Magyar Nőorvosok Lapja, 2001 (64. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - TÁRSASÁGI HÍREK

A szakmai tevékenység minőségkontrolljáról Deme­ter János főorvos foglalta össze gondolatait. A minő­ségbiztosítást törvény írja elő. A minőségbiztosítás fo­lyamatának számos eleme jelenleg is megtalálható az egészségügyi ellátórendszerben. A minőségellenőrzés bevezetése azonban nem egyszerű és nem olcsó feladat: ki kell jelölni az ellenőrzés alapjául szolgáló standardo­kat, meg kell alkotni a folyamatleírásokat, protokollo­kat, rendszeresen ellenőrizni kell a rendszert, belső au­­ditot kell végezni. A minőségtanúsító külső audit je­lenleg értelmetlen, nagyon drága, mert profitérdekeit cégek végzik, és jelenleg nem befolyásolja sem a dol­gozók, sem a betegek értékítéletét. A minőségbiztosítás kapcsán felvetődött, hogy nincs olyan egységes országos adatszolgáltatási rend­szer, amely a szülészeti-perinatológiai és a nőgyógyá­szati tevékenység főbb mennyiségi és minőségi muta­tóit hitelesen mérné. A betegjogok érvényesítésének nehézségeit Rákóczi István professzor ismertette. Kiemelte az új egészség­ügyi törvény betegjogokkal foglalkozó fejezetét, utalt néhány szakasz belső ellentmondásaira, összefoglalta a betegek önrendelkezési jogát kiterjesztő rendelkezése­ket. Elemezte a betegek felvilágosításának, az ellátás visszautasításának, a hozzátartozóval való kapcsolattar­tásnak a nehézségeit, a szabad orvosválasztással kap­csolatos betegjogok sérülékenységét. Megemlítette azt a nemzetközi tendenciát, hogy bizonyos műtéteket már javallat nélkül, a beteg kérésére is elvégeznek bizonyos helyeken. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi jogszabályok kiszolgáltatottá teszik az orvost, a kártérítési perek szá­ma gyorsan emelkedik, ennek szakmai vonzata is van: egyre defenzívebbek az orvosok, nem a beteg számára legjobb megoldást választják, hanem a saját maguk számára biztonságosat. Az előadást követő vita kapcsán felvetődött az orvo­sok érdekvédelmének kérdése, valamint az is, hogy szükség lenne szervezett jogi védelemre is. A kórházi osztályok szintjén elvárható tudományos tevékenységről Berkő Péter főorvos tartott előadást. Kiemelte, hogy a tudományos tevékenység a tovább­képzés, önképzés egyik formája. Legalább esetismerte­tések, a helyi epidemiológiai adatok gyűjtése és elem­zése kapcsán lehetőség van az osztály munkájának be­mutatására. A napi tevékenységek mellett kevés idő jut erre, de mindenkiben meg kell lenni az igénynek arra, hogy munkájának eredményeit időnként áttekintse és a megfelelő fórumon erről számot adjon. A Magyar Nőorvos Társaság önálló társaságokra és szekciókra szakadásának problematikájáról Weszelovszky Iván főorvos tartott összefoglalót. A szakma specializá­lódásának egyenes következménye volt, hogy a részte­rületek megteremtették a maguk fórumait, érdekvédel­mi szervezeteit. Ezek önállóan gazdálkodó, bejegyzett egyesületek. A hasonló nemzetközi szervezetek létrejöt­te is ösztönzőleg hatott az egyes társaságok megalaku­lására. Más szakterületeknek továbbra is a Magyar Nő­orvos Társaság szervezeti keretein belül van fóruma szekciók formájában. A széttagoltság megnehezíti, hogy az orvosok az összes érdeklődési körükbe eső rendezvényen részt vegyenek, ugyanakkor a specializált társaságok sokkal hatékonyabb szakmai munkát képe­sek végezni, tudományos teljesítményük mélyebb ala­pokon nyugszik. A Magyar Nőorvos Társaságnak mint tradicionális szakmai szervezetnek integráló szerepet kell betöltenie. A több mint 100 éves társaság is átala­kulóban van, mivel a közeljövőben regionális szerveze­ti egységekre fog darabolódni. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a találko­zó rendkívül hasznos volt, sok közérdeklődésre számot tartó kérdés került napirendre. Felmerült az igény, hogy a jövőben rendszeressé kellene tenni a hasonló ta­lálkozókat, évente vagy kétévente összegyűlhetnének a szakma vezetői, hogy az aktuális szakmapolitikai kér­déseket megvitassák. A kongresszus kapcsán a szervezők 39, a témakö­rökhöz kapcsolódó kérdést tettek fel az osztályvezetők­nek közvéleménykutató szavazás formájában. Ennek eredményét egy tanulmány fogja összesíteni. Végezetül dicséret illeti Berkő Péter főorvost és szervező gárdáját a kifogástalan szervezőmunkáért, az ideális helyszínt nyújtó, felújított Palota Szálló kivá­lasztásáért, a szakmai programokon kívüli rendezvé­nyek (bowlingverseny, teniszbajnokság) megszervezé­séért, és nem utolsósorban a hiánypótló és formabontó rendezvény ötletéért. Hruby Ervin dr. KÖSZÖNTŐ A Magyar Nőorvos Társaság és Magyar Gyermekorvos Társaság Perinatális Szekcióját az elmúlt négy évben Szabó István, Mad­ay Tamás professzorok, mint társelnökök és Simon Gábor főorvos, mint titkár vezették. Munkájukat magas színvonalon, eredményesen és lelkiismeretesen végezték. A perinatológia számos új módszerének bevezetése, elterjesztése kapcsolható az ő munkásságukhoz. A mércét magasra állították. Megköszönve négyéves munkájukat, további segítségüket kérve, kívánunk nekik további eredményeket szakmai pályájukon és magánéletükben. A Perinatalis Szekció nevében Prof. Dr. Paulin Ferenc, szülész elnök Dr. Adamovich Károly, gyermekgyógyász elnök Dr. Nobilis András, titkár Magyar Nőorvosok Lapja 64 (2) 2001. 179

Next