Magyar Nőorvosok Lapja, 1978 (41. évfolyam, 1-6. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Magyar Nőorvosok Lapja 41. 1-4. 1978. Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (igazgató: Csaba Imre dr. egyetemi tanár) közleménye holpocytologiai vizsgálatok feminizáló ovariális daganatoknál* írta: NAGY PÉTER dr. és CSABA IMRE dr. Az elmúlt évtized nemzetközi irodalma változatlanul érdeklődéssel foglalkozik a granulosasejt-tumor és thecoma klinikopatológiájának tanulmányozásával. Mindkét tumor az ovarialis mesenchymából származik: a granulosasejt-tumor az epithelialis, a thecoma pedig a kötőszövetes elemekből. Experimentálisan mind granulosa-, mind thecasejtes daganat produkálható egér ovariumának besugárzásával [4]. Az esetek egy részében a morfológiai elemek olyannyira keverednek humán beteganyagon, hogy pontos elkülöní­tésük lehetetlen. Ilyenkor granulosothecocelluláris tumorról beszélhetünk. Azonos korcsoportba sorolásukat indokolja még legjellemzőbb közös vonásuk az ösztrogén termelés is, mely a női szervezetben jellegzetes változásokat hoz létre. Ennek alapján feminizáló mesenchymomának is nevezzük őket, bár androgén hatásuk is ismert [2, 12]. A feminizáló mesenchymomákat kísérő kolpocytologiai képről meglehetősen kevés irodalmi adat áll rendelkezésünkre. A közlemények csaknem kizárólag a postmenopau­­sában tapasztalt fokozott hüvelykám proliferáció kérdését tárgyalják. Ezek azonban részben egyedi megfigyelések, részben pedig elenyészően csekély esetszám alapján levont következtetések [1, 3, 7,13,14]. Jelen tanulmányunkban nagy számú eset kapcsán arra kívántunk választ kapni, hogy postmenopausában granulosasejtes daganat és thecoma mellett betegeinknél mennyiben diagnosztikus értékű a kolpocytológiai kép, hogy viszonyul az endometriumok funkcio­nális állapotához, a napi vizeletben ürített ösztrogének mennyiségéhez és a klinikai tünetekhez. Feleletet várunk a továbbiakban arra is, hogy a posztoperatív időszakban vett kenetkép alakulásából a betegség további lefolyására lehet-e prognosztikus következ­tetéseket levonni. Anyag és módszer 28 betegnél dinamikus kolpocytológiai vizsgálatokat végeztünk. 20 esetben granulosasejttumor, 6 betegnél thecoma, 2-nél pedig kevert tumor fordult elő. 8 beteg a vérzészavar megjelenéséig rendszeresen menstruált (átlagos életkor: 44,1 ± 8,8 év), 20 esetben pedig 4-29 éve spontán menopausa lépett fel (átlagos életkor: 61,9 ± 8,0 év). Valamennyi betegnél hysterektomia történt az adnexumok és tumor eltávolításával. A műtét előtt a betegeknél 1-3 kenetvétel történt. Az esetek nagy részében a posztoperatív időszakban dinamikusan vizsgáltuk a keneteket. A hormonhatás megszűnése szempontjából csak azokat az eseteket vehettük figyelembe, ahol a kenet levétele és a műtét ideje között több mint két hét telt el. Mivel a feldolgozás során 20 év beteganyaga került áttekintésre, a régi kenetek egy része már dekolorizálódott. Ezeket Papanicolaou szerint újra festve ismét értékelésre alkalmassá tettük. A maturatiós indexet Panisch kritériumai alapján határoztuk meg [5]. Külön gonddal figyeltük az endometriális eredetű sejtek előfordulását. A kolpocytológiai képet összevetettük az endometriumok funkcionális állapotával, és az esetek egy részében a 24 órás vizelettel kiválasztott ösztrogének mennyiségével is. Elemeztük a legjellemzőbb klinikai tünetet, a rekurráló metrorrhagia előfordulását, valamint a tumor műtét utáni recidíváját is. Beteganyagunk klinikumával külön közleményben kívánunk foglalkozni (10). Eredményeink Postmenopausában a 13 granulosasejt-tumoros beteg közül 11 -nél találtunk a kornak nem megfelelő, fokozott hüvelykám proliferációt, az esetek felében 50% feletti magpycnosissal. Ezeknél a betegeknél endometrium hyperplasiát, egy esetben pedig a EüM 3. sz. tárcaszintű kutatási főirányhoz elfogadott „Prae- és postkonceptionális időszak...” című témában végzett kutatómunka alapján (3-29-0302-05-0).

Next