Henczi Sándor: Salomvár helynevei - Magyar Névtani Dolgozatok 33. (Budapest, 1983)
helyén állt. Az '’TO0-as évek elején hegyezték oda, s a nap 11 század végén kőkeresztet áhítottak helyére, amelyet az iskola építésekor a templom kertjébe helyeztek: át. KISBÜKKI PATAK, Kisbüki patak /37/. A Szászmánd dűlőben ered, átszelve a Kisbükk díjat és a községet a Zala folyóba torkollik. Hevét a Kisbükk díbőtől kapta. KIS-BÜK. /40/. Falurész. Hivatalos elnevezése nincs. Hevét a falurészt atsze’a Kisbükki pataktól kapta. Első megjelenése nem álapítható meg. KOSSUTH LAJOS UTCA, /1946/. QTaji ucca. Sapkás ucca./21/. Az O’a nevű falurészt köti össze a faluval. Innen kapta nevét is. A Sapkás ucca névre vonatkozóan az adatszolgáltatók nem tudtak adni semmiféle támpontot. KÜBLI-TELEK. /24/. Falurész. Nevét Göbl nevű egykori tulajdonosáról kapta a század elején. KULTURHÁZ, Kultúr. m. /9/. A község fejlődésének egyik fokmérője. Fölépülésétől - 1975-től - jelentős szerepet játszik a falu közművei édesében. LEZSVÁR. /39/. Palurész. Nevét a közelben lévő dombról, kapta. A szájhagyomány szerint a "török időkben Lezsváron vótak a fesők", akik a törökök mozgását figyelték, és ha szükséges volt, riasztották a falu lakóit. A domb tetejéről valóban messze be’dikato a Zala folyó völgye és a’kalmas lehetett figyelésre. A XIX. század elején családnévként is feltűnt a sa’omvári plébánia születési anyakönyvében, s jelenleg is él itt egy Lezsvári nevű család. 20