Magyar Nemzet, 2021. július (84. évfolyam, 150-176. szám)
2021-07-09 / 157. szám
2021. július 10., szombat MENEKÜLÉS A KAPITALIZMUSBA A leggazdagabb magyar, illetve magyar származású ember az 1944-ben Budapesten született Péterffy Tamás, aki egy budapesti kórház pincéjében jött a világra. A kommunista Magyarországon cseperedett fel, és nagyon nem ízlett neki a rendszer. Édesapja az 1956-os forradalom leverését követően disszidált, majd New Yorkban telepedett le második feleségével - aki első feleségének unokatestvére volt. Otthon maradt fia szintén ki akarta próbálni az amerikai álmot, amire 1965-ben nyílt lehetősége. 1965. december 12-én, 21 évesen érkezett meg New Yorkba apjához. Minigarzonban élő apja gyorsan a tudtára adta, hogy ott nem fér el még egy ember. Adott neki száz dollárt, hogy kezdjen valamit magával. Egy autópályákat tervező cégnél helyezkedett el műszaki rajzolóként. Amikor a cég vásárolt egy számítógépet, kiderült, senki sem tud programozni. Péterffy rájött, hogy van érzéke a programozáshoz. Olyan jól ment neki, hogy 1977-re kétszázezer dollár megtakarított pénze volt. Figyelme a befektetések felé fordult. A tőzsdén gyorsan megtanulta, ha sikeres akar lenni, akkor a gyorsaság és a pontosság alapvető. Saját tervezésű eszközével folyamatosan nyomon tudta követni a különböző tőzsdei termékek árfolyamváltozását. Kézi számítógépe óriási feltűnést keltett a tőzsdén, mindenki ilyet akart. Mérnököket fogadott fel, és elkezdték a fejlesztést. A nagy áttörésre egészen 1987-ig, az első elektronikus tőzsde, a Nasdaq létrejöttéig kellett várni. „Mindig is azt az elvet követtem, hogy olyan termékekre és szolgáltatásokra kell fókuszálni, amelyekkel egy dollár értéket húsz centből elő lehet állítani. Aztán eladni negyven centért. Az egyetlen mód erre az, hogy olyan technológiát kell hozzá használni, amelyet korábban nem használtak” - idézte korábbi nyilatkozatát a növekedés.hu. A keményvonalas republikánusként ismert üzletember százezer dollárral támogatta Donald Trump kampányát. A milliárdos egyszer nősült, ebből a házasságából született három gyereke. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki Thomas Péterffyt, azaz Péterffy Tamást. sen 328 nő került fel a különleges csoportba, köztük Kim Kardashian amerikai televíziós személyiség és színésznő, a vagyona pontosan egymilliárd dollár. Az ő házastársa - akitől éppen válik - a híres hiphopelőadó, az 1,8 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező Kanye West. Kim 2007-ben azzal szerzett ismertséget magának, hogy egy nyilvánosságra került szexvideója miatt a bíróság ötmillió dollár kártérítést ítélt neki. Presser Gábor pedig Kanye Westtől kapott kártérítést - állítólag százezer dollárt -, mert az amerikai az egyik számában a szerzők engedélye nélkül használta fel a Gyöngyhajú lány című dal 85 másodpercét. Az egyik idei újonc egyben a legfiatalabb klubtag. Kevin David Lehmann úgy lépett be, hogy nagykorúvá válásakor automatikusan megörökölte 3,3 milliárd dollárra becsült vagyonát. A Handelsblatt írása - amelyet a g7.hu idézett - szerint Lehmann tavaly szeptemberben kapta meg apja, Günther Lehmann részesedését Európa legnagyobb forgalmú drogéria-üzletláncában, a Magyarországon is jól ismert dm-ben. Az üzletláncot egyébként Götz Werner alapította, de rögtön az indulásnál, 1974-ben pénzügyi nehézségei adódtak. Ekkor társult be hozzá Günther Lehmann, az akkor 33 éves üzletember, aki egy másik láncban már szerzett kiskereskedelmi gyakorlatot. Lehmann partnerként a cég ötvenszázalékos tulajdonát jegyezte le a nyújtott anyagi segítség fejében. A dm-nek ma Európa-szerte 3700 üzlete van, és 60 ezer embert foglalkoztat. Az alapítók közül Werner az egyik legismertebb Az Egyesült Államokban él és alkot a legtöbb (724) dúsgazdag, a második helyen Kína (Hongkongot és Makaót is beleértve) 698 vagyonossal követi. német üzletember lett, Günther Lehmann azonban mindig kerülte a nyilvánosságot. Az apa Kevin David Lehmann 14 éves korában íratta nevére a cég ötven százalékát, ám a fiú csak a 18. születésnapján