Magyar Nép, 1940 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-06 / 1. szám
A pápa látogatása az olasz királynál. A világsajtó közölte, hogy december 28-án XII. Pius pápa személyesen adja vissza az olasz király látogatását. E mögött az egyszerűnek hangzó látogatás mögött érdekes történelmi előzmények húzódnak meg. Ebből a ritka alkalomból nem érdektelen rövid történelmi visszapillantást vetni az előzményekre. Köztudomású, hogy a mai Olaszország nagyrészben pápai állam volt. Ebben az államban teljes királyi joghatósággal a mindenkori pápák uralkodtak. Ennek a pápai államnak Róma volt a fővárosa, s míg az apró köztársaságokra szakadozott többi területrészek örökös harcokban gyöngítették az erejüket, a pápai állam a pápák emberséges kormányzása alatt viszonylagos csendet és nyugalmat élvezett. A 19-ik század elején Európaszerte fellépő szabadságmozgalmak, az osztrák, német és francia háborúk gyökeresen megváltoztatták Európa képét. A darabokra szakadozott olasz tartományok egységesítése megkezdődött s ezzel kezdetét vette a még Nagy Konstantin római császár által alapított pápai állam megszűnése. A tulajdonképpeni cél az olasz tartományok egyesítése volt egy nemzeti király alatt, ez azonban szükségszerűen a pápai állam felbomlásával járt. Az olasz tartományok egyesülése tehát a pápai állam megszűnését eredményezte. Olaszország egyesítésének a műve a magyar történelemben is jól ismert Garibaldi József nevéhez fűződik, aki 1870 szeptember 20-án vonult be serege élén Rómába, a pápai állam fővárosába. Az akkori pápa, IX. Pius kénytelen volt engedni az erőszaknak. Róma elfoglalását, Olaszország egyesítését a pápai állam megsemmisítése révén nem vette tudomásul, s ebbeli tiltakozásának jelésül a részére megmaradt Vatikán foglyának tekintette magát. Ez annyit jelentett, hogy az utána következő pápák több, mint félszázadon át el nem hagyták a Vatikán területét, sőt az új olasz állam által felajánlott évi 3 millió Ura kárpótlást is visszautasították. Ez a helyzet egészen 1927-ig tartott, mikor is a nem régen elhunyt XI. Pius pápa megtörte az 57 esztendős merevséget és hosszas tárgyalások után megkötötte az olasz állammal az óhajtott békét. A pápa megmaradt uralkodónak, területe az úgynevezett Vatikán-város, melynek lakosai felett uralkodót megillető jogokat gyakorol. Ezzel megszűnt a pápák önkéntesen vállalt rabsága, de maga XI. Pius sem élt még a szabad mozgás jogával teljes mértékben, mindössze a Vatikán város területén és a részére megjelölt helyeken fordult meg pápasága alatt, így ment ki Róma nyári forrósága elöl a Castel gondolfói pápai nyaralóba. Az új pápa, XII. Pius már tovább ment egy lépéssel, ő már kilépett a kis pápai állam, a Vatikán-város területéről, amikor az őt meglátogató olasz uralkodónak a Kvirinál hegyen lévő királyi kastélyában adta vissza a látogatást. Méltán figyelt fel a világ erre a rendkívül érdekes látogatásra. Ez ma ugyanis nem pusztán azt jelenti, hogy a pápa személyes látogatást tett az olasz királynál, hanem ezen túl még azt is jelenti, hogy a pápaság, mint a világon elismert legnagyobb erkölcsi tekintély, a világ békéjének helyreállítására irányuló erőfeszítésében megértő társra talált Itália uralkodójában. Adja Isten, hogy közös munkájuknak, melyhez az egész művelt világ örömmel csatlakozik, a beköszöntő új esztendőben meg legyen az óhajtott eredménye. (dr.) MAGYAR NÉP 4. oldalszág, nyilvánvalóan a közvélemény nyomása alatt nagyon megváltoztatta békefeltételeit. Most már szó sincs a versaillesi határok visszaállításáról és szó sincs arról, hogy a nyugati hatalmak ne üljenek le Hitler kancellárral és vezérkarával a zöld asztal mellé. Ugyanakkor azonban Hitler kancellár hallgat. Mióta a háború megindult és Hitler kimondotta a végső szót, hogy a fegyverek döntik el a vitás kérdéseket, nem nyilatkozott. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy még mindig nem érett meg a helyzet arra, hogy olyan békefeltételek kerüljenek felszínre, amelyek mindkét félt kielégítik. De ettől eltekintve is Németországnak ma rendkívül nehéz a helyzete, mert szerződéses viszonyban áll Oroszországgal. Ha Hitler kancellár részéről békés szellemű nyilatkozat hangzana el, emiatt az orosz—német szerződéses viszony rendülne meg. így is azonban kétségtelen, hogy a háttérben békés tapogatózások folynak s Olaszország állandóan dolgozik a béke megteremtése érdekében. Hisszük, hogy a Szentatya békés törekvései mellett áll nemcsak Anglia, Franciaország és Olaszország, hanem a semleges államok is s az új esztendőben megkötik az emberiség által annyira várt békét. 0 a | Minden magyar jegyezze meg, hogy a magyar' ^egyházak biztosító intézete a || Minerva Biztosító Részvénytársaság:!! Tehát magyar kötelesség bizosítását ide átadni.