Magyar Nemzet, 2021. június (84. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-02 / 125. szám
2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2021. június 2., szerda Kocsis Máté: A pedofilok nem rejtőzhetnek el Bizonyos esetekben a bűntett az emberöléssel azonos elbírálás alá esik A legundorítóbb bestiális cselekménynek nevezte a pedofil bűnöket Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka az Országgyűlésben, ahol folytatódott a pedofilellenes törvény vitája. Bár megkésettnek tartották, a baloldali pártok is támogatásukról biztosították az előterjesztést. Munkatársunktól Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztői felszólalásában úgy fogalmazott, hogy elmentek a falig a pedofil bűnelkövetők elleni szankciók tekintetében. Hangsúlyozta: majdnem minden napra jut egy pedofil-bűncselekmény, ami nem független az internethasználat terjedésétől, amelynek vannak olyan bugyrai, ahol virágzik ez az iparág. A törvényjavaslatot ismertetve Kocsi Máté úgy fogalmazott, a pedofilok nem rejtőzhetnek el, ezért létrehoznak egy kereshető pedofil-nyilvántartást, ahol a szülők ellenőrizhetik a gyanús személyeket. A nyilvántartás az ügyfélkapun keresztül lesz elérhető, és konkrét névre lehet majd keresni, azaz nem jelenik meg a bűnügyi nyilvántartásba vett pedofilok teljes listája. Az elkövetőkről az azonosításukhoz szükséges legszűkebb adatkör ismerhető meg: nevük, születési évük, településszintű lakcímük, fényképük, valamint az általuk elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos adatok; ezekről másolat, képernyőmentés nem készíthető. Mint a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott: a büntető törvénykönyv szigorítása értelmében az, aki gyermekpornográf tartalmat készít, terjeszt vagy felhasznál, a legrosszabbra készüljön, bizonyos minősített esetekben tette az emberöléssel azonos elbírálás alá esik. Tájékoztatása szerint új minősített eseteket is bevezetnek az eddigi hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélés mellé, így minősített eset lesz, ha 12 éven aluli gyermek sérelmére, ha hivatalos személyként, ha sanyargatást vagy erőszakot alkalmazva, illetve ha különös visszaesőként követik el a bűncselekményt. Emellett 18-ról 21 éves korra tolják ki a sértettek bejelentési lehetőségét, a zaklatásnál pedig új minősített eset lesz, ha azt 18 éven felüliek gyermek sérelmére követik el. Bővítik a foglalkoztatási tilalom körét is, a pedofil elkövetők később nem dolgozhatnak gyermekek által is látogatható, szabadidő eltöltésével, szórakoztatással vagy sporttal kapcsolatos munkahelyen, például strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyt és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be - sorolta Kocsis Máté. A Fidesz vezérszónoka a legundorítóbb bestiális cselekménynek nevezte a pedofilbőnöket, amelyek ellen zéró toleranciát sürgetett. Selmeczi Gabriella sajnálatát fejezte ki, hogy vannak nemzetközi kísérletek arra, hogy társadalmilag elfogadhatóvá tegyék a pedofíliát, és hogy van olyan nyugateurópai ország, ahol két pedofilpártot is bejegyeztek. A baloldali pártok alapvetően támogatták a törvényjavaslatot, ugyanakkor a Kaleta-ügyet emlegetve megkésettnek tartották azt. Ander Balázs (Jobbik) felvetette, hogy ők támogatnák a kémiai kasztrálás bevezetését is, míg a DK-s Vadai Ágnes közölte: módosító javaslatot nyújtanak be, hogy a katolikus püspöki konferencia indítson átfogó belső vizsgálatot az egyház esetleges, pedofilügyeiről. Kocsi Máté úgy reagált a felszólalásokra, hogy szerette volna mellőzni a „kaletázós megjegyzéseket”, hiszen az nem valamelyik oldal, hanem az egész ország szégyene. A frakcióvezető mindazonáltal úgy fogalmazott: minden törvényjavaslatot örömmel fogad, sőt a hallottak egy részével egyet is ért. Arra kérte az ellenzéket, hogy először egymással egyeztessenek, és úgy nyújtsák be módosító javaslataikat. Szerinte alapelvi vita nincs, éppen ezért pedig nem érdemes a politikai provokáció irányába elmenni. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy bővítik a foglalkoztatási tilalom körét is Fotó: MTI/Bruzák Noémi Jourová jogállamisági eljárásokat ígér év végére Cseh Katalin, a Momentum képviselője is türelmetlen, sürgeti a mechanizmus életbelépését Tegnap lejárt az Európai Parlament Európai Bizottságnak adott, a jogállamisági rendelet mielőbbi aktiválását sürgető ultimátuma. