Hetényi Piroska: Személynévhasználat Petőfi költészetében - Magyar Névtani Dolgozatok 29. (Budapest, 1983)
Kisebb töredéket Eszmélet nélkül: Dalma, Róza A boldog úton: Róza, Dalma Murány omladékai: Verselényi Kétes hitelűek Ida, Jenő, Ida A felsorolt Petőfi-versekben talált személynevek legnagyobb része valódi személyek neve. Olyan korabeli emberekről van szó, akikhez a költő verset írt. Érdekes megfigyelni, hogy a címekben Petőfi a férfiakat általában teljes nevükön nevezi meg, míg a nőkhöz szóló versek címeiben általában csak keresztnevet, vagy monogrammot találunk. Harmadik csoportot képeznek a nevek írását tekintve az emlékkönyvekbe írott versek. Ezekben általában csak a címzettek nevének kezdőbetűi szerepelnek. Persze, itt is akad kivétel, mint például: a Kovács Jánosné emlékkönyvébe című vers. A költeményekben a nevek többféle, becézett alakjával találkozunk. /Például Arany Jánost szólítja Jankónak Petőfi Sándor. Dolgozatom célja azonban nem az, hogy megvizsgáljam, milyen alakban használta Petőfi kortársainak s ismerőseinek nevét,noha ezt is érdekes volna megvizsgálni. Hiszen ezek a nevek, becézésük foka bizonyságot tesznek arról az emberi kapcsolatról, amely a költőt ismerőséhez fűzte, illetve azokról az emberi kapcsolatokról, amelyekben a költő élt s alkotott. Az én feladatom az, hogy az írók fantáziája alkotta neveket megvizsgáljam. Sajnos, ezek a nevek nem fordulnak elő túl nagy számban Petőfi Sándor költeményeiben. 39 -