Magyar Nemzet, 2021. szeptember (84. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-02 / 203. szám
16 TUDOMÁNY Élelmiszert készíthetünk levegőből A világ számos pontján azért vágják ki az erdőket, hogy a helyükön szóját termesszenek. Napenergia és baktériumok segítségével a levegő szén-dioxidját szerves vegyületté alakítva a szójaföldeknél tízszer hatékonyabban termelhetnénk fehérjét. Munkatársunktól Miért van szükség új fehérjeforrásra? Mert egyre csökken a hasznosítható földterület nagysága például,ahol szóját termeszthetnének. A fehérjében gazdag szóját széles körben használják állati takarmányként. Az Amazonas környékén egyre több erdőt irtanak ki azért, hogy helyet teremtsenek a szójaföldeknek és a szarvasmarhatelepeknek, károsítva az élővilágot és tetemes mennyiségű szén-dioxidot kibocsátva a légkörbe. A bioenergia-növények termelése szintén növeli a föld iránti keresletet, fokozza az élőhelyek elvesztését. Ezért minden olyan megoldás, ami csökkenti az ilyen területek iránti igényt, segíti az erdők fennmaradását. Az egyik lehetséges megoldás, a levegőből előállított élelmiszer ötlete pár évvel ezelőtt merült fel először. Egy finn cég bejelentette, hogy a levegőből kivont szén-dioxid segítségével készít élelmiszert, egy fehér, lisztszerű és -ízű anyagot. A finnek a szerves vegyületek alapanyagául szolgáló szén-dioxidot vízzel, tápanyagokkal, vitaminokkal dúsítják, mindezt megújuló napenergiából származó árammal végzik. Minden ilyen újdonságnál felmerül, hogy valódi megoldás-e ez, vagy csupán másik módja az intenzív szennyezésnek. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az Amazonas mentén egy tíz négyzetkilométeres szójaültetvényen előállított fehérjét egy négyzetkilométernyi napelem - és a szükséges egyéb technológiák segítségével is előállíthatnák. Az így felszabaduló kilenc négyzetkilométernyi területet újraerdősíthetnék. Ideális esetben a különleges élelmiszer-termelést olyan területekre költöztetnék, amelyek nem a biológiai sokféleség gócpontjai. - Ennek jótékony hatása lehetne a környezetre - mondta a Newscientist.org-nak Dorian Leger, a német Max Planck Molekuláris Növényélettani Intézet munkatársa. Annak köszönhetően, hogy a szükséges technológia - laboratóriumi körülmények között biztosan - rendelkezésre áll, az „étel a levegőből" ötletre alapozva több cég próbál kereskedelmi forgalomba hozni levegőből készített élelmiszereket. (Az előbb említett finn vállalkozás 2023-ra ígéri demonstrációs üzemének elindítását.) Az élelmiszerek efféle előállítása logikus ötlet, és most már Leger és kollégáinak köszönhetően az is bebizonyosodott, hogy adott nagyságú területen - ami napelemek építésére korlátozódik - a várható hozam sokkal jobb a hagyományos gazdálkodásénál. Fotó: Europress/AFP Magyar Nemzet 2021. szeptember 2., csütörtök Különleges értékeket rejt a sztánai református templom Újraíródik az erdélyi sztánai református templom története: az eredetileg XV. századinak hitt épületről kiderült, hogy jóval régebbi falak találhatók a vakolat és a padló alatt. A felújítási munkát tavaly márciusban kezdték el, a régészeti feltárás idén május közepén ért véget. Azóta a leleteket dolgozzák fel. Ötvös Zoltán Az alig százötven lakosú Sztána Kalotaszeg északi részén található, Kolozsvártól nagyjából ötven kilométerre nyugatra. A település elsősorban Kós Károly építész és fia, a faluban született Kós Károly néprajzkutató miatt ismert. A falut először 1288-ban említik, a templomra vonatkozó