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke közben arról beszélt, hogy már az év második felében jogállamisági eljárások indulhatnak egyes uniós országokkal szemben. A jogállamisági kérdések a következő hetekben folyamatosan terítéken lesznek Brüsszelben és Strasbourgban. Judi Tamara (Brüsszel) Az év második felében eljárások indulhatnak az új jogállamisági rendelet égisze alatt - erről Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke beszélt tegnap Luxembourgban, az Európai Főügyészség megalakulásának apropóján. Ugyancsak tegnap járt le az Európai Parlament (EP) által az uniós bizottságnak adott ultimátum: eszerint Brüsszelnek június elsejéig elő kellett volna állnia a rendelet alkalmazását segítő iránymutatásokkal. Lapunk is írt róla: az iránymutatások hiányában az EP perrel fenyegette meg az EU végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot. A kérdés jövő héten az uniós parlament feltehetőleg már Strasbourgban folytatott plenáris ülésén is napirendre kerül. A balliberális többségű EP tagjai mindenesetre türelmetlenek: a testület költségvetési ellenőrzési bizottságának múlt heti ülésén arról faggatták az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetőjét, hogy miért nem aktiválják az elméletileg január elsejével hatályba lépett mechanizmust, de legalább hozzák nyilvánosságra az annak alkalmazását segítő iránymutatásokat. Gert-Jan Koopman akkor válaszában együttműködésről biztosította az EP-t, és arról beszélt: az Európai Bizottság nem engedhet meg magának hibákat a jogállamisági folyamatban, a pontosságra pedig amiatt is szükség van, hogy jól megalapozott ügyeket vigyenek a tagállami minisztereket tömörítő tanács elé. A meghallgatáson a leginkább türelmetlen EP-képviselők egyike épp Cseh Katalin, a Momemtum európai parlamenti képviselője volt. Emlékezetes, még márciusban az EP állásfoglalás útján is perrel fenyegette a jogállamisági fellépésben szerintük késlekedő bizottságot. Akkor Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője lapunknak csak úgy kommentálta az ügyet: - Az Európai Bizottság elszúrta a vakcinabeszerzést. És az elrontott vakcinabeszerzések miatt az Európai Parlamenttől még homlokráncolást sem kap. A jogállamisági mechanizmus ügyében az Európai Parlament baloldali többsége bezzeg perrel fenyegeti a bizottságot. Az ügy fontos intézményi háttere, egyben az Európai Bizottság kivárásának oka, hogy az EU csúcsszerve, az állam- és kormányfők tavaly decemberben - magyar, lengyel, német nyomásra - maguk bízták meg a bizottságot az iránymutatások kidolgozásával, illetve annak lehetőségét is megteremtették, hogy jogi úton meg lehessen támadni a jogállamisági rendeletet. Ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban meg is tette az EU Bíróságán. Azóta az Európai Parlament pedig kérte, hogy a bírói fórum gyorsított eljárásban tárgyalja a kérdést. Uniós berkekben azzal számolnak - és Jourová nyilatkozatai is erre engednek következtetni -, hogy valóban gyors lesz a döntéshozatal. A következő hetekben a jogállamisági ügyek pedig szinte folyamatosan terítéken lesznek az EU-ban: a portugál EU-elnökség a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás margóján tart meghallgatást, az Európai Bizottság pedig a tervek szerint júliusban fogadja el a 2021-es jogállamisági jelentéscsomagot. Deutsch Tamás élesen bírálta az Európai Parlamentet is Fotó: Európai Parlament Kivizsgáltatnák a Gyurcsány-éra jogsértéseit Munkatársunktól A 2006-os Gyurcsány-terror eseményeit bemutató országjáró vándorkiállítást rendez a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) kezdeményezésére - jelentette be tegnap a CÖF-CÖKA szóvivője. „A 2006. október 23-án vérvörösre festett köztársaságról” szóló vándorkiállítás, amelynek anyagát a települések közterületein fogják bemutatni, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének 15. évfordulóján, vagyis szeptember 17- én indul útjára - közölte ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: a többi között fényképeket, a rendőrterror során használt fegyvereket és eszközöket bemutató tárlat mellett fórumokat is tartanak majd, amelyeken 2006 hősei, a jogsértések érintettjei számolnak be a történtekről. A szóvivő elmondta, ezzel egy időben javaslatot tesznek egy civil igazságtételi bizottság felállítására, amely a „rendőrség által elkövetett bűncselekményeket, az eseményeket követő bírósági gyakorlatot, illetve a közhatalom által elkövetett alapjogsértéseket vizsgálja majd”. Annál is inkább, mert Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök jogi felelősségre vonása elmaradt - közölte ifj. Lomnici Zoltán. Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője úgy vélekedett: a vándorkiállítás annál is inkább aktuális, mert az a politikai elit, amelynek érdekében történt a rendőrterror, arra készül, hogy ismét hatalomra kerüljön, illetve máig tagadja a jogsértéseket, és azt ígér, hogy öfCfWyfJitjífr'Miol korábban abbahagyta. Továbbá a kiállításnak az a célja, hogy a fiataloknak, akik koruknál fogva még nem voltak tanúi a történteknek, felelevenítsék a 2006-os eseményeket, amelyek a hatalom érdekét szolgáló szisztematikus terrornak feleltek meg, mert a tudatébresztés morális és nemzetpolitikai felelősség - fogalmazott. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc esetében az igazságtételi bizottság vizsgálata azért is szükséges, mert a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény.