Magyar Nőorvosok Lapja, 1981 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1981-09-01 / 5. szám
Magyar Nőorvosok Lapja 44. 407—409. 1981. A Szentes Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (osztályvezető főorvos: Weszelovszky Iván dr.) közleménye Terhesek ultraszonográfiás szűrésével szerzett tapasztalataink írta: B. NAGY ZOLTÁN dr., VÁSÁRHELYI BÉLA dr. és VESZELOVSZKY IVÁN dr. Az utóbbi években az ultrahangvizsgálat a szülészet csaknem nélkülözhetetlen diagnosztikus eszközévé vált. Mint nem invazív vizsgáló eljárásnak gyakorlatilag veszélye nincs, felhasználási területe a technika finomodásával párhuzamosan egyre szélesebb körűvé vált. Hazánkban Falus és Sebes [6, 7, 8] vezette be az ultrahang-diagnosztikát, elterjesztése Szőke és Kiss [10, 11, 12, 16, 17], ill. Tarró [18, 19, 20, 21, 22, 23] nevéhez fűződik. Irodalmi adatok szerint az ultraszonográfia (továbbiakban USG) egyre több jól definiálható kórkép felismerését teszi lehetővé még ante partum [1,5, 13, 20, 25, 26]. Anyag és módszer A Szentes V. T. Kórház Szülészet-Nőgyógyászati Osztályának 1980. február 1. óta áll rendelkezésére ultrahang diagnosztikus készülék (Brüel és Kjaer, 3402 típusszámú, A és B képeljárásos real time, gray scale rendszerű*). Ezen időponttól végezzük az osztályon fekvő terhesek USG vizsgálata mellett, az integráció adta lehetőséget kihasználva az osztály ellátási területéről (Szentes város és járás) a terhesek ultraszonográfiás szűrését, törekedve arra, hogy szövődménymentes esetben is terhességük alatt legalább két ízben ezen vizsgálat megtörténjen. Vizsgálati eredményeinket, valamint a terhességre vonatkozó fontosabb adatokat általunk szerkesztett „Vizsgálatkérő lap”-on tüntettük fel. Mivel a gravidák ultrahang szűrésének effektusát zárt populációban szerettük volna elemezni, adott napon - 1980. március 1-én - Szentes város Központi Terhesszakrendelésén gondozásban tartott valamennyi terhes USG vizsgálatát elvégeztük. A vizsgálati periódus lezárása után az adatlapok összesítésével vontuk le tapasztalatainkat. Az eltelt idő lehetővé tette a terhességek lefolyásának nyomon követését, eredményeink retrospektív kontrollját is. A vizsgálatokat 2,5 Mhz frekvenciánál végeztük, akusztikus kontaktként paraffinolajat használtunk. Az első trimenonban telt hólyag mellett a petezsák átlagos átmérőjét, alakját, belső echóinak milyenségét értékeltük. Későbbiekben a foetusok számát, in utero elhelyezkedésüket, BPD-t, magzatmozgást és magzati szívműködést, esetlegesen észlelhető fejlődési rendellenességeket, a magzatvíz mennyiségére vonatkozó információkat regisztráltuk. Feltüntettük azt is, ha két hetet meghaladó különbséget észleltünk a Naegele szerint számított és az USG kép alapján valószínűsített gesztációs kor között. A vizsgálatot szükség szerint a terhes hospitalizálása követte. Eredmények 1980. március 1-én a Szentes város Központi Terhesszakrendelésén gondozott és nyilvántartott terhesek száma: 431. Az integráció biztosította lehetőségek kihasználásával elértük, hogy valamennyi terhesnél történt USG vizsgálat, így a szűrés 100%-os. A vizsgálatkor a gesztációs kor 7. és 41. hét között volt. Megoszlásuk: I. trimeszterben 102 (23,7%), II trimeszterben 236 (54,7%) és III. trimeszterben 93 (21,6%). 333 esetben (77,3%) a rutin szülészeti vizsgálattal talált lelethez képest többletinformációhoz az USG segítségével nem jutottunk. 98 alkalommal (22,7%) észleltünk eltérést vagy a számított gesztációs korhoz képest 2 hetet meghaladó diszkrepanciát. A talált eltérések számát, százalékos megoszlását az 1. ábrán mutatjuk be. A 102 koraterhesség közül feltűnően nagy számban észleltünk még szubjektív panaszokat nem okozó missed abortiont (13 eset, a koraterhességek 12,7%-a). A felismert ikerterhességek hospitalizációja eredményeként három szövődménymentes érett ikerszülés mellett a negyedik ikerszülés is funkcionálisan érett volt, de az ikerpár összsúlya . Ezúton is köszönjük a készülék rendelkezésünkre bocsátását mind a Brül és Kjaer cégnek, mind személyesen Sallai László mérnök úrnak.