adatok a középkorból nem ismertek. A korábbi vizsgálatok szerint a templomnak lehettek XV. századi részletei, illetve az épület egyes feliratai alapján következtettek egy 1640-es átépítésre, majd egy jelentősebb XIX. századi bővítésre is. A Rómer Flóris-terv részeként a templom felújításához már évekkel ezelőtt elkészültek az előtanulmányok. Tavaly a magyar kormány az erdélyi egyházkerületen keresztül nyújtott támogatásának köszönhetően nekifoghattak a munkálatoknak. - Olyan értékek kerültek elő, amelyekre nem is gondoltunk volna - nyilatkozta a Református.ro-nak idén tavasszal Papp Hunor lelkipásztor. A kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum felkérésére, Csók Zsolt koordinálásával történt régészeti feltárásnak köszönhetően kiderült, hogy a helyszínen egy intenzíven lakott őskori település volt. Az ezután sokáig lakatlanul álló helyen a rómaiak idején, vagyis 106 és 271 között egy mélyen alapozott, faragott kövekkel díszített, téglalap-alaprajzú kőépületet emeltek. A rómaiak visszavonulása után a hely megint elnéptelenedett. A kutatók nem találták nyomát népvándorlás kori megtelepülésnek, csak az Árpád-kor idején hagytak nyomot az emberek újra ezen a területen. Ekkor épült az első egyházi épület az addigra összedőlt római építmény maradványaira - a feltárást végző kutatók közleménye szerint ennek az Árpádkori templomnak a ma is álló épületen belüli azonosítása tekinthető a kutatás kiemelkedő eredményének. Építési ideje nagyon bizonytalan, csupán valószínűsíthető, hogy a XII. században, tehát a település írott forrásokban való megjelenése előtt legalább száz évvel már állt. A magyar régészcsapatot irányító Mordovin Maxim, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet docense szerint a feltárás során előkerült szentély arról tanúskodik, hogy a kora Árpádkorban már állt az épület elődje. Megtalálták a korai templom nyugati falát is: sikerült kimutatni, hogy a mostani templom déli és északi falának egyegy szakasza szintén legalább nyolcszáz éves. Az ELTE docensétől tudjuk, hogy az első templom koráról az épület alaprajzi kialakítása árulkodik, vagyis a szentély félköríves alaprajza, illetve a hozzá kapcsolódó padlómaradványok leletanyaga. A szentélyben előkerült koporsós sírban egy fiatal nő csontvázára bukkantak, fején főkötővel, mellkasán apró, vasból készült francia kapcsok maradványaival. A főkötő a XVI. század első felére keltezhető, jellegzetes darab, de régészeti szempontból egyedülálló egy ilyen finom, aprólékos és sérülékeny tárgy előkerülése. Egy ilyen tárgy igen nehezen marad épségben a sírban - a régész szerint talán a jelentős mélységből adódó különleges talajviszonyok és a sír bolygatatlansága védte meg az aranyezüst szálas csipkét, de több korszakból akad példa a használatukra a Kárpát-medencéből. III. Béla felesége, Antiochiai Anna fején a székesfehérvári bazilikában hajhálót találtak, jelenleg ez a legkorábbi ismert darab hazánk területéről. Szombathelyen, a Szent Márton-plébániatemplom egyik kriptájából került elő a sztánai főkötőhöz hasonló, a XVII. századra keltezhető darab. Az első templom koráról az épület alaprajza árulkodikFotó: Mordovin Maxim Kiolvadó kórokozók támadhatnak Járványokat okozhat a globális hőmérséklet-emelkedés Az Északi-sarkvidéken az éghajlatváltozás növelheti annak kockázatát, hogy a kiolvadó jégből, talajból olyan kórokozók szabadulnak ki, amilyenekkel az ottani élőlények nem találkoztak - veti fel egy kanadai tanulmány egy helyi tóból származó minták elemzése alapján. Ötvös A kanadai Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő Hazen-tó mintegy hetven kilométer hosszú és 12 kilométer széles, mélysége 267 méter. Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsiusfokkal emelkedett. A tudósok azt hitték, hogy a tó vizének hatalmas térfogata miatt viszonylag stabilan ellenáll a klímaváltozással járó felmelegedésnek, ám az eredmények azt mutatják, hogy nemcsak a vízgyűjtő területén, hanem az állóvíz teljes ökoszisztémájában drámaiak a változások. A gleccserek olvadása nyomán megtízszereződött a tóba áramló víz mennyisége, emiatt a gleccserjégből és a környező talajból több üledék és szerves szén, valamint káros anyag, például higany került bele. Emellett nyaranta jégmentessé vált - erről három éve az Ng.hu számolt be -, holott korábban csak nagyon ritkán olvadt el a jégtakaró. Emiatt megváltozott a tó algafajainak összetétele. Most már elsősorban olyan fajok fordulnak elő, melyek a nyílt vizeket részesítik előnyben. Az eredmények azért ijesztőek, mert az Északi-sarkvidék a bolygó leggyorsabban melegedő régiója, amelynek hőmérséklete a legkonzervatívabb becslések szerint is négy Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ra. Ha az egyfokos emelkedés ilyen óriási ökológiai változásokat hozott, a sarkvidéki hőmérséklet további emelkedése felboríthatja az érzékeny ökoszisztémát. Kanadai tudósok most megjelent tanulmányukban arra figyelmeztetnek, hogy a gleccserek olvadása növeli annak kockázatát, hogy a vírusok olyan lényeket fertőznek meg, amelyek korábban nem találkoztak velük. Az Ottawai Egyetem csapata Andrée Lemieux vezetésével talaj- és üledékmintákat gyűjtött a tóból, a mintákban vírusokat és potenciális gazdáikat, köztük állatokat, növényeket és gombákat találtak. Ezután egy másik kutatócsoport által nemrégiben kifejlesztett algoritmussal a továbbterjedés kockázatát elemezték. Arra jutottak, hogy a vírussal fertőződés esélye az olvadékvizet hozó folyók torkolatának környékén a legnagyobb. Andrée Lemieux szerint - idézte a Newscientist.com - jelenleg még elenyésző annak az esélye, hogy az Északi-sarkvidékről fertőző betegségek indulnak hódító útjukra, mivel a régióban kevés a közvetítő lény, például a szúnyog, amelyek vírusokat adhatnak át más fajoknak. A kutatók azonban megjegyzik, hogy az éghajlatváltozás nemcsak a gleccsereket olvasztja meg, hanem várhatóan több közvetítő faj is elmozdul a pólusok felé, ami drámai hatással lehet a sarkvidéken. Más kutatók megkérdőjelezik, hogy valóban kell-e tartani az északi-sarki vírusoktól. A tóban talált vírusok genetikai állománya töredezett DNS vagy RNS volt, amelyek már nem jelentenek kockázatot - mondta Alex Greenwood, a német Leibniz Intézet munkatársa. A korábban évezredeken át fagyott régiók gyors felmelegedése valóban veszélyeket hordoz. 2016-ban Szibéria északi részén szokatlanul meleg volt, a hőmérséklet megközelítette a 35 Celsiusfokot, ennek hatására pedig a régóta fagyott tundrás területek olvadásnak indultak, így kerülhetett elő egy lépfenében elpusztult rénszarvas teteme. Kilencven ember került akkor kórházba, egy 12 éves fiú az életét vesztette a baktérium miatt; a lépfene kórokozója több száz évet át tud vészelni a fagyos talajban. Elképzelhető, hogy olyan vírusok és baktériumok rejtőznek a fagyott talajokban, amelyekkel régóta nem találkozott az emberiség. Az oldalt Ötvös Zoltán szerkesztette Mintagyűjtés a Hazen-tavon Fotó: Getty Images/Wolfgang Kaehler