Nánásiné Nagyiday Adrienne: Nyáregyháza helynevei - Magyar Névtani Dolgozatok 46. (Budapest, 1983)
a nevet kapta." /Lőrincze Lajos: Földrajzi neveink élete. Bp., 1947. 5./ Kázmér Miklós megállapítása szerint "alapelemeknek nevezem azokat a földrajzi neveket, amelyeket az elnevező közösség elsődlegesen használt fel tájékozódási igényeinek kielégítésére, tehát amelyek önmagukban, más determináns nélkül is alkalmasak földrajzi névi funkció betöltésére." /Kázmér Miklós: Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. MNyTK. 95. Bp., 1957.6./ Ám az ember, ahogy az őt körülvevő tájat mindjobban megismeri, szüksége van a kisebb szakaszok megkülönböztetésére is, hogy "tájékozódni tudjon a maga világában, élete folyását, munkáját helyhez köthesse, a föld birtoklását nyelvileg kifejezhesse." Pincefi Géza: A szegedi táj földrajzi neveiből. Szegedi Fed. Főisk. Évk. 1957. 1.53./ Ebből a célból újabb elemeket told a már meglevő névhez. "Megkülönböztető elemek azok a névalkotó eszközök, amelyeket az elnevező közösség a meglévő földrajzi tulajdonnevek és ezzel együtt a jelölt tájrész differenciálására vagy a meglevő földrajzi köznévvel társítva új név adáséra használ fel." /Kázmér Miklós: Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. Bp., 1957.7./ Ismeretlen eredeti elemeknél nehéz eldönteni, hogy eredetileg alapelemek vagy megkülönböztető elemek voltak-e. Az képzős alakulatok átmeneti jellegűek főnév és melléknév között, önmagukban is felhasználhatók egy-egy tájrész jelölésére, tehát alapelemek, s mint ilyenek differenciálódhatnak /pl. Gombos, Kisgombos, Nagygombos/, viszont alapelemekhez járulva differenciálásra is alkalmasak, tehát megkülönböztető elemek /pl. Hársas tábla/. Alapelemek: 1. Gazdaságtörténeti, birtoklástörténeti nevek birtok: Valakinek a tulajdonában levő vagyontárgy, pl. föld. dílő: Határrész, a határnak két út vagy mezsgye közötti része föld: Határrész, földdarab, kisebb földtulajdon, hegy: a/ Dombnál magasabb földfelszíni kiemelkedés b/ Népnyelvben = domb. c/ Népnyelvben = szőlőhegy.