Magyar Nép, 1941 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-04 / 1. szám

fi.­öld M. • MAGYAR NífcF "A karácsonyi ünnepek alatt szünetelt a magyar parlamenti élet. Politikusaink az utóbbi, nehéz mun­kában elte­­tt hónapok rövid néhány napos pihené­sét élvezték. Azonban mielőtt a megérdemelt nyugal­­maat elkezdték volna, néhány életbevágó rendelkezés­sel tették fel a koronát eddigi munkájukra. Ezek a rendelkezések a magyar közélet minden terén óriási horderő­vel bírnak. Rövidesen az ország minden tája érezni fogja hatásukat, de leginkább mégis az ország nemrégiben visszacsatolt keleti részei. Vezetőink szándéka is az volt, hogy ezekkel a rendelkezésekkel elsősorban a román uralom alatt gazdaság­iag elnyo­mott Erdély segítségére siessenek. Másik cél az volt, hogy az egész magyar haza mielőbbi teljes egységesí­tése nemcsak a jogszolgáltatás és közigazgatás te­rén, hanem a gazdasági élet terén is hiánytalanul megtörténjék. Az összes rendelkezések hiánytalan és zavartalan végrehajtása természetesen első fel­adata a kormánynak. A mai kavargó Európában Ma­gyarország csak a fegyelmezett belső rend tökéletes biztosításával töltheti be nemcsak a magyar haza, hanem egész Középeurópa érdekében fontos hivatá­sát A karácsonyi szünet előtt ezért a magyar kép­viselőház megszavazta a kivételes kormányhatalom meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A gazdasági rend biztosításában kivételes fon­tossággal bír­­az úgynevezett „csúcsmi­niszterh­ létesítése. A kormány ugyanis a magyar pénze minisztert rendeletileg megbízta a magyar nem gazdaság összes fontos kérdéseinek központi ellen­­­őrzésével. A gazdasági életnek egyik legfontosabb té­nyezője a mezőgazdasági és ipari cikkek árának sza­bályozása. Enélkül az áfa­pállandó váratlan hullám­zása az egész gazdasági élet egyensúlyát veszélyez­tetné. A pénzügyi és közgazdasági miniszter munká­ját tehát kiegészíti a központi álkormánybiztos fi­gyelő és ellenőrző munkája. Erre a felelősségteljes és állandó éberséget követelő szerepre a kormány Dr. Laky Dezsőt szemelte ki, aki munkatársaival ma­­is hatalmas szervező munkába kezdett. A nagy fontos­ságú intézkedésről az alábbi tudósítások érkeztek: Magyarország Főméltósága Kormányzója a mi­niszterelnök előterjesztésére dr. Reményi-Schneller Lajos m. kir. titkos tanácsos, pénzügyminiszteri, pénzügyminiszteri állásában való változatlan megha­gy­sa mellett, mint külön ügykörrel megbizta a gaz­da­­gi élet és a termelés tervszerűségének kiépítésé­vel valamint az egyes gazdasági tárcák működésében az összhangnak biztosításával Kistáli dr. Laky Dezsőt, a m. kir. József nádor­­A­szaki és Gazdaságtudományegyetem tanárát, or­szággyűlési képviselőt pedig tárcanélküli miniszterré nevezte ki a Kormányzó az ország közel­látásának vezetésére. A pénzügyminiszter nagy fontosságú megbízatása a jövő problémáinak megoldására vonatkozik. Az ő feladata lesz előkészíteni a gazdasági életre a jövőben váró teendőket. Laky Dezső tárcanélküli miniszter feladata viszont a jelen gazdasági kérdésekre vonat­kozik. Azoknak az intézkedéseknek az előkészítése, amelyek az ország közellátásával vannak összefüggés­ben, így a nagyközönségnek élelmiszerrel, tüzelővel és egyéb elsőrangú közszükségleti cikkekkel való el­látása. A közellátási miniszter hatáskörébe utalt ügyek intézésére Országos Közellátási Hivatalt szerv . Ennek szervezetébe tartoznak: 1. a m. kir. kereske­delmi hivatal, 2. az árellenőrzés országos kormány­biztosa, 3. azok a személyek, akiket más miniszterek tárcájának lét­számából — különösen a földművelés­ügyi minisztériumnak a közellátási ügyeket intéző ügyosztályából — és más hivatalokból osztanak be. 4. azok a személyek, akiket a szükséghez képest a köz­ellátási miniszter ideiglenes minőségben alkalmaz. A közellátási hivatal a közellátási miniszter vezetése alatt működik, ügyvitelének rendjét a miniszter álla­pítja meg. A kereskedelmi hivatal a közellátási hivatal ke­retében továbbra is végzi az ipari nyersanyagellátást­­ és a külkereskedelmi politika körében hozzáutalt tennivalókat. Az árellenőrzés kormánybiztosa a köz­ellátási miniszter felügyelete alatt folytatja mű­ködését. Felségsértésért fegyház. A Magyar Nép olvasói előtt nem ismeretlen a napilapokból, hogy Wirth Károly magyar képviselőt és néhány társát az ország kormányzója ellen tervbe­vett elfogási szándék végrehajtására létrejött szövet­ség bűntette miatt fegyházra, illetve börtönre ítélt . Ebben az esetben most nem az a fontos, hogy kik és miféle politikai pártállásnak az elítéltek, hanem az -­ a tény a fontos, hogy egy politikai párt a parlamenti rendszer történetében teljesen szokatlan módon, erő­szakos eszközökkel, és­pedig az őrs év f­elének, a kor­mányzónak elfogásával és őrizetbevételével akart kormányra kerülni. Az ilyen cselekmény minden­képpen elítélendő. De különösen elítélendő a mai körülmények között, amikor a csak nemrégen m­á■­­nagyobbodott ország minden fiának az ország kor- i Hiányzója köré kell csoportosulnia. Ez a leleplezett merényletterv két dologra szol­gál tanulságul. Egyik az, hogy ezzel a kormányzó személye iránti ticzt°let és ragaszkodás csak nő++ a nemzet jóérzése fiaiban. A másik az, hogy nagy idők óráiban, amikor a nemzet közös összefogására , van szükség, nemzete ellen cselekszik az, aki a szükséges egységet olyan cselekedetekkel bontja meg?, melyek­nek megvalósulása esetén a nemzetet romlásba is k égethetik. . . MAGYAR KÖZÉLET.

Next