kaphatta meg a vagyon feletti ellenőrzést. Az ifjú Lehmann egyike annak a tíznek, akik harmincéves koruk előtt lettek ilyenolyan okból milliárdosok. Azaz a klubtagságit jellemzően az idősebb korosztály tagjai érdemlik ki. A magyar származású tehetősek közül 25 milliárd dolláros vagyonával Péterffy Tamás, az Interactive Brokers alapítója, elnöke és legnagyobb részvényese szerepel a legelőkelőbb helyen, ő a globális listán a 65. - egy éve 14,3 milliárdot tudhatott magáénak. A kilencvenéves Soros György a 288., becsült vagyona 8,6 milliárd dollár. Ő hosszú évekig ott volt az élbolyban, de vagyona nagy részét alapítványokba szervezte ki pár éve. A magyar-orosz Megdet Rahimkulov és családjának vagyona 1,7 milliárd dollár, ami a globális listán az 1833. helyet éri. A magyar állampolgársággal nem rendelkező Megdet Rahimkulov a Gazprom képviselőjeként érkezett Magyarországra a rendszerváltás után, tíz éve költözött vissza Oroszországba. Magyar állampolgárságú fiai közül Rahimkulov Timur vagyonát 257, míg Ruszlánét 240 milliárd forintra becsülték. Magyarország neve alatt két milliárdos szerepel: Mészáros Lőrinc a 2035., Csányi Sándor pedig a 2378. helyen szerepel, 1,5, illetve 1,2 milliárd dolláros vagyonnal. gabb amerikai összesített vagyona 2014 és 2018 között 401 milliárd dollárral növekedett, s ezen időszak alatt 13,6 milliárd dollár szja-t fizettek. Ez az összeg önmagában nem kevés, de ez valójában mindössze 3,4 százalék adót jelent. Ezzel együtt a 25 vezető milliárdos összesített vagyona 2018 végén 1100 milliárd dollárra rúgott. Ennyit 14,3 millió átlagbérből élő amerikai tudna csak összehozni. 2018-ban a top 25 gazdag szja-számláján 1,9 milliárd dollár szerepelt, a 14,3 millió fizetésből élőén pedig 143 milliárd. A kép teljesen máshogy néz ki az amerikai középosztály esetében is. Vegyünk példának a negyvenes éveik elején járó, fizetésből élő alkalmazottakat, akik tipikusan a korosztályukra jellemző vagyont hoztak össze. 2014-től 2018-ig ezen háztartásoknak a nettó vagyona átlagosan 65 ezer dollárral nőtt, főként a lakásuk értéknövekedésének köszönhetően. Ám mivel keresményük hatalmas része a fizetésből jön össze, az szja összege elérte a 62 ezer dollárt az öt év alatt, azaz csaknem befizették az államnak azt, amit az ingatlanon nyertek. Sok amerikai ráadásul fizetésről fizetésre él, s csak keveset tud félretenni, miközben fizeti a jövedelemadót, amely a munkabérrel együtt emelkedik. Az utóbbi években egy átlagos amerikai háztartás évi hetvenezer dollárt keresett, s ez után 14 százalék szövetségi szja-t fizetett. A legmagasabb szja-kulcs 37 százalék, ennyit 628 300 dollár keresmény után kell fizetni egy házaspárnak. Bezos évi fizetése az Amazonnál már évek óta nyolcvanezer dollár, ami után meg is fizeti az adót - vagy nem. A jövedelem többi része osztalékból, részvényvagy kötvényeladásból vagy befektetésből származik, amelyek adókulcsa alacsonyabb, mint a béreké. Így történhetett, hogy míg egy tipikus amerikai háztartás 2006 és 2018 között minden 100 dollárnyi vagyongyarapodás után 160 dollár jövedelemadót fizetett, Bezos csak 1,1-et. (Igen, egy dollár egy centet.) Időről időre a legmagasabb kormánykörökben felbuzdulnak, hogy „igazából” meg kellene adóztatni a szupergazdagokat. Újabban Joe Biden amerikai elnök pedzegeti a témát, mivel küldetésének tekinti, hogy küzdjön az anyagi egyenlőtlenség ellen, s közben növelje az adóbevételeket a masszív infrastrukturális programok finanszírozásához. E törekvés keretében például az évi négyszázezer dollárnál többet keresők esetében 39,6 százalékra tolná ki a legfelsőbb adósáv határát, s ennyi lenne a tőkenyereség-adó legfelsőbb kulcsa is. Megváltozna az örökösödési adózás rendszere is (nőnének az örökösök adóterhei, mivel meg kellene fizetniük az örökölt vagyonnak az örökhagyó birtokába kerülésekori értéke és az elhalálozáskori érték közti tőkenyereség-adót, amit eddig elengedtek), növekedne a vállalati nyereségadó, ez az adóhatóság bevételét növelné. A ProPublica elemzői azonban úgy vélik, hogy kevés kivételtől