Magyar Nőorvosok Lapja, 1989 (52. évfolyam, 1-6. szám)
1989 / 5. szám - TERHESSÉG - Józsa Géza - Vásárhelyi Béla - B. Nagy Zoltán - Veszelovszky Iván: Az ultraszonográfiás szűrés hatása az ikerterhességek kimenetelére
II. táblázat Ikerszülések kimenetele * a különbség statisztikailag nem szignifikáns A korábban említett okok miatt a kontrollcsoportból 13 esetet kizártunk, így a továbbiakban 45, illetve tisztított kontrollként 32 ikerszülés adatait hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk az érett és koraszülések arányát (II. táblázat). Az érett szülés kritériumának a 4500 g össz-születési súlyt tekintettük, bár újabban ezt már nem tartják korszerűnek, és helyette a 38. terhességi hetet javasolják. Mivel azonban az érvényes rendelkezések szerint Magyarországon a szülészeti statisztikában az újszülöttet 2500 g születési súly felett tekintik érettnek a gesztációs korától függetlenül, a pontosabb összehasonlítás miatt az ikerszülésnél is a súlyt vizsgálták, így a koraszülés-gyakoriság 56,3%-ról 44,5%-ra csökkent, ez azonban statisztikailag nem szignifikáns. Megjegyzendő, hogy a vizsgált csoportunkban két sikeres hármas szülés volt. Mivel ezek súlyára vonatkozó szabály nincs, a gesztációs idő alapján (32., ill. 37. hét) az egyiket érett, míg a másikat koraszülésnek vettük. Az újszülöttek átlagos születési súlya is javult 2100 g-ról 2282 g-ra. Ez ugyan nem szignifikáns, de kedvező változás, hogy míg a kontrollcsoportban a legalacsonyabb születési súly 780 g, a vizsgált csoportban 1230 g volt. Gyakorlatunkban a terhesek első rutinszerű USG vizsgálatát általában az AFP szűréssel együtt végeztük, így többnyire a 16. héten felismertük az ikerterhességet, számos esetben azonban imminens panaszokkal intézetben fekvő terhesnél, vagy hüvelyi vizsgálattal felvetett gyanú alapján már ennél korábban is. A III. táblázatban jeleztük az ikerterhesség felismerésének idejét, ami a legfiatalabb biztosan igazolt esetben 7. hét volt. Ugyanez a kontrollcsoportban legkorábban a 28. terhességi héten történt rtg-vizsgálattal. Az átlag 18,5, ill. 34,8 hét. Jelzi az USG szűrés fontosságát az is, hogy míg korábban 17 esetben (53,1%) csak a szüléskor ismerték fel az ikerterhességet, a vizsgált csoportban ez nem fordult elő. Ikerterheseknél összesen 267 USG vizsgálatot végeztünk, az átlag 5,93 volt. A felismerés után az ikerterheseket fokozottan gondoztuk és panaszmentesség esetén is a 28. héttől felvettük osztályunkra. Ebből adódóan a szülés előtti kórházi ápolási napok száma jelentősen emelkedett, 273-ról 2399-re, az átlag 8,53-ról 53,3 napra. 111. táblázat Ikerterhesség felismerése Az intézeti ápolás, tokolitikus kezelés és az esetek 20,2%-ban elvégzett cerclage műtét ellenére az átlagos gesztációs idő lényegesen nem változott, csak 0,2 hetet nőtt, 36,1-ról 36,3 hétre (IV. táblázat). Kedvezőbb azonban a változás, ha a szélső értékeket vizsgáljuk, hiszen a vizsgált csoportban szüléskor a legfiatalabb terhesség 4 héttel idősebb volt, mint a kontrollcsoportban. IV. táblázat Terhességi hetek szüléskor A szülészeti munka eredményességének fontos mutatója a perinatális halálozás alakulása. Míg a tisztított kontrollcsoportban 9 magzatot veszítettünk el és ebből 3 esetben az ikerpár mindkét tagját, addig a vizsgált időszakban ikerterhességből magzati veszteségünk nem volt. Ezen kedvező változásban lényeges szerepet játszott a császármetszések arányának ellenkező irányú alakulása is. Míg a kontrollcsoportban 4, addig a vizsgált csoportban 31 császármetszés volt. Az V. táblázatban feltüntettünk néhány gyakoribb indikációt, ezek közül egy-egy esetben társjavallatként esetleg több is szerepelt. Látható, hogy a legmagasabb a fekvési rendellenességek száma, ami érthető, hiszen az USG vizsgálatoknak köszönhetően ezek a szülés előtt felismerhetők. Megbeszélés Az adatokat vizsgálva látható, hogy az ultrahangos szűrés bevezetése óta az eredményeink lényegesen javultak, hiszen az iker koraszülés gyakoriság csaknem 12%-kal csökkent, 30 hétnél fiatalabb és 1000 g alatti koraszülöttünk nem volt. Külön eredménynek tekinthetjük a két koraterhességben felismert és sikeres kimenetelű hármas szülésünket. Grennert és mtsai anyagában [7] az USG szűrés bevezetését követően a koraszülés 33%-ról 10%-ra csökkent az ikrek között. Ma már a koraterhességben elvégzett USG vizsgálat a korai diagnózis elengedhetetlen feltétele [6]. Persson és mtsai [12] munkájában a rendszeres USG vizsgálatok bevezetésével az ikerterhességek diagnózisának át- Vizsgált csoportKontrollcsoport (n = 45) (n = 32) Koraszülés 20 (44,5%)18 (56,3%)* Átlagsúly 2282 ±513 g2100 + 605 g* Vizsgált csoportKontrollcsoport Legkorábban 7. hét (USG)28. hét (rtg) Átlag 18,5 hét 34,8 hét Szüléskor 17 (53,1%) 20. hét előtt 83%— Vizsgált csoportKontrollcsoport Átlag (hét) 36,3 36,1* Szélső érték (hét) 30-40 26-40 * a különbség statisztikailag nem szignifikáns V. táblázat Császármetszés és okai Vizsgált csop.Kontrollcsop. Sectio caesarea 31 (68,8%)4 (12,5%)* Sectio elektrv 101 Gyakoribb indikáció: Fekvési rendellenesség 232 I. e. burokrepedés 142 Toxaemia 101 I. u. distress 22 Lepényi rendellenesség 3 — Előrement section — Szemészeti javaslat2 — * p 10,001