zede alatt tiszteletre méltó eredményt ért el, többek között száztíz százalékos látogatottságot. Azon leszek, hogy még ezt a számot is túlszárnyaljuk, de a leg­nagyobb szerepálmom, hogy jól vezes­sem a színházat. - Szép álom, de egyben azt is je­lenti, hogy nem lép többet színpad­ra a szolnoki közönség előtt? - Nem szeretnék a saját főnököm len­ni, nem szívesen osztok ki magamnak szerepet, mert úgy gondolom, a szín­házvezetés egész embert kíván. A szín­játszást azonban nem biztos, hogy tel­jesen el tudom engedni, ezért ha olyan karakterre lesz szükség egy darabban, amilyen én vagyok, nem menekülök el a feladat elől. - Végezetül engedjen meg egy sze­mélyes jellegű kérdést: szereti a nagy­­nénjét? - Nagyon, hiszen nélküle valószínű­leg nem lettem volna színész és szín­házigazgató sem. Gyerekkoromban pék, pap vagy kamionsofőr szerettem volna lenni, állandóan ezeket játszottam. Ő - aki Balázs Éva néven megbecsült szín­művész volt - terelgetett efelé, és érett­ségi után a bátorítására jelentkeztem a marosvásárhelyi színművészeti egye­temre, ahová legnagyobb meglepeté­semre elsőre felvettek. Azóta is büsz­ke rám, és ez ösztönöz a jó munkára, simogatja a lelkemet. Nem tudok elég hálás lenni neki, hogy erre a gyönyörű pályára terelt. „Több mint másfél évtizedes, igen sokrétű munkám gyümölcse érett be” Dvorak művei a Budapest Kvartett Hétvégén Az idei év újdonsága, hogy néhány darab erejéig kitekintenek a vonósnégyesek világából A kamarazenei műfajok csúcsát, a vonósnégyest állítja a középpont­ba a Budapest Kvartett Hétvége, amelyet április 16. és 18. között rendeznek meg az online térben. A koncertsorozat évente egy-egy választott zeneszerző összes kvartettjét bemutatja, így adva átfo­gó képet a szerző életútjáról és munkásságáról vonósnégyesei tük­rében. A hangversenyek tematikája az idén 160 éve született cseh zeneszerző, Antonín Dvorák köré épül. Munkatársunktól A Budapest Kvartett Hétvégét évről évre jelentős érdeklődés és szakmai siker övezi. A hiánypótló és nemzet­közileg is egyedi arculattal rendelkező esemény idén a 160 éve született An­tonín Dvorák műveire fókuszál - áll a szervezők lapunkhoz eljuttatott köz­leményében. Mint írják, a romantikus szerző tizennégy teljes vonósnégyest, két vonósnégyestételt és a monumen­tális Ciprusok című szerelmi dalciklus átiratát készítette el kvartettre. Élet­művét végigkísérte a vonósnégyes mű­faja és a vonós hangszerek iránti von­zalom. Leghíresebb műve az op. 96-os F-dúr Amerikai kvartett, amelyet ren­geteget játszanak a világ hangverseny­­termeiben. Ám többi remekműve ke­vesebbet hallható, összes vonósnégye­se pedig szinte sehol nem csendül fel egy rövid időszakon belül, így a ren­dezvény nemzetközi viszonylatban is hiánypótló. A fesztiválon minden évben fiatal tehetségek és meghatározó hazai kvar­tettek adnak koncertet. Az idei év új­donsága, hogy néhány mű erejéig ki­tekintenek a vonósnégyesek világá­ból. A nyitókoncert alkalmából, áp­rilis 16-án 19 órától a Keller András hegedűművész vezette világhírű Kel­ler Kvartett Várjon Dénes zongoramű­vésszel kiegészülve adja elő a szerző A- dúr zongoraötösét. Fellép továbbá az Accord Quartet, a Central European String Quartet, a Deák Vonósnégyes, a Kállai Kvartett, a Kodály Kvartett, a Szervánszky Quartet, a Szigeti Quar­tet, valamint a művészeti vezető, G. Horváth László hegedűművész együt­tesei, az Anima Musicae Kamarazene­­kar és a Quartetto Speranza. A kon­certek műsorvezetői Becze Szilvia és Bolla Milán, a Magyar Rádió munka­társai. Az elhangzó műveket zenetör­téneti előadás vezeti be. A klasszikus zenei fesztiválok ünne­pi hangulatát varázsolják otthonaink­ba a művészek Budapestről, a szecesz­­sziós Nádor Teremből. A hazai koncert­élet meghatározó együtteseinek sze­mélyes varázsa reményt és kulturá­lis feltöltődést ígér ezekben a nehéz időkben. A fesztivál ugyanakkor fon­tos és megkerülhetetlen fórumot je­lent a hazai kvartetteknek, lehetősé­get a fiatal zenekaroknak. A hangver­senyeket ingyenesen, online közvetí­tik az Anima Musicae Kamarazene­­kar honlapján, valamint a zenekar és a BQW, a Budapest Quartet Weekend Facebook-oldalán. Az Anima Musicae Kamarazenekar a Zeneakadémián Fotó: Felvégi Andrea

Next