Magyar Nőorvosok Lapja, 1989 (52. évfolyam, 1-6. szám)
1989 / 3. szám - SZÜLÉS - Veszelovszky Iván - B. Nagy Zoltán - Szabó András: Összehasonlító megfigyelések hagyományos és szülőszéken történő szülés között
elő. Négy esetben ágyon hanyatt fekve a komoly tüneteket okozó vena cava inferior syndroma összes tünete szülőszékre helyezést követően teljesen megszűnt. Az 500 szülőszéken történt szülésből 125 első és 375 ismételten szülő nő volt. A mérhető paraméterek közül a kontrollcsoporttal összehasonlítva a kitolási szak hoszsza megrövidült — átlagosan mintegy 5 perccel (I. táblázat). I. táblázat Közvetlenül szülés után még a placenta leválása előtt köldökzsinór artériás és vénás vér pH értékeit összehasonlítva hagyományos, ill. szülőszéken történt szülésnél a pH-értékek alakulásában lényeges eltérést nem találtunk (II. táblázat). Mind hagyományos, mind ülve szülés után a III. postpartális napon a gyermekágyasok haemoglobin és haematrokit értékeit is összehasonlítottuk. Az első 200 szülőszéken történt szülés után az anyai lágyrészekből a vérveszteség a fekve szülésnél észleltet lényegesen meghaladta (a függőleges testhelyzet miatti gravitáció, valamint a szülőszék kemény palástja okozta hüvelyII. táblázat Köldökzsinór erek pH-jának alakulása hagyományos és szülőszéken szülést követően gát vérbősége miatt). Miután a szülőszéken szülőket a szülést követően vízszintes helyzetbe döntöttük, a vérveszteség mértéke gyakorlatilag a fekve szüléssel megegyezővé vált (2. ábra). Mivel összehasonlítási alapja csak az ismételten szülő nőknek lehetett, kérdőíves módszerrel őket kérdeztük ki a szülőszéken szülés tapasztalatairól (III. táblázat). A szülő nők több mint háromnegyede a szülőszéken szülést a hagyományos szülésnél kedvezőbbnek ítélte. Összegeztük a jellemző kedvező és kedvezőtlen véleményeket és mind a primi-, mind a multigravidáknál a legjellemzőbb kedvező vélemény a kényelmes testhelyzet volt (IV. táblázat). Egyértelműen kedvező az is, hogy a félig ülő testhelyzetben a látótér lényegesen tágabb és az újszülöttet ellátása során végig jól lehet látni. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül néhány kedvezőtlen vélemény sem, melyek közül a vajúdók részéről az ülőke kemény volta és a gyakori szédülés emelhető ki, míg a szülést vezető személyzet részéről a kényelmetlen testhelyzet szülés alatt, valamint a nagyobb szennyeződés (V. táblázat). III. táblázat Ismételten szülő nők véleménye a hagyományos és szülőszéken szülésről (n = 375) Kitolási szak hosszának alakulása hagyományos és szülőszéken szülés esetén Szülőszéken szülve (n = 500) Hagyományosan szülve (n = 500) Kitolási szak hossza percben (szummációs átl.) 18,9 23,6 A fej kigördülése és az első erőteljes felsírás közötti időt is mértük másodpercben. A szülőszéken szülésnél mutatóink itt is kedvezően alakultak. A kontrollcsoporthoz képest mintegy 2 másodperccel rövidebb volt a felsírás átlagos ideje (1. ábra). felsírás ideje sec. szülőszéken sz. kontrollcsoport 1. ábra. Felsírás idejének átlaga hagyományos és ülve szülésnél Szülőszéken szülést köv. (n = 500) Hagyományos szülést köv. (n = 500) Köldökzsinór véna pH-értékek szummációs átlaga 7,29 • 7,27 Köldökzsinór artéria pH-értékek szummációs átlaga 7,22 7,23 SZÜLŐSZÉK KONTROLL 2. ábra. Gyermekágyi vérkép hagyományos és ülve szülést követően (3. postpartiális napon levett vér Hgb- és Htk-értékek szumm. átlaga) esetszám %ban Jobb szülőszéken szülni 289 77% Nincs különbség a szülőszéken és a hagyományos „ágyon szülés” között 56 15% Rosszabb szülőszéken szülni 21 5,6% Szülőszéken szülés félbeszakadt 9 2,4%