Magyar Nőorvosok Lapja, 1997 (60. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám - STATISZTIKA - SZEMELVÉNYEK A SZAKIRODALOMBÓL
vizsgálatok számának nagyarányú csökkentése lenne szükséges. A MTX kezelésre alkalmas páciensek megválogatása a módszer eredményességének növeléséhez vezethet, a költség csökkentése mellett. (Ref.: A MTX kezelés eredményességének is alapvető feltétele a betegek korrekt kiválasztása, az indikáció helyes felállítása. Minden szempontból kíméletesebbnek tűnik a gyógyszeres kezelés (MTX), mint a sebészi beavatkozás.) Weszelovszky Iván dr. * Az endometriosis epidemiológiája infertilis nőknél Matorras R, Rodriguez F, Pijoan Jr. Fertility + Sterility 1995: 63:1. Az endometriosis előfordulásának frekvenciája a vizsgált populáció összetételétől is függ. Számos tényezőt - mint pl. az életkor, a monarche ideje, a paritás, a menstruációs ciklus jellemzői, vagy a szociális gazdasági helyet - hoztak összefüggésbe az endometriosis előfordulási valószínűségével. A meddőségi beteganyag egyébként is speciális jellemvonásokkal rendelkezik. Szerzők célul tűzték ki az endometriosissal szövődött infertilis beteganyag epidemiológiai jellemzőinek feltárását - összehasonlítva az infertilis endometriosisban szenvedő beteganyaggal. 1985. és 1991. között összesen 602 laparoszkópos vizsgálatot végeztek infertilitás miatt a Baracaldoi Klinika Reproduktív Osztályán (Spanyolország). A vizsgálatokat prospektív módon végezték. A betegeket 1 szellemi dolgozó, 2 - adminisztratív, manager dolgozó, 3 - kereskedelmi-irodai dolgozó és szakmunkás, 4 - betanított munkás, 5 - mezőgazdasági és szakképzetlen munkás csoportokba sorolták. Normál tapintási lelet esetében hysterosalpingographiát és kismedencei UH vizsgálatot végeztek. Kóros lelet birtokában azonnal, egyébként hat hónap eredménytelen ovulációindukciós kezelés után, laparoszkópiát végeztek. 174 betegnél 28,9%-ban találtak endometriosist. Kontroll csoportba a laparoszkópiával soron következő endometriosisban nem szenvedő infertilis betegeket vették, az endometriosis diagnózist vagy biopsziás anyag, vagy peritoneális mosófolyadék szövettani vizsgálata alapján állították fel. A betegséget az AFS score rendszer alapján osztályozták. 88 beteg az I, 40 a II, 25 a III, 21 a IV. csoportba került. Az endometriosis betegeknél 16,1%-ban andrológiai faktor 16,7%-ban anovuláció vagy más ovulációs zavar, 10,9%-ban tubáris faktor is szerepelt. A kontroll csoportban az andrológiai faktor 22,4%-ban, az anovuláció vagy más ovulációs zavar 17,2%-ban, tubáris faktor 18,4%ban, az ismeretlen eredetű meddőség 21,3%-ban, kevert okok 20,7%-ban voltak jelen. Az átlagéletkor, a monarche időpontja, a menstruáció átlagideje, a ciklus hossza, a gyermekek, az abortuszok, a gesztációs események száma, az infertilitás időtartama szemponjából szignifikáns különbség nem volt a két csoport között. Egyedül a 27 nap vagy annál rövidebb ciklussal rendelkezők száma volt magasabb; az endometriosis csoportban 26,4%, míg a kontroll csoportban csak 16,7% volt. A különbség szignifikáns (P 0,03). Az endometriosis családi halmozódása, továbbá a két csoport szociális gazdasági viszonyaiban sem találtak szerzők különbséget. A dohányosok száma az endometriosis csoportban alacsonyabb volt, de a különbség nem szignifikáns. Az életkor, a monarche ideje, a menstruáció jellemzői továbbá a gesztációs anamnézis alapján a különböző súlyosságú csoportokba tartozó endometriosis betegek között különbség nem volt. Az endometriosis sok szempontból kevéssé ismert megbetegedés, így nem ismert a megbetegedés epidemiológiája sem. A megbetegedés prevalenciája függ a vizsgált betegcsoport összetételétől. (Steril, sterilizált, alhasi fájdalom miatt vizsgált, kismedencei műtéten átesett, vagy a kevert beteganyag.) Az endometriosis kialakulásában a korai menarchét, a menstruációs ciklushosszát, a mentes időtartamát, erősségét, szociális viszonyokat, a családi anamnézist, a késői szülést, a gestációs események számát - mint különböző rizikó tényezőket említik különböző szerzők. Az orális antikoncipiensek szerepe vitatott. Valamennyi vizsgálati eredmény azonban fertilis és infertilis beteganyag összehasonlításán alapszik. Szerzők tudomása szerint közleményük az első, melyben infertilis beteganyagon prospectív módon végeztek epidemiológiai vizsgálatokat a fenti eredményekkel. Cramer által rizikó tényezőként megállapított korai monarchét, elhúzódó és erős vérzést, szerzők alátámasztani nem tudták. A rövidebb ciklushossz előfordulása endometriosis betegeken szintén nem szignifikáns. Egyes szerzők endometriosis betegek magasabb spontán vetélési rátáját igazolták. Jelen anyagban a két vizsgált csoport spontán abortus frekvenciájában különbség nem volt. A tényt, hogy az endometriosis gyakoribb lenne nulligravidáknál jelen vizsgálatok úgyszintén nem támasztották alá. A dohányzás kedvező, de nem szignifikáns hatását az endometriosis szempontjából a következményes alacsonyabb ösztrogén szint magyarázhatja. Szerzők eredményei - az irodalomban korábban közöltekkel - sok szempontból ellentétes következtetések levonását eredményezték. Véleményük szerint az endometriosis és infertilitás epidemiológiai klinikai és therápiás szempontból önálló entitás. Az infertilitás és endometriosis epidemiológiailag különbözik az endometriosis egyéb formáitól, azonban ezen hypothésis még felülvizsgálatot és bizonyítást igényel. Szendei György dr. * Magyar Nőorvosok Lapja 60 (2) 1997 163