Magyar Nemzet, 2021. június (84. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-02 / 125. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2021. június 2., szerda Kocsis Máté: A pedofilok nem rejtőzhetnek el Bizonyos esetekben a bűntett az emberöléssel azonos elbírálás alá esik A legundorítóbb bestiális cselek­ménynek nevezte a pedofil bűnö­ket Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka az Országgyűlés­ben, ahol folytatódott a pedofil­­ellenes törvény vitája. Bár meg­késettnek tartották, a baloldali pártok is támogatásukról bizto­sították az előterjesztést. Munkatársunktól Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztői felszólalásában úgy fogal­mazott, hogy elmentek a falig a pedo­fil bűnelkövetők elleni szankciók te­kintetében. Hangsúlyozta: majdnem minden napra jut egy pedofil-bűncse­­lekmény, ami nem független az inter­nethasználat terjedésétől, amelynek vannak olyan bugyrai, ahol virágzik ez az iparág. A törvényjavaslatot ismertetve Ko­csi Máté úgy fogalmazott, a pedofi­lok nem rejtőzhetnek el, ezért létre­hoznak egy kereshető pedofil-nyilván­­tartást, ahol a szülők ellenőrizhetik a gyanús személyeket. A nyilvántartás az ügyfélkapun keresztül lesz elérhe­tő, és konkrét névre lehet majd keres­ni, azaz nem jelenik meg a bűnügyi nyilvántartásba vett pedofilok teljes listája. Az elkövetőkről az azonosítá­sukhoz szükséges legszűkebb adatkör ismerhető meg: nevük, születési évük, településszintű lakcímük, fényképük, valamint az általuk elkövetett bűn­­cselekményekkel kapcsolatos adatok; ezekről másolat, képernyőmentés nem készíthető. Mint a Fidesz frakcióvezetője fo­galmazott: a büntető törvénykönyv szigorítása értelmében az, aki gyer­­mekpornográf­ tartalmat készít, ter­jeszt vagy felhasznál, a legrosszabb­ra készüljön, bizonyos minősített ese­tekben tette az emberöléssel azonos elbírálás alá esik. Tájékoztatása sze­rint új minősített eseteket is beve­zetnek az eddigi hatalmi vagy befo­lyási viszonnyal visszaélés mellé, így minősített eset lesz, ha 12 éven aluli gyermek sérelmére, ha hivatalos sze­mélyként, ha sanyargatást vagy erő­szakot alkalmazva, illetve ha különös visszaesőként követik el a bűncselek­ményt. Emellett 18-ról 21 éves kor­ra tolják ki a sértettek bejelentési le­hetőségét, a zaklatásnál pedig új mi­nősített eset lesz, ha azt 18 éven fe­lüliek gyermek sérelmére követik el. Bővítik a foglalkoztatási tilalom kö­rét is, a pedofil elkövetők később nem dolgozhatnak gyermekek által is láto­gatható, szabadidő eltöltésével, szóra­koztatással vagy sporttal kapcsolatos munkahelyen, például strandon, vi­dámparkban, állatkertben, sportegye­sületben, valamint kormányzati szol­gálati jogviszonyt és politikai vezetői tisztséget sem tölthetnek be - sorol­ta Kocsis Máté. A Fidesz vezérszónoka a legundorí­tóbb bestiális cselekménynek nevezte a pedofilbőnöket, amelyek ellen zéró toleranciát sürgetett. Selmeczi Gab­riella sajnálatát fejezte ki, hogy van­nak nemzetközi kísérletek arra, hogy társadalmilag elfogadhatóvá tegyék a pedofíliát, és hogy van olyan nyugat­európai ország, ahol két pedofilpár­­tot is bejegyeztek. A baloldali pártok alapvetően tá­mogatták a törvényjavaslatot, ugyan­akkor a Kaleta-ügyet emlegetve meg­késettnek tartották azt. Ander Balázs (Jobbik) felvetette, hogy ők támogat­nák a kémiai kasztrálás bevezetését