Magyar Nőorvosok Lapja, 2014 (77. évfolyam, 1-6. szám)

2014 / 3. szám - TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK - Veszelovszky Iván: Tövisek és rózsák

TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK belül elhalt. Burkot repesztett, oxytocinos cseppinfúziót indított, de a szülés nem haladt, a méhszáj nem tá­gult, pedig kifejezetten jó kontrakciók voltak. Császármetszést akart végezni és azért hívott be, hogy segítsek neki. Az érett halott magzatot kiemelte, a méh sebének zárásakor az állandó sebvonali vérzést számos öltés­sel igyekezett csillapítani. Megkért, hogy én is próbáljak betenni öltést. Két csomós öltést én is behelyeztem. A sebvonalból továbbra is vérezgetést észleltünk. Lokális oxytocint, nyomótamponádot is alkalmaztunk. Végre megszűnt a vérzés, a kolléga bezárta a hasfalat. A műtét utáni szakban lázas volt a beteg és sipoly alakult ki a dehiscált méhseb és a hasfal között. A beteget átadta a főnököm a sebészetre és a műtéthez engem is hívtak. A sebésszel együtt operálva sikerült a méhseb vonalát felújítani, a gyulladt, dehiscált részt kimetszeni, vala­mint a hasfali sebet is rekonstruálni. A beteg meggyógyult és a méhe is megmaradt. A méh sebébe helyezett, főleg „nyolcas” öltéseket nem szabad nagyon szorosan csomózni, mert könnyen nekrózis jön létre. A sok-sok öltés végül is elhalást okozhat a méh izomzatában és sebszétválást okozhat. A paracervikális blokádot, de mindenféle fájdalomcsillapítást szülés alatt csak szigorú magzati szívhang-ellen­­őrzés mellett szabad végezni, hogy időben, a magzati elhalást elkerülve gyors császármetszéssel fejezhessük be a szülést, ha súlyos magzati bradycardia lépne fel. Kétoldali ureter ligatura nyomás méh eltávolításakor (1970-es évek első fele) Volt főnököm évekig mint kórházigazgató több osztályvezető főorvossal rossz viszonyba került. Miután az igazgatásból leváltották, kollegái ahol tudtak „törlesztettek” neki.­­ Egy ízben nagy, jókora csecsemőfényi nyomás uterust távolított el. Műtét közben a parametriumok ellátása közben vérzés lépett fel, amit ellátott, így a hasfalat megnyugtató módon lehetett zárni. Probléma ott kezdődött, hogy a betegnek nem indult meg a vizelete. Infundáltuk, diuretikumot adtunk, de estig csak néhány ml véres vizelete volt. Esti referálásnál elrendelte, hogy konzultáljak az urológiai osztály főorvosával, akit fel is hívtam. Posztoperatív oliguriája van a betegnek, mondta - és további gyógyszeres, infúziós terápiát rendelt. Reggelig a helyzet nem változott, a be­teg láztalan volt, kielégítő keringés mellett több liter infúziót, Mannitot és vizelethajtót kapott. Reggel szemé­lyesen lementem az osztályvezető urológus főorvoshoz, akivel én kiváló kapcsolatban voltam annak ellenére, hogy megelőző nézeteltérések miatt a két osztályvezető nem beszélt egymással. Szokatlan módon velem is, mint az „ellenség követével” nagyon elutasítóan beszélt. Igyekeztem rávenni, hogy át kellene venniük a be­teget, mert gyakorlatilag anuiliás. Meg is említettem óvatosan, hogy valószínűleg ureterligatura történhetett. Az lehet - mondta - és a másik veséje reflektórikusan nem választ ki. Holnap átvesszük. Ügy is volt. Még egy napig vizsgálgatták, kezelték, majd a posztoperatív 3. napon, miután kiderült, hogy mindkét húgyvezetéke elzáródott, megoperálták. A műtőben én is jelen voltam, de nem mosakodtatott be az urológus. Hosszú, több órás műtét volt, mire mindkét urétert felszabadították. A beteg a műtét után két nappal meghalt. Évtizedek távlatából is úgy látom, mint akkor, hogy a beteg halálát a késleltetett második műtét okozta min­den valószínűség szerint. Nagy tanulság, hogy bármilyen konfliktusom is legyen egy kollegával, azt félre kell tenni a beteg érdekében. A beteg ellátásakor, a műtéti indikáció felállításában nem szabad a személyes ellenté­teknek felszínre jönni. Egy orvosnak mindenkivel együtt kell működnie, amikor a beteg gyógyulásáról - netán életéről - van szó. Szülés utáni méheltávolítás, kétoldali ureter ligatura (1980-as évek második fele) Két évtizeddel később találkoztam újból életem második, remélhetőleg utolsó, műtét közbeni kétoldali ureterligaturájával. A kimenetel szerencsésebb volt, mint az előző esetben.­­ Éjszaka egy óra után, amikor az ember a legmélyebben alszik, szólt a telefon 50 kilométerrről, a munkahelyemről. A helyettesem hívott fel, hogy egy spontán szülés után vérzik a beteg, azom­ás az uterus, minden lehetőséget kihasználtak, betapintás, uterus massage, oxytocinos infúzió, Nalador, lokális oxytocin, Dührssen-tamponád ismételve, de továbbra is vérzik és a második drainage is átvérzett. Kezdd el a méheltávolítást és megyek én is. Beugrottam a nad- MAGYAR NŐORVOSOK LAPJA 76. ÉVFOLYAM 3. SZÁM | 2013. MÁJUS 36

Next