Magyar Nép, 1932 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1932-01-02 / 1. szám

t a MAGYAR NÉP 1932-re való köszöntés! Magyar ember lelkéből újév ünnepén vig zengéssel árad ki a köszöntés. Bort, búzát, békességet , boldog új esztendőt szoktunk kívánni felebarátunknak. Az idén is tele volt a szívünk jó kíván­ságokkal, de a vidámság ugyancsak hiány­zott szavunkból. Busan, szárnyaszegetten, ör­vendezés nélkül köszöntöttük egymást. A lelkünkre ránehezedett a tudat: beteg­ség van a házunknál, betegség a szomszé­dunkban, betegség a falunkban, betegség nemzetünk körében, betegség az egész vilá­gon. Beteg az emberiség teste, gazdasági ba­jok üszkös sebei, idült és friss fertőzések lá­zai emésztik erejét. Beteg a lelke: csüggedt­ség, féltékenység, irigység, kapzsiság, szere­­tetlenség és hatalmi téboly uralkodnak nemes képességein. 1932 első napjain alig mertünk vidám szó­val boldogságot kívánni egymásnak, inkább úgy szóltunk, mint beteg ágynál szokás: Ad­jon­­ sieti gyógyulást az új esztendőben! S várjon ez a kívánságuk teljesülni fog-e! A világ nagy doktorai — politikusok, közgazdászok, bankemberek, miniszterek — ugyancsak biztatnak a jobb napok jövetelé­vel. Azt mondják, hogy betegségünk legve­szedelmesebb ideje elmúlt. A doktorok bizo­nyosan jobban értenek a betegséghez, mint mi szenvedő felek. Számunkra már az a re­ménység is nagy áldás, amit az új esztendő kitárult kapujában megcsillogtatnak előt­tünk. Mert mi is lehetne a beteg számára na­gyobb öröm, mint az a tudat, hogy állapota a javulás útjára tért. Ha tehát a világ bölcs doktorai gyógyulással kecsegtetnek ... nos, akkor okunk van reménykedni, hogy 1932 első hajnalán mégis csak boldog új esztendő virradt reánk. Ítélet, ahol nem lehetett vé­dekezni. Erőteljes cikket írt a békeszerződések ellen sir Nor­,­man Angell, a híres közgazda­sági szakértő, az angol bank igazgatója. Azt írja, hogy a béketárgyalások úgy aránylot­­tak a kétoldalú tárgyalásokhoz, mint a megkövezés a rendes bírói eljáráshoz. Ha csak né­hány filléres lopásról van szó, a törvény gondoskodik mind­két fél szabályszerű meghallga­tásáról és a vádlott megfelelő képviseltetéséről. Mikor azon­ban Európa újjászervezéséről, sok millió ember jólétéről volt szó, akkor a legfőbb bíróság a legszemérmetlenebbü­l megsér­tette a bizonyítás összes törvé­nyeit, nem hallgatta meg mind a két felet, sőt a másik fél meg­hallgatását még ma is árulás­nak tekinti. A japán pénz romlása. Az európai gazdasági válság már Japánba is elérkezett. A japán pénz, a jen, néhány nap alatt csaknem egyharmadát elvesz­tette értékének s ez a kormányt nagyon szigorú intézkedésekre szorította.­­Többek közt bezá­ratta a kormány a tőzsdéket s elhatározta, hogy letér az arany valutáról, vagyis hitelezőit nem aranyban fizeti ki, hanem ezüst alapon. Ezzel a japán ipar ver­senyképes lesz Ázsiában s ko­moly gondokat okoz Angliának is, Indiának is, valamint Hol­landiának és Amerikának. Ezek az államok látták el ugyanis az ázsiai piacokat iparcikkekkel. Még ennél is komolyabb követ­kezményekkel is számolnak. Azzal, hogy Kanada is, vala­mint a legnagyobb aranyter­­melő állam, Délafrika sem tud­ják kivonni magukat az arany­valuta megszüntetésének kény­szere alól. Ennek pedig esetleg az egész világ gazdasági életére döntő befolyása lehet, mert így a francia kézen levő nagy arany mennyiség jelentősége nagy mértékben csökken s ezzel kor­­átozódik az a befolyás, amit Franciaország most gazdasága révén politikai téren is gya­korol. Magyar - orosz kapcsolatok. Csak kereskedelmi kapcsolatok­ról van szó: a szovjet gépeket és lovakat kíván vásárolni Ma­gyarországon s fizetésül nem pénzt ad, hanem olyan nyers­anyagokat, amelyekre a magyar gyáraknak szükségük van. A kérdés részleteit most tárgyal­ják. Magyar részről teljes óva­tossággal, nehogy alkalma nyíl­hassak a szovjetnek a kereske­delmi összeköttetés útján kom­munista propaganda szervezé­sére, amint ezt néhány évvel ezelőtt Angliában megtette. Érdekes, hogy csaknem egy­idejűleg Lengyelországgal is jár­

Next