Henczi Sándor: Salomvár helynevei - Magyar Névtani Dolgozatok 33. (Budapest, 1983)

helyén állt. Az '’TO0-as évek elején hegyezték oda, s a nap 11 század végén kőkeresztet áhítottak helyére, amelyet az iskola építésekor a templom kertjébe helyeztek: át. KISBÜKKI PATAK, Ki­s­büki patak /37/. A Szászmánd dűlőben e­­red,­­ átszelve a Kisbükk díj­at és a községet a Zala fo­­lyóba torkollik. Hevét a Kisbükk díbőtől kapta. KI­S-BÜK. /40/. Falurész. Hivatal­os elnevezése nincs. Hevét a falurészt atsze’a Kisbükki pataktól kapta. Első megjele­nése nem ál­apítható meg. KOSSUTH LAJOS UTCA, /1946/. QTaji ucca. Sapkás ucca./21/. Az O’a nevű falurészt köti össze a faluval. Innen kapta nevét is. A Sapkás ucca névre vonatkozóan az adatszol­gál­­tatók nem tudtak adni semmiféle támpontot. KÜBLI-TELEK. /24/. Falurész. Nevét Göbl nevű egykori tulajdo­­nosáról kapta a század elején. KULTURHÁZ, Kul­túr. m. /9/. A község fejlődésének egyik fokmé­rője. Fölépül­ésétől - 1975-től - jelentős szerepet ját­szik a falu közművei édesében. LEZSVÁR. /39/. Palurész. Nevét a közelben lévő dombról, kapta. A szájhagyomány szerint a "török időkben Lezsváron vótak a fesők", akik a törökök mozgását figyelték, és ha szük­séges volt, riasztották a falu lakóit. A domb tetejéről­­ valóban messze be’dik­ato a Zala folyó völgye és a’kalmas lehetett figyelésre. A XIX. század elején csal­ádnévként is feltűnt a sa’omvári pl­ébánia születési anyakönyvében, s jelenleg is él itt egy Lezsvári nevű család. 20

Next