Magyar Nép, 1927 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1927-01-08 / 1. szám

1927. jan. 8. Magyar Nép őseinkhez méltatlanokká len­nénk, ha életünkre, jövőnkre nap-nap után rá nem tenné kését, tőrét a megpróbáltatá­soknak ezer arcú ronája. De minket is Égig magasz­tal majd Az, ki a szenvedők sóhajait, fájdalmait számontartja s hálás lesz velünk szemben az emberiség ama nagyobbik fele, mely kezét az elnyomottak, a könnyezők, keresztet hordók szívének és lelkének ütőerén tartja. Több egyszerűséget és ön­­tudatosabb lemondást kell be­vinnünk egyéni és családi éle­tünkbe. Lefokozni igényeinket! Lemondani sok olyasmiről, ami máskor, más körülmények kö­zött életszükségletünket jelen­tené. Az a magyar ifjú öltöz­ködjék tisztességesen ugyan, de egyszerűen. A pazarlást, fölösleges kiadásokat, cifrálko­­dást, kocsmát, mulatóhelyeket csak hírből ismerje! Szálljon le a magasan látás, mindent re­­fitymálás, gőgös hencegés, min­denkit túlkiabálás lováról s le­gyen szerény és tisztességtudó. Sohase feledje, hogy ő egy szomorú jelenű, bizonytalan jövőjű népnek a gyermeke. Az a magyar férfi ne válo­gasson munka és munka között. Becsüljön egyformán nagyra és végezzen egyforma készséggel minden munkát, amivel lelkét, családját és faját szolgálhatja. Ne feledje, hogy neki többet kell dolgoznia, jobban meg kell tagadnia önmagát, többet kell nélkülöznie, szelídebben kell viselnie a csapásokat, mint má­soknak, mert neki több örömre, nagyobb áldásra és boldogságra van szüksége, mint másoknak. Ne élősködjék csupán a múl­ton, a múlt dicsőségének mor­zsáin, ne szőjje tele lelkét ábrán­dokkal, hanem tegyen róla, hogy a jelent tűrhetőbbé, a jövőt jobbá és szebbé varázsolja. Állja meg becsülettel helyét ott, ahová a Gondviselés állí­totta. Hordja mindig tetteiben ama szomorú, de nem kétség­beejtő valóságot, hogy az ő háta mögött nincsenek szurony­erdők, milliós hadseregek, kor­mányszéki jóindulatok. Az a magyar nő legyen taka­rékosabb, mint más nemzet leánya. Ne feledje, hogy szá­mára meghalt a divat, meg a nagyzási hóbort, meg a feltű­nési viszketegség és meg min­den, ami családján, kedvesein kívül esik. Ő most már csak gyermekeié, akiknek magyar KÜLFÖLD A japán császár halála. Joshihito császár 47 éves korában, csaknem 30 évi tuberkulotikus beteg­ség után meghalt. Háború Amerikában ? Észak- Amerikának egész óriási területe az angolszász népek uralma alatt van. A felső rész — Kanada — az an­gol világbirodalomhoz tartozó ország Az alsó rész a nagy hatalmú Észak Amerikai Egyesült Államok területe. Csupán a délnyugati részen van egy aránylag nem nagy s délfelé keske­­nyedő ország — nagyságban még mindig hatszorosa Romániának, egy­millió kilencszázezer négyzetkilomé­ter — a melyen a hajdani első hó­dítóknak a spanyoloknak utódai az urak. Ez az ország Mexico, melyről a nyár folyamán már adtunk hírt szive, vallásos lelke az ő kezébe van letéteményezve. Ő most már csak férjéé, akinek tövises útján támogatója, sebeinek gyó­­gyitgatója, fele lelke, fele szíve kell, hogy legyen! Kisebbségi sorsba hanyat­lottunk. Kisebbségi sorsunk Golgothajárásán egymás meg­értését, megbecsülését, sőt tá­mogatását, a ránk mért szenve­dések rajongó szeretetét, igen magasra nőtt igényeink lefoko­zását kell, hogy hozza szá­munkra ez új év! Ha nem , elvesztünk! (Csiksomlyó.) P. LUKÁCS MANSVÉT. olvasóinknak a kormány katholikus egyházellenes intézkedései kapcsán. Régen ez az ország jóval nagyobb területű volt, de hatalmas északi szom­szédja, az Egyesült Államok elfog­lalta a vele szomszédos területeket, Texast s az aranyban gazdag Kali­forniát. A megmaradt részen is a nagy gazdasági vállalatok, különösen a gazdag petróleum telepek ame­rikai kézen vannak. Az összetűzésre épen ez adott okot. A mexikói kor­mány ugyanis olyan törvényjavasla­­tot fogadott el a törvényhozással, amely a külföldieket kizárja a bányák és petróleum telepek birtokából. Ez az amerikai vállalkozásra nagyon sú­lyos csapás és az Egyesült Államok kormánya tiltakozott is ellene, de eredmény nélkül. Most, a közelmúlt napokban, az Északamerikaiakat Dél­­amerikával egybekötő keskeny kö­zépamerikai földszoros egyik kicsiny­­államában, Nikaraguában forradalom tört ki. Erre a hírre az Egyesült Államok hajóhada megjelent az ál­­lamocska keleti partjain, csapatokat szállított ki és azt a vidéket semle­ges területnek nyilvánította. Az ok: ott lakó állampolgárainak védelme, valójában pedig hadműveleti alap teremtése délről is Mexikó ellen, ha az amerikai kívánságokra nem haj­tanék. Az Egyesült államok tehát nemcsak felkészültek a háborúra, hanem valójában hozzá is kezdtek már. Lehet, hogy nagyobb méretekre nem fog kifejlődni, most az össze­ütközés, mert Mexikó engedni fog. De sorsa azért meg van pecsételve. Magyarok biztosító intézete a kolozsvári „MINERVA“ biztosító társaság.

Next