Magyar Nemzet, 2021. szeptember (84. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-16 / 215. szám
2021. szeptember 16., csütörtök Gazdasági és pénzügyi mélyrepülés jellemezte a baloldali kormányzás időszakát, amelyet koalíciós viták is nehezítettek. A döntésképtelenség és az elhibázott gazdaságpolitika tragikus helyzetbe sodorta az országot. Az Orbánkormány 2010 óta soha nem látott stabilitást teremtett hazánkban. A kiszámítható politika gazdasági eredményeiről Szakáll István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza beszélt a Magyar Nemzetnek. Kiss Gergely Hat párt koalíciójával készülne Gyurcsány Ferenc átvenni a hatalmat a 2022-es választások után. Annyi biztos, hogy elhúzódó kormányalakítási tárgyalások kezdődnének. Erősen kérdéses, hogy mennyire lenne kormányzóképes a baloldal, amelynek politikusai már az általuk irányított önkormányzatok egy részében is egymás torkának estek. Véget érne Magyarországon a 2010 óta tartó politikai stabilitás korszaka. - A gazdaság szempontjából is kiemelt szerepe van a politikai stabilitásnak. Főleg abban az esetben, ha olyan felzárkózó országról van szó, mint amilyen hazánk is - mondta a Magyar Nemzetnek Szakáll István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. - Az persze nagyon fontos, hogy a politikai stabilitás demokratikus úton jöjjön létre. Magyarországon most európai összehasonlításban is kiemelt bizalmat, társadalmi támogatást élvez a kormány, hiszen a Fidesz-KDNP szövetsége háromszor egymás után nyerte meg kétharmaddal a szabad választásokat. Ez a nemzetközi partnerek, tehát a különböző politikai kapcsolatok és a befektetők szempontjából is nagyon értékes időszak - hangsúlyozta a szakértő. Jól példázza ennek eredményét a 2020-as év, amikor világszerte tombolt a járvány és megbénultak a gazdaságok. Ennek ellenére tavaly a közvetlen külföldi befektetések Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben ez a mutató világszerte 42 százalékkal zuhant - emelte ki a vezető elemző. Szakáll István Loránd szerint ez a bizalom sok egyéb tényező mellett - ilyen a szakképzett munkaerő, az infrastruktúra, a kedvező adókörnyezet és a kormányzat beruházásokat ösztönző támogatása - a politikai stabilitásnak is nagyban köszönhető. Biztonságban érezheti magát a befektető, mert tudja: ha tárgyal a döntéshozókkal, akkor a papíron megszületett megállapodás a gyakorlatban is megvalósul. Nem áll elő olyan kedvezőtlen helyzet, mint azokban az országokban, ahol gyakran váltják egymást a kormányok. Ilyen esetben a megállapodások érvényre jutása is ingatag lábakon áll - magyarázta. - A politikai stabilitás a koronavírus elleni küzdelemben és a válság kezelésénél is hatalmas előnyt jelentett hazánknak. Szemben például Szlovákiával, ahol a vakcinabeszerzésbe belebukott a miniszterelnök - tette hozzá. Szintén fontos, hogy 2010 óta kiszámítható és fegyelmezett a kormány gazdaság- és pénzügyi politikája. Ez is erősíti a stabilitást. Láttuk, hogy mivel jár, ha nem így működik egy ország. Emlékezzünk arra, hogy a 2006-os választások előtt Gyurcsány Ferenc kormányfőként erőteljes áfacsökkentést ígért. Ehhez képest később nemhogy mérsékelték, hanem megemelték az alacsonyabb áfakörbe tartozó termékek adókulcsát is. Abban az időszakban rendre kialakultak a koalíciós viták, egyszerűen nem lehetett érvényt szerezni a döntéseknek. Ez történt Gyurcsány 2005-ben meghirdetett „száz lépés” programjával is. Mindez és az elhibázott gazdaságpolitika tragikus gazdasági helyzetbe sodorta az országot. Magyarország már a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőzően válságba jutott - idézte fel a korábbi eseményeket a közgazdász. Adódik a kérdés: mi történne, ha 2022-ben a baloldal jutna hatalomra? Szakáll István Loránd hangsúlyozta: vélhetően véget érne a politikai és gazdasági kiszámíthatóság korszaka. A baloldali pártok elképzelései közül sok minden még homályos. Az viszont biztosnak látszik, hogy nekik a családok támogatása kevésbé fontos. Minden bizonnyal búcsút lehetne mondani az adócsökkentés politikájának is, hiszen többkulcsos lenne a személyi jövedelemadó, ami az átlagbér felett az elvonások emelkedését jelenti. Ez a gyermekeseket érintené legrosszabbul. Az is biztosnak tűnik, hogy a baloldal igent mondana az Egyesült Államokban megszületett ötletre, amely globális szinten rögzítené a társasági nyereségadót, ami Magyarország esetében adóemelést jelent. Ez pedig rontaná az esélyeinket a befektetőkért folytatott versenyben, illetve csökkentené a hazai vállalkozások versenyképességét is - mondta a vezető elemző. Mindezzel szemben, ha az Orbánkormány nyeri meg a választásokat, akkor továbbra is kiemelt támogatást élveznének a családok, folytatódnának az adócsökkentések, megmaradna a munkaalapú társadalom. Ráadásul felgyorsulna az a struktúraváltás, amelynek az a célja, hogy minél magasabb hozzáadott értéket előállító, versenyképesebb gazdaság jöjjön létre. Ezzel lehet biztosítani az erőteljes bérnövekedést, az életszínvonal emelését és a felzárkózást - tette hozzá a szakértő. Aranyat ér a politikai stabilitás Ha a baloldal kerülne hatalomra, véget érne Magyarországon a kiszámíthatóság korszaka Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a bizalomvesztés tüntetésekig, véres utcai jelenetekig fajult Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Kisebb adó, gyorsabb gazdasági növekedés Munkatársunktól A koronavírus-válság idején Magyarország nyújtotta az egyik legsokoldalúbb és legszélesebb körű adóügyi könnyítést az Európai Unióban. Az adócsökkentés politikája bevált: felgyorsult a gazdasági növekedés, nőnek az adóbevételek, és egyre többen dolgoznak - jelentette ki Izer Norbert államtitkár Visegrádon, az országos könyvvizsgálói konferencián. Az adócsökkentések 2021-ben mintegy hatszázmilliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. 