is, míg a DK-s Vadai Ágnes közölte: mó­dosító javaslatot nyújtanak be, hogy a katolikus püspöki konferencia indít­son átfogó belső vizsgálatot az­ egyház esetleges, pedofilügyeiről. Kocsi Máté úgy reagált a­ felszóla­lásokra, hogy szerette volna mellőz­ni a „kaletázós megjegyzéseket”, hi­szen az nem valamelyik oldal, hanem az egész ország szégyene. A frakcióve­zető mindazonáltal úgy fogalmazott: minden törvényjavaslatot örömmel fo­gad, sőt a hallottak egy részével egyet is ért. Arra kérte az ellenzéket, hogy először egymással egyeztessenek, és úgy nyújtsák be módosító javaslatai­kat. Szerinte alapelvi vita nincs, ép­pen ezért pedig nem érdemes a po­litikai provokáció irányába elmenni. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy bővítik a foglalkoztatási tilalom körét is Fotó: MTI/Bruzák Noémi ­­­ Jourová jogállamisági eljárásokat ígér év végére Cseh Katalin, a Momentum képviselője is türelmetlen, sürgeti a mechanizmus életbelépését Tegnap lejárt az Európai Parlament Európai Bizottságnak adott, a jogállamisági rendelet mielőbbi aktiválását sürgető ultimátuma. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke közben arról beszélt, hogy már az év második felében jogállamisági eljárások indulhat­nak egyes uniós országokkal szemben. A jogállamisági kérdések a következő hetekben folyamatosan terítéken lesznek Brüsszelben és Strasbourgban. Judi Tamara (Brüsszel) Az év második felében eljárások in­dulhatnak az új jogállamisági rende­let égisze alatt - erről Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke beszélt teg­nap Luxembourgban, az Európai Fő­ügyészség megalakulásának apropó­ján. Ugyancsak tegnap járt le az Euró­pai Parlament (EP) által az uniós bi­zottságnak adott ultimátum: eszerint Brüsszelnek június elsejéig elő kellett volna állnia a rendelet alkalmazását segítő iránymutatásokkal. Lapunk is írt róla: az iránymutatá­sok hiányában az EP perrel fenyeget­te meg az EU végrehajtó intézményét, az Európai Bizottságot. A kérdés jövő héten az uniós parlament feltehetőleg már Strasbourgban folytatott plenáris ülésén is napirendre kerül. A ballibe­rális többségű EP tagjai mindeneset­re türelmetlenek: a testület költség­­vetési ellenőrzési bizottságának múlt heti ülésén arról faggatták az Európai Bizottság költségvetési főigazgatósá­gának vezetőjét, hogy miért nem ak­tiválják az elméletileg január elsejé­vel hatályba lépett mechanizmust, de legalább hozzák nyilvánosságra az an­nak alkalmazását segítő iránymutatá­sokat. Gert-Jan Koopman akkor vála­szában együttműködésről biztosítot­ta az EP-t, és arról beszélt: az Euró­pai Bizottság nem engedhet meg ma­gának hibákat a jogállamisági folya­matban, a pontosságra pedig amiatt is szükség van, hogy jól megalapozott ügyeket vigyenek a tagállami minisz­tereket tömörítő tanács elé. A meg­hallgatáson a leginkább türelmetlen EP-képviselők egyike épp Cseh Kata­lin, a Momemtum európai parlamen­ti képviselője volt. Emlékezetes, még márciusban az EP állásfoglalás útján is perrel fenye­gette a jogállamisági fellépésben sze­rintük késlekedő bizottságot. Akkor Deutsch Tamás, a Fidesz európai parla­menti delegációjának vezetője lapunk­nak csak úgy kommentálta az ügyet: - Az Európai Bizottság elszúrta a vak­cinabeszerzést. És az elrontott vakci­nabeszerzések miatt az Európai Par­lamenttől még homlokráncolást sem kap. A