Magyar Nőorvosok Lapja, 1983 (46. évfolyam, 1-6. szám)

1983 / 2. szám - PERINATÁLIS MORBIDITÁS ÉS MORTALITÁS - Bodnár Lóránt: Cigány nők gesztációs eseményei. I. Anyai halálozás

136 PERINATÁLIS MORBIDITÁS ÉS MORTALITÁS Magyar Nőorvosok Lapja 46. 136-139. 1983. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V.B. Egészségügyi Osztálya (osztályvezető: Magyar János dr.) közleménye Cigány nők gesztációs eseményei. I. Anyai halálozás BODNÁR LÓRÁNT dr. Összefoglalás A cigány nők szüléssel és gyermekággyal kap­csolatos halálozási arányai az 1966-1977. és az 1975-1980. évek között kétszer nagyobbak voltak a nem cigány anyák halálozásánál. A vizsgált időszakban az indirekt halálozás mindkét csoportban emelkedett. A szülészeti okokkal összefüggő halálozási arányok nem cigányoknál javultak, cigányoknál viszont változatlanok. Az anyai halálozás okai között cigányoknál ma is az elvérzéses halálokok szerepelnek első helyen. * * * A kóros terhesség vagy szülés legtragikusabb következménye az anya halála. A WHO 1954. évi javaslatára [3] anyai halálesetek­nek számítanak a terhesség, a szülés és a gyermekágy szövődményei miatt bekövet­kezett halálesetek. A szülészeti ellátás fejlődésének egyik leglátványosabb eredménye az anyai halá­lozás világszerte bekövetkezett hatalmas csökkenése [2,4, 5]. E javulás hazánkban is jelentős [6, 7, 8, 9]. A cigány anyák halálozásáról mit sem tudunk. Pedig egészségi állapotuk, élet­koruk, sűrűn egymásra következő terhes­ségeik, higiénés szemléletük, a fertőzések vagy gyakran leromlott állapotuk növeli a gesztációs időszak morbiditási és morta­litási veszélyeit. A cigányok halálozási jellegzetességei egyébként is jelentősen el­térnek az egész népességre vonatkozó sajátosságoktól [1]. Mivel pedig megyénk­ben az élveszületések 15%-a cigány, fel­tételezhető hogy részarányuk az anyai halálesetek között is jelentős. Megvizs­gáltam ezért, hogy az 1966-1980. évek között hogyan alakult az anyai halálozás cigány nők között. Anyag és módszer A Területi Szülészfőorvosi Hivatal 1966— 1980. években készült jelentései alapján vizsgáltam megyénk anyai halálozását. Az 1971. évről adatok nem álltak rendelkezésemre. A jelentésekben elemzett anyai haláleseteket kigyűjtve, a cigány származás tisztázása érde­kében - ahol az nem volt feltüntetve — megke­restem az elhalálozott lakóhelye szerint illetékes védőnőt és bekértem az eredeti terhestörzslapot. Amennyiben a Szülészfőorvosi Hivatal elemzése alapján a halál okát biztosan megállapítani nem lehetett, az eredeti kórlapot tekintettem meg. A Szabolcs-Szatmár MT­­E Egészségügyi Osztályán 1962. év óta nyilvántartják a cigány élveszületések adatait. Mivel cigányok esetében sem az összes szülészeti eseményt, sem a halva- és többes szülések számát nem ismerjük, az anya­halálozás gyakoriságát az élveszületések számához viszonyítva adtam meg. Az anyai halálesetet között nem szerepelnek az egyéb szülészeti ese­­mények (Megjegyezzük, amíg a szülésekre vonat­­koztatott halálesetek egynegyede a volt cigány a vizsgált időszak folyamán bekövetke­tt 12 egyéb szülészeti eseménnyel összefüggő anyai halálozás közül csak egy). Eredmények Az anyai halálozás Szabolcs-Sztmár megyében az utóbbi időben is meghladja az országos átlagot [9]. A cigány anyák halálozása viszont — hosszabb időzakot tekintve — kétszeresen haladja meg a nem cigány anyák halálozását és javuló tenden­cia itt sem mutatható ki (I. táblázd-A nem cigány anyák halálesete között a két időszakban csökkent a direkt alálokok

Next