eltekintve a csúcsmilliárdosok köreit kevéssé érintenék a változások, mert megtalálnák az „adóoptimalizálás” módját. LUGAS 5 Csak oda PÓSA TIBOR A spanyol kormány jó példával jár elöl abban, hogy milyen is az a törvény, amely teljes mértékig megfelel Brüsszelnek és az LMBTQ-szervezet tagjainak. A múlt héten bólintott rá a madridi kabinet arra a jogalkotási szövegre, amely valós egyenlőséget szorgalmaz transznemű és LMBTQ-személyek jogainak védelmében. A szocialisták és a szélsőbal összefogásából létrejött kormánykoalícióról szóló szerződésben nem is szerepelt ilyen törvény elfogadása, ennek megszövegezésére a Podemos politikusa, Irene Montero egyenlőségügyi miniszter vállalkozott, mintegy önszorgalomból. Hónapokig vajúdott, nehéz szülés volt, ám látva a gyermeket mindenképpen megérte. Miről rendelkezik az első körben elfogadott törvény szövege, amelyet még megvitatnak a képviselőházban és a szenátusban is? Még az egyik kormányzó pártban is - a szocialisták közt - vannak jó páran, akik nem rokonszenveznek a példamutató törvény minden rendelkezésével. A nemváltást eddig is szabályozta egy 2007-ben született törvény, amely a 16. életévüket betöltött fiatalok számára előzetes orvosi vizsgálatot követően engedélyezte ezt a műtétet. De ez nem volt elég. A mostani elfogadás előtt álló törvény ezt 14 éves kortól teszi lehetővé, bármiféle orvosi jóváhagyás nélkül. Sőt, ha a 12 évét betöltött fiatal rendelkezik bírósági jóváhagyással, már feküdhet is a kés alá. Ez az új idők szava. Felgyorsul az élet, és már egyre fiatalabb korban kell meghatározni, hogy milyen neműként akarnak tovább élni. Érdekes módon valahogy az én nemzedékemet nem izgatta a nemváltás, pedig valamilyen kezdetleges módszerrel lehetőség nyílt volna erre. Mindenki megvolt a bőrében, és ebben kereste problémái megoldását. A rendkívül haladó spanyol szélsőbalos képviselők nem állnak meg ezen az úton, még a nemet visszaalakító terápiákra is gondoltak, be is tiltották azokat. A nemet váltott fiatal visszaalakítására szolgáló orvosi beavatkozást egyszerűen kínzásnak minősítették. Oda lehet menni, vissza viszont nem. Az orvos, aki ezt végrehajtja, az állásával játszik, a szülő, aki erre kényszeríti gyermekét, tízezertől 150 ezer euróig terjedő pénzbírságra számíthat. Ez még Spanyolországban sem csekély összeg, forintban számolva 3,5 milliótól több mint ötvenmillió forintig terjedhet. Drákói szigor valósul meg akkor is, ha valaki megsérti az LMBTQ-személyek jogait. Ha valamilyen szexuális tartalmú megjegyzést tesznek rájuk, ha a munkáltató nem alkalmazza őket, vagy ha albérlőnek jelentkeznek, és nemi irányultságuk miatt nem kapják meg a lakást - egy bírósági ítélet után alaposan ki kell majd nyitniuk a bukszájukat az ellenük vétkezőknek. A törvény három év bezárással sújthatja azokat az üzlettulajdonosokat, akik nem adnak munkát az LMBTQ- személyeknek, így aztán lehet élni: örök munkahely, mert különben feljelentenek, örök albérlet, mert különben feljelentenek, ha ferdén nézel rám, akkor tudd, hogy feljelentenek. Ha egy üzlet beindul... Ám nem várt ellenfelei bukkantak fel a transztörvénynek, mégpedig a feministák. A spanyol nőpártiak „történelmi” része, amelynek igen jók a kapcsolatai a szocialistákkal, hevesen tiltakozik a törvény jogerőre emelkedése ellen. De hát mi bántja őket? Az, hogy hosszú évtizedes harcuk most a kukában landol. Hiába vívtak ki pluszjogokat a „biológiai nőknek”, most jönnek az újak, akik egy nyisszantással szintén élvezik ugyanazokat a jogokat. Sőt elég, ha valaki született férfiként nőnek érzi magát, és máris megváltoztathatja a hivatalos dokumentumokban a nemét. Egyes helyeken már tüntetéseket szerveznek azzal a jelszóval, hogy „Nem a transztörvényre!”. Erre nem számítottak a törvény szövegezői, hogy feszültséget keltenek két baloldali tábor közt. A végén - Brüsszel nagy bánatára - még egymásnak esnek a „hölgyek” és a hölgyek. Az ember, ha unatkozik, jó dolgában ilyen problémákat gyárt. A madridi Pride-parádé résztvevői, július 3. Egyre fiatalabban kés alatt Fotó: Getty Images