Magyar Nőorvosok Lapja, 1978 (41. évfolyam, 1-6. szám)

1978-11-01 / 6. szám

Magyar Nőorvosok Lapja 41. 560—563. 1978. A Városi Tanács Kórháza Szentes (igazgató: Bod Péter dr.) Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Weszelovszky Iván dr.) közleménye Idült nőgyógyászati gyulladások kezelése az apropazon dihidráttal (Prolixan .,300”) írta: B. NAGY ZOLTÁN dr., SZABÓ ANDRÁS dr. és VESZELOVSZKY IVÁN dr. A genitális gyulladásos megbetegedések komplex kezelése összetett feladat: egyrészt a kórokozók, úl. toxinjaik elleni küzdelem, másrészt a szervezet optimális reakciójának biztosítása, a szervezet nem fajlagos védekező képességének támogatása. Különböző stádiumokban a teendők is különbözők. Az antibiotikum és kemoterapeutikum a kezelésnek csupán egyik fontos része, a régebben egyedüli gyulladáscsökkentőként használt kálcium adjuvánsként is mindinkább háttérbe szorul. A szteroidok adott esetben nélkülözhetetlenek, a komplex kezelés fontos részét képezhetik, de ellenjavallatai mellett a glikokortikoidok általános hatására is figyelemmel kell lenni. A szubakut és krónikus nőgyógyászati gyulladások (adnexitis, parametritis) esetében már sem oki kezelésre nincs mód, sem ún. „self limited” (magától gyógyuló) lefolyásra számítani nem lehet. Ez esetben magát a „gyulladást” kell befolyásolni, tehát patogeneti­­kai szintű a beavatkozás lehetősége [9,13]. Az antiflogisztikus hatású gyógyszercsoport, melynek a szteroidok is tagjai, részben a régóta alkalmazott (szalicil és fenilbutazán), részben új,­­ a gyulladás patogenetikájának megismerését követően elterjedő gyógyszerekből áll (pl. fibrinolysis vizsgálatához kapcsolódóan EAC kipróbálása, reumafaktor vizsgálatát követően, penicillamin bevezeté­sének megkísérlése stb.). A nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportosítása is sokféle; beszélnek preflogisz­­tikus történéseket befolyásoló és közvetlen gyulladásra ható szerekről [14, 18], első- és másodrendű gyulladáscsökkentőkről [3, 4, 14], vagy kémiai csoportosítás alapján aromatikus savakról, heterociklusos bázisokról és aranysókról [2, 7, 9]. Ezen gyógyszer­csoport polivalens hatású, gyulladásgátló hatásának támadáspontja több irányú. Kom­­petitív gátlás enzim-szubsztráttal szemben vagy apoenzim koenzimmel szemben, enzima­­tikus energiarendszerek gátlása, membránstabilizálás, inhibitorok serkentése, a keletkezett gyulladástermék metabolizmusának gyorsítása stb. Ezen sokrétű támadáspont ellenére a nőgyógyászatban használatos nem szteroid gyulladáscsökkentők száma csekély. Új, nem szteroid hatású antiflogisztikus anyag az azapropazon dihidrát, Prolixan „300”*. Antiflogisztikus és antireumatikus hatását részben lizoszomális támadásponton, részben közvetlenül gyulladásos autoproteolitikus folyamatokra hatva fejti ki, másrészt az antiallergikumokhoz hasonlóan, a gyulladásos ödémakészséget csökkenti [2, 12, 19]. Adrian és John [1] újszülött egereknek adagolva karcinogén hatást igazolni nem tudott, megerősítve ezzel más szerzők hasonló megfigyeléseit [7, 8, 20]. Kajiwara és mtsai [9] cervicalis szindrómában, Beckschäfer [2] reumatikus betegségekben, Gab­ra [5], Täger és mtsai [16] a posztoperatív fájdalomcsillapítás és ödémakészség csökkentésére, Mennet, Mixich, Wessel [10, 11, 20] és hazai szerzők közül Szántó [15] krónikus progresszív polyarthritis, reumás és kollagén betegségekben alkalmazták sikeresen. A Prolixan „300” gyulladásgátló hatását igen jónak találták, enyhe és kisszámú mellékhatást észleltek. Ez utóbbi előnyös tulajdonság még jobban kidomborodik, ha a hagyományos gyulladásgátlók gyakori és súlyosabb mellékhatásaival hasonlítjuk össze [5, 6, 17]. A fenti szerzők kedvező tapasztalatai késztettek arra, hogy e készítményt * Robopharm AG Basel 560

Next