Magyar Nép, 1941 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1941-01-04 / 1. szám

#, Glifáiru*, FlfAGVAR NIP Karácsonyi szünetet tartott a nyu­gati háború. Az angol és német sajtó karácsony előtt sokat vitázott arról, hogy karácsonykor néhány napos fegyverszünetet tartsanak a háborús felek. Németország valóban kétnapos szünetet tartott, amiért a világsajtó kitüntető elismerésben részesítette a német hadvezetőséget. Anglia ezzel szemben még karácsony éjszakáján és első napján kíméletlenül bom­bázta Franciaország, Hollandia és Svájc védtelen városait. A támadá­soknak többen estek áldozatul. A né­met sajtó felháborodással emlékezett meg a példátlan ünneprontásról. Roosevelt megkezdte a lekorálást Amerikában. Az Amerikai Egyesült Államok gyáriparosai körében élénk­­ tiltakozást váltott ki, hogy Roosevelt államelnök hatalmi szóval akar a gépipari termelésbe beleszólni. Most újabb ár érkezett, mely szerint Roo­sevell nemcsak az ezután­ gyártásba avatkozik, hanem már készen álló­ hajókat és egyéb hadicélra használ­ható gépeket fog rekvirálni az ame­rikai hadsereg részére. A hír termé­szetesen nagy elkeseredést keltett az érdekelt hajózási vállalatok körében,­ amelyek nemrégiben elkészült 50 ha­jót kad, hogy átadjanak Roosevelt­nek Megvalósulás előtt az Anglia elleni német támadás. Beaverbrook angol repülésügyi miniszter a rádióban be­szédet mondott a német támadás«»­ előkészületeiről. Véleménye szerint Németország Anglia ellen szárazföl­­dön, tengeren, de főleg levegőben minden eddigit felülmúló támadást v­ezít elő, s ez a támadás még a ta­VOSZ beállta előtt be fog következni Ezzel a támadással akarják elérni a németek azt, hogy betörjenek az An­gol szigetre. Anglia sürgeti az amerikai szállítá­sokat. Az egyre erőteljesebb német repülőtámadások miatt, Anglia rend­kívül nehéz helyzetbe került. A né­met repülők elpusztították az angol hadiipar legfontosabb telepeit és emiatt az angolok nem képesek a­­védekezéshez szükséges ágyukat, re­j­gyrlőgépeket és egyéb hadianyagot a­­ kellő mennyiségben gyártani. Észak­­amerikából érkezett hír szerint, Hull amerikai külügyminiszternél az an­golok ismét megsürgették az angol hadianyag rendelések szállítását és kérték, hogy az Anglia által kért ösz­­szes ágyukat és repülőgépeket Ame­rika 90 nap alatt feltétlenül küldje el Angliába. Különben az angol had­erő nem fog tudni ellenállani a né­met támadásokak. Ismét bombáztak egy jugoszláv vá­­rost. Hivatalosan megállapították, h­ogy angol bombázórepülőgépek, a horvátországi Susak nevű községben több bombát dobtak le. A robbaná­sok megrongálták a távíró- és tele­fonvonalakat, a gáz- és vízvezetéket, néhány házat, továbbá hét személyt megsebesítettek. Franciaországban lefoglalták a rá­dióleadókat, Franciaországban a rá­dióleadó állomások nem voltak ál­la­mi tulajdonban, hanem magántár­saságok birtokában, így a lyoni marseillei, toulousei és nizzai rádiók magánvállalkozások voltak, így ter­mészetesen a rádió műsorát is a tu­lajdonos cégek irányították. Ez a rendszer sértette az állam érdekeit és emiatt Baudoin államminiszter az összes magánjellegű rádióleadó állo­másokat az állam részére lefoglalta. A leadók ezentúl a hírszolgálati és propagandaügyi hivatal által ellen­őrzött műsort fogják közölni. Svájc valósz­íűleg hazarendeli lon­doni követét. Az utóbbi időben angol bombázó repülőgépek szándékosan megsértették Svájc semlegességét és több nyolc várost megrongáltak. Rö­viddel ezelőtt Bázelt szemelték ki, közvetlenül karácsony előtt pedig Zürich várost támadták meg. Ez utóbbi súlyos bombázásnál két na­gyobb csoportban érkeztek az angol repülőgépek és nagymennyiségű gyújtóbombát dobtak le a védtelen városra. A támadás következtében két ház teljesen rombadőlt, több épü­let megrongálódott, a gyártelepeken tüzek keletkeztek, tíz személy súlyo­san megsebesült. Egy vasúti híd hasz­ná­lhatatlanná vált. Emiatt az orsz­ág keleti része felé a közlekedés meg­akadt. Ezenkívül több bomba a kör­nyező községekben robbant fel, ahol nagy károkat okozott A támadás e elején Zürich hosszú idő óta először, a karácsonyi ünnepek miatt fényesen ki volt világítva. Svájc a sorozatos támadások miatt meg akarja szakí­tani a kapcsolatot Angliával. Lloyd George nem akar angol nagykövet lenni. Lloyd George, volt angol miniszter fontos szerepet töl­tött be a világháború utáni páriskör­­nyéki békék megkötésénél. A köz­ponti hatalmaknak ő is igazságos bé­­két ígért, azonban ígéretét ő sem tartotta be, sőt a szintén győztes Olaszország és Japán kijátszásában is részt vett. Később beismerte az ál­tala irányított angol politika hibáit és távol akarta tartani az angol poli­tikát a hibák megismétlésétől. Rö­viddel ezelőtt felkérték, hogy vál­lalja el az angol nagykövetséget az Északamerikai Egyesült Államokban. Lloyd George nem helyesli­­a mai an­gol háborús politikát és hír szerint emiatt nem vállalja el a megbízatást. Román vámtisztek csempészban­­dája a jugoszláv határon. A jugoszláv hatóságok a román-jugoszláv határ mentén jól szervezett csempészban­dát lepleztek le, amely több millió értékű külföldi pénzt csempészett át a határon. Ezenkívül különböző gyarmatárukat, szőrméket és bőrö­ket szállítottak tiltott úton Romá­niából Jugoszláviába. Az elfogott csempészek kihallgatásakor kiderült, hogy a csempészést román vámtiszt­viselők támogatták. P 1 03 A WUndenAi (MkIMnMáA hlvAltjafc as Ilyen Arák. Pent»*, «águk iMInfA8*erfi, tartógitágt^ kivétel«*», & «»»kának díszei és rengzetec. Nevük: Junghnm áiAs a enuzovÉDisQom IIM » « ■ ■­­ffttttfrák máit Jentfcsnt -hrífe k8!M.Si$ tustk*ts­­­kitt.l tm.iklik­l­ca »«.htllfc

Next