Magyar Nép, 1928 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-07 / 1. szám
BELPOLITIKA A román pártok köréből. Bratianu miniszterelnök halála után a román nemzeti pártok erőviszonyai megváltoztak. Maniu párja, a román nemzeti párt mind erélyesebben száll síkra a liberálisok ellen, ugyancsak erősen szervezkedik Averescu tábornok pártja is. Egyik legérdekesebb eseménye ezeknek a harcoknak, hogy az ellenzéki pártok Popovics Mihály ismert ellenzéki politikust külföldre küldötték, hogy a liberális kormány külföldi kölcsön keresését megnehezítse, illetőleg meghiúsítsa. A román nemzeti párt másképen is bizonyítani akarja, hogy a liberálisok ereje meggyengült. Nemrégiben közöltük, hogy a kormány Maniuéknak Gyulafehérvárra tervezett gyűlését végérvényesen betiltotta. Most a Maniu párt gyűlésén kimondották, hogy a gyulafehérvári gyűlést engedély nélkül is megtartják. Ugyancsak elhatározta ez a gyűlés, hogy a király helyett kormányzó hármas tanácshoz kétezer főből álló küldöttséget meneszt s követeli a mostani, liberális kormány azonnal való eltávolítását. A liberális kormány vállalja ezt a heves harcot és minden eszközzel kész megakadályozni a nemzeti párt előretörését. A mind hevesebbé és izzóbbá véle belső küzdelem az ország összes politikai pártjait állandó izgalomban és készenlétben tartja. MAGYAR NÉP nemzeti parasztpártnak ez az állásfoglalása súlyos hadüzenetként hatott a kormánnyal szemben, mert hiszen köztudomású volt az egész ország előtt, hogy tulajdonképpeni többsége a népszavazás igazi állása szerint a nemzeti parasztpártnak van. A kormánypárt egész nyáron át és az ősz folyamán is igyekezett a nemzeti parasztpártot megbékíteni. Nem sikerült. November hónapban aztán a kormányt az az újabb megpróbáltatás érte, hogy a nagy erélyű és hatalmas egyéniségű kormányelnök, Bratianu János hirtelen meghalt. Ezzel a kormány helyzete nagyon megrendült, mert az ellenzék által bejelentett harcban a régenstanács is, az ország közvéleménye és a külföld felfogása is egyedül a néhai Bratianut látta olyan erőnek, aki az ellenzék óriási népszerűségével még megbirkózni tudott volna. Bratianu halála óta tehát kormányválság van. Látszólag a Bratianu kormánya helyén maradt ugyan, de a régenstanács felhívása köti, hogy a többi pártokkal igyekezzék közös kormányt alakítani. Azonban a többi pártok következetesen kitartanak amellett, hogy új választás kell; törvényesen és erőszakolás nélküli szavazással meg kell állapítani az ország akaratának az igazi többségét, s ebből az igazi többségből kell az új kormányt megalakítani. Az új esztendő napjaiban az ország vezetése ilyen feszült és ideges állapotok között van. Ezért nyugodt és jó kormányzati intézkedések nem is várhatók. A mai kormány azzal is szeretné enyhíteni az állapotokat, hogy az országra nehezedett nagy szegénységet külföldi kölcsönnel orvosolja. Azonban a külföldnek éppen a kormány ingadozó helyzete miatt nincs meg az a bizalma, hogy olyan nagyösszeges kölcsönt merjen adni, amelyikből minden szükséget fedezni lehessen. A kisebbségi népek, köztük elsősorban a magyarok és a németek, a román pártok harcaitól távol állva, egymással való szövetkezésben igyekeztek megtalálni azt a módot, hogy a nehéz idők elmúlását kivárhassák, s ne legyenek a pártok harcaiba belevonszolhatók. Ez az önálló helyzet nagy súlyt és nagy jelentőséget ad a magyarok és németek szövetkezeti pártjainak. A nagy román pártok mindenike, úgy a kormánypárt, mint az ellenzék most egyforma megbecsüléssel méltányolja, hogy a kisebbségi népek ezt a semleges álláspontot választották. A jövő kialakulásánál is fontos, hogy a magyarságnak ez a magában való összetartása és bölcs semlegessége megmaradjon. Ez a magatartás teszi lehetővé, hogy a vezető román pártok előtt örökké fontos figyelmeztetésként álljon a mi népi helyzetünk, melyet az ország kormányzásában további mostohasággal már nem lehet kezelni. A vezető pártoknak úgy a kormányon, mint az ellenzékben be kell látniok, hogy a mi önálló pártszövetségünket csak akkor nyerhetik meg, amikor komolyan és jóakarattal, s megnyugtató állandósággal rendezik a mi sok nehéz életkérdésünket Erre várunk, s ezt jelenti a mi önálló és a pártok harcába bele nem avatkozó semlegességünk, mely népünk javára is biztosítja, hogy a pártvillongások fordulatai szerint ne hurcolódjék. További okos összetartásunknak így előre látható lesz az az eredménye, hogy kívánalmaink teljesítésére már nem kell olyan sokáig várakoznunk. Gaál Árpád.