2022-ben az eddig ismert intézkedések révén több mint 870 milliárd forinttal marad több az érintetteknél - mondta a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára. A lapunknak eljuttatott közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy a koronavírus-válság adóügyi intézkedései nemcsak az adózóknál hagyott összeg nagysága miatt egyedülállók az Európai Unióban, hanem azért is, mert szinte mindenkit érintenek. A széles körű könnyítések közül Izer Norbert elsőként az ágazati mentességeket emelte ki. A járvány által legjobban sújtott ágazatok vállalkozásai tizenegy hónapon keresztül (2020. márciusjúnius, majd 2020 novembere és 2021 májusa között) mentesültek a munkáltatói adó megfizetésének kötelezettsége alól, de adómentességet kaptak a katások is. A turizmus régiós versenyképességének növelése érdekében már 2020. január 1-jétől a legalacsonyabb (ötszázalékos) áfát számíthatják fel a turizmusban. Az adókönnyítések segítik a családok otthonteremtését és ösztönzik a beruházásokat is. Az új építésű lakások áfájának öt százalékra történő csökkenésével és a csokos lakások illetékmentessé tételével idén összességében 135 milliárd forint marad a családoknál - nyomatékosította Izer Norbert. Kitért arra is, hogy jövőre a korábban bevezetett intézkedések (mint például a gyermekek után járó szja-kedvezmény, a nagycsaládos anyák élethosszig tartó adómentessége) mellett a gyermekes szülők számolhatnak a családi adó-visszatérítéssel. Amennyiben pedig a gazdaság növekedése meghaladja az 5,5 százalékot, akkor a gyermekes családok - az átlagjövedelemig - a jövő év elején visszakapják az idén, szja címén befizetett adójukat - emlékeztetett. Január 1-jétől pedig újabb mentesség lép életbe: a 25 évnél fiatalabbakat - az átlagbér mértékéig - szja-mentesség illeti meg, ami nagyjából 300 ezer fiatalt érinthet. A koronavírusválság ellenére Magyarország az adóegyszerűsítésben is jól teljesít, olyannyira, hogy a nemzetközi adózási történelem egyik legfontosabb mérföldköve lehet a 2021-es év. Az októberi időszakról készít ugyanis először áfabevallási tervezetet a havi elszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a magyar adóhivatal - mondta Izer Norbert. GAZDASÁG 13 Hét százaléknál is több lehet a GDP idei emelkedése Munkatársunktól A második negyedévet a várakozásokat meghaladó, éves alapon 17,9, míg negyedéves alapon 2,7 százalékos gazdasági növekedés jellemezte, így a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet. A gazdaság egészét tekintve tehát kilábalt a válságból - bár a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzése szerint ez nem igaz minden egyes ágazatra. Az elemzőház mindezek alapján az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait felfelé módosította, így erre az évre 7,8, míg 2022-re 5,5 százalékos bővülést vár. A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene idén 5,2, jövőre pedig 5,3 százalékkal emelkedhet. A bővülésben mindkét évben szerepe lehet annak, hogy a megelőző évi korlátozások alacsonyabb bázist jelentenek, de a gazdaság újraindulásával a háztartások jövedelmi helyzete is javul, ami lehetővé teszi a fogyasztás további bővülését. A korlátozások enyhítésével a munkavállalóikat korábban elbocsátó vállalkozások ismét toborzásba kezdtek, ennek eredményeként a munkanélküliségi ráta idén várhatóan négy, jövőre pedig 3,6 százalékig csökken, és egyre több ágazatban újra megjelenik a munkaerőhiány. Emiatt a bérek ismét dinamikus növekedésnek indulhatnak, ennek mértéke jövőre átlagosan 10,6 százalék lehet, ám ezt a minimálbérről szóló döntés még érdemben befolyásolja. Az infláció az elmúlt időszakban a várakozásoknál magasabban alakult, április és június között az öt százalékot is meghaladta. A jegybanki célsávból kilépő inflációban szerepe volt az üzemanyagok áremelkedésének, a dohánytermékek emelkedő jövedéki adójának, a vírushelyzet alatt bezárásra kényszerülő vállalkozások áremeléseinek, a magas keresletnek, illetve a gyengülő forintárfolyamnak. Az idei év egészére így 4,7 százalékos inflációt várnak az elemzők, jövőre 3,8 százalékot. Ebben szerepe van a szigorodó monetáris politikának, illetve a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének, valamint az üzemanyagárak esetében az alacsony bázis kifutásának. Ugyanakkor az expanzív fiskális politika és a minimálbér dinamikus emelése felfelé mutató kockázatot jelent.