Kurtucz Mihály: Kisiratos ragadványnevei - Magyar Névtani Dolgozatok 107. (Budapest, 1992)
nősként jegyzett Ősömet korábban a plébános Sarusi Jánosként vezeti be az anyakönyvbe. /Kis Sarus és Nagy Sarus Árpád-kori falvak egymás mellett a zarándi Miske szomszédságában, tehát a közelben./ Ha a faluból levelet kapok, a címzett gyakran Sarusi. SÁNTA /Sánta /Kása-család/: az egyik lába béna volt, sántított.^/ Sánta Margit: Hamza Margit. Sánta volt, az egyik lába rövidebb. Sánta Kása, Kása Anti apja. Sánta Lévai Ferenc - mert hogy ő is sánta. Sánta, Sánta Kurtucz. Jani bátya, Kurtuc Jani bátya - fél lába a háborúban megbénult, a térde alatt falábat hordott, s az onnan hátra lógó lábaszára eléggé akadályozta a paraszti dologban, mégis igen fürgén mozgott a határban.,/A múlt században családnévként is előfordult a Sánta nevezet./ SEGGES /Nem ismeri/ Tesedán, Tesedár /?/ Jancsi: Segges, Segges Jancsi. ’A gyerekek nevezték el, mert úgy jár: kinyomja a seggit!’ SIKET /Süket /Lévai-család/: nagyot hallott; a Kis-utcai gúnyversben: Viszik már a kis cekkert / Siket Pistáékot.7 Siket Lévai Lajos: nagyot hall, süket. SÜKET L. Siket! SÍRÁSÓ /Nem ismeri. Sírásó, Horváth Pista - az apja volt sírásó. Az apját is Sírásónak hívják; valameddig sírásó volt az öreg, s rajta maradt. Az öreg: Sírásó, Sírásó Horváth, Harangozó Horváth János testvérbátyja. SÓDER /Nem ismeri, Sóder Varga. Vargáék sóderral, homokkal foglalkoztak /kereskedtek, bányásztak? - nem derül ki/. /Sódar a XX. sz. első felében fordul elő Kisiratoson./ SZABÓ /Nem ismeri/7 Szabó: Barják Antal. Régen szabó volt, ma rokkantnyugdíjas. L. még Szabó papa! /Két évszázada ismert családnév a faluban a Szabó./ SZABÓ PAPA /Nem ismeri.7 Szabó papa: Hallai Pista bácsi. Már most nevezték el, amióta a Magyar Rádióban hallani a Szabó családot - mondják. /Valamiért hasonlít a rádió e jeles műsorának eme alakjára?/ SZAKÁLL /Nem ismeri.7 őze Szakáll György, elhunyt 1918-ban, egyházi adat. /Szakáll sose volt a faluban, így föltehetően az Özék egyik megkülönböztető neve volt./ SZANITÁR /Nem ismeri. Szanitár Hallai: Hallai János. ’A katonaságnál kitanult szanitárnak /felcselnek/; dicsekszik, hogy jól beadja az ótást!’ - mortolják. Szanitár: Papp Mihály. ’Mindig a magyarokat várja. Nem százszázalékos ember. Majd ha gyülnek a magyarok, mindig ezt mondja, hoznak olyan tehenet, hogy nem fél litert adnak... Már nem messze vannak! Itt vannak...