Magyar Nyelv – 50. évfolyam – 1954.
Erdődi József: Egy babona európai útja
von dem peinlichen gericht als von lebensgefáhrlichen Krankheitsfalien verwandt, namentlich von fallender sucht und krámpfen" (a Freis címszó alatt). — Előfordul azonban a német tájnyelvben: (die) Frais, (die) Fraisel 'görcsökkel járó betegség, eskór, eclampsia'. Bajorországban ez a mondás járja: „Der Hinfall und Frayssl sind Geschwister: Az eskór és a rángógörcs egy testvérek."1 Van (die) Fraisen alakja is a felnémet (oberdeutsch) tájnyelvben, jelentése 'görcsös betegség' (Sprachbrockhaus, 1949.). Az új felnémet frais ~ freis a magyarban *frájsz vagy *frajsz hangsort eredményezne; vö.: német reissen , m. rajzol, német Bleiweiss (stift) m. plajbász, német Federweiss m. fédervájsz. Ezért a magyar frász sok más társával együtt a német nyelv egyik nyelvjárásából származtatandó; vö. osztrák-bajor írás, hosszú illabialis á-val ejtve (EtSz.). A magyar nyelvben a betegséget (rendszerint ,,eclampsia infantum"-ot) jelölő frász szó csak a XIX. és a XX. század irodalmából mutatható ki (az Akadémiai Nagyszótár és az Értelmező Szótár anyagából), a legrégibb adat a XIX. század elejéről való. 1820: „Méreg a' megrontsolt létet' Gyógyulhatatlan frázza" Vályi-Nagy F.: Polyhymnia 821 | 1847: „fiacskám tán frászt is kapott volna" Lauka Gusztáv: Carricaturák 25 | 1859: „öt gyerek frázt kapott" Abonyi Lajos: Az egyetem pallosa I, 133 | 1877: „lelje ki a fráz egy forró kacsa érintésétől" Kvassay Ede: Egy világfi albumai 70 | 1881: „meghalt . . . frázban ['ijedtében']" Ábrányi Emil: Újabb költeményei 76 | 1898: „Frázt kap ez a gyerek" Jakab Ödön: Komédiák 13. XX. századi szótári adatok: „Hogy a frász törjön ki"; „töri a frász Ablakiért" 'vágyik valaki után' BALASSA J., A magyar nyelv szótára I. frászt! 'einen Dreck!', „Honnan a frászból" 'woher zum Teufel'; „Hogy a frászba, ne menne!" 'was zum Teufel sollte er nicht gehen; zum Kuckuck!'; „Törjön ki a frász!" 'dass dich die Sucht!' BÍRÓ IZABELLA és SCHLANDT HENRIK, Szólások és fordulatok. 1937. — XX. századi irodalmi adatok: „Akkor is úgy volt: frász törhette ki ! A Dal és Szépség nyugtalan magyarját" Ady Endre: Néhai Vajda János: Összes Versei 176 (A vers 1908-ban jelent meg.) „Minél jobban kacagott, engem annál jobban törta frász" Móricz: Életem regénye 216 | „a frász tudja, mi lesz belőle" Veres Péter: Gyepsor 8. A példák azt mutatják, hogy a frász frazeológiája hasonlít a fene szó frazeológiájához: „eszi a fene", „egye meg a fene", „honnan a fenéből". Egyúttal az is kitűnik az adatokból, hogy itt a frász szó elsődleges jelentése 'betegség', másodlagos jelentése 'ijedség, ijedtség'; vö. „lelje ki a fráz egy forró kacsa érintésétől" (1877.); ma is mondjuk, ha megijesztenek: „majd kilelt a frász!". Egyúttal az is valószínűnek tűnik fel, hogy a tolvajok zsargonjában előforduló frász 'pofon' szó is ide sorolandó, bár az átvételnek megvan a maga külön útja; első lejegyzése — úgy látszik — 1888-ból: Frass 'pofon' BERKES KÁLMÁN, A tolvajélet ismertetése 113. Ezek után térjünk vissza a frászkaritca összetételhez és az ahhoz fűződő hiedelmekhez. Tudjuk, hogy az őskereszténység gyógyító erőt tulajdonított szentéletű embereknek; ezek kézrátevéssel, érintéssel voltak képesek különben gyógyíthatatlan betegségtől megváltani a bennük hívőt. Ez volt éppen az ő üdvözítő, egészségessé tevő, megmentő erejük; vö. Jézus latin Salvator, német Heiland, 1E. Ho FFMANN-KRAYER und H. BACHTOLD-STÁTTBLI, Handwörterbuch des deutechen Aberglaubens. 1927. II, 1724, 1725. A következőkben HWbAb.