jogállamisági mechanizmus ügyében az Európai Parlament balol­dali többsége bezzeg perrel fenyegeti a bizottságot. Az ügy fontos intézményi háttere, egyben az Európai Bizottság kivárásá­nak oka, hogy az EU csúcsszerve, az ál­lam- és kormányfők tavaly december­ben - magyar, lengyel, német nyomás­ra - maguk bízták meg a bizottságot az iránymutatások kidolgozásával, illetve annak lehetőségét is megteremtették, hogy jogi úton meg lehessen támadni a jogállamisági rendeletet. Ezt Magyar­­ország és Lengyelország idén március­ban meg is tette az EU Bíróságán. Az­óta az Európai Parlament pedig kér­te, hogy a bírói fórum gyorsított eljá­rásban tárgyalja a kérdést. Uniós ber­kekben azzal számolnak - és Jourová nyilatkozatai is erre engednek követ­keztetni -, hogy valóban gyors lesz a döntéshozatal. A következő hetekben a jogállamisági ügyek pedig szinte folya­matosan terítéken lesznek az EU-ban: a portugál EU-elnökség a Magyaror­szággal szembeni hetes cikkely szerinti eljárás margóján tart meghallgatást, az Európai Bizottság pedig a tervek sze­rint júliusban fogadja el a 2021-es jog­államisági jelentéscsomagot. Deutsch Tamás élesen bírálta az Európai Parlamentet is Fotó: Európai Parlament Kivizsgáltatnák a Gyurcsány-éra jogsértéseit Munkatársunktól A 2006-os Gyurcsány-terror esemé­nyeit bemutató országjáró vándorki­állítást rendez a Civil Összefogás Fó­rum (CÖF) - Civil Összefogás Köz­hasznú Alapítvány (CÖKA) a Nem­zeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) kezde­ményezésére - jelentette be tegnap a CÖF-CÖKA szóvivője. „A 2006. ok­tóber 23-án vérvörösre festett köztár­saságról” szóló vándorkiállítás, amely­nek anyagát a települések közterüle­tein fogják bemutatni, az őszödi be­széd nyilvánosságra kerülésének 15. évfordulóján, vagyis szeptember 17- én indul útjára - közölte ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: a többi között fény­képeket, a rendőrterror során használt fegyvereket és eszközöket bemutató tárlat mellett fórumokat is tartanak majd, amelyeken 2006 hősei, a jogsér­tések érintettjei számolnak be a tör­téntekről. A szóvivő elmondta, ezzel egy időben javaslatot tesznek egy ci­vil igazságtételi bizottság felállításá­ra, amely a „rendőrség által elkövetett bűncselekményeket, az eseményeket követő bírósági gyakorlatot, illetve a közhatalom által elkövetett alapjog­sértéseket vizsgálja majd”. Annál is inkább, mert Gyurcsány Ferenc ak­kori miniszterelnök jogi felelősségre vonása elmaradt - közölte ifj. Lom­nici Zoltán. Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügy­vezetője úgy vélekedett: a vándorki­állítás annál is inkább aktuális, mert az a politikai elit, amelynek érdeké­ben történt a rendőrterror, arra ké­szül, hogy ismét hatalomra kerüljön, illetve máig tagadja a jogsértéseket, és azt ígér, hogy öfCfWyfJitjífr'Miol ko­rábban abbahagyta. Továbbá a kiállí­tásnak az a célja, hogy a fiataloknak, akik koruknál fogva még nem voltak tanúi a történteknek, felelevenítsék a 2006-os eseményeket, amelyek a ha­talom érdekét szolgáló szisztematikus terrornak feleltek meg, mert a tudat­ébresztés morális és nemzetpolitikai felelősség - fogalmazott. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc esetében az igaz­ságtételi bizottság vizsgálata azért is szükséges, mert a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény.

Next