Magyar Nyelv – 55. évfolyam – 1959.

Reychman Jan: Adam Kazimierz Czartoryski herceg (1732–1824.) kéziratos jegyzetei a magyar nyelv tanulásához

A Nyelvtudományi Intézetben tartott ilyen jellegű előadásokat követő hozzá­szólásokból, a közös tervfeladatok teljesítése során felmerült kérdések meg­beszéléséből s az együtt végzett kiszállások tapasztalataiból sokat okultunk. (L. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények I, 158.) Igyekeztünk tájéko­zódni a külföldi szakirodalomban is. Eléggé alaposan ismerjük a szovjet nyelv­tudományi törekvéseket és eredményeket. Behatóan tanulmányoztuk a magyar nyelvtudományi eredményeket, célkitűzéseket és módszereket. E rövid tájé­koztató mégis kedvező alkalom arra, hogy elgondolásunkat, terveinket, mód­szertani elveinket a magyar nyelvtudomány magyarországi művelőivel meg­ismertessük, s véleményünket meghallgathassuk. A tapasztalatcserétől, az eszmecserétől sokat vártunk és várunk a jövőben is, nem is szólva a kutatási területek pontos elhatárolásának, a tervek összeegyeztetésének, egybehango­lásának fontosságáról, ami egyazon tudományágban tevékenykedő kutatók számára elengedhetetlen követelmény. Végezetül köszönetem nyilvánítom a Tisztelt Hallgatóságnak az érdek­lődésért, mellyel beszámolóm meghallgatta, továbbá azoknak a kortársaknak, akik magyarországi tartózkodásom alatt segítettek tanulmányutam céljának elérésében. Elsősorban az ő, továbbá az egyetemek és főiskolák, nem utolsó­sorban az akadémiai Nyelvtudományi Intézet vezetősége hathatós segítségé­nek köszönhető, hogy gazdag nyelvjárási anyaggal megrakodva, értékes tapasz­talatokkal gazdagodva térhetek vissza munkahelyemre, Kolozsvárra. MÁRTON GYULA Adam Kazimierz Czartoryski herceg (1732 —1824.) kéziratos jegyzetei a magyar nyelv tanulásához Adam Kazimierz Czartoryskinak, a tudományok és művészetek ismert pártlogójának, a podóliai földek főkapitányának hátrahagyott iratai között fennmaradt egy kis füzet, mely Adam hercegnek kezével írt, a magyar nyelv tanulásához való jegyzeteket tartalmazza. A füzet címe: „Magyar nyelvtan" (későbbi kaligrafikus írással). Mellette pedig kis megjegyzés: „Herceg", „Tábornok". . Az Adam herceg saját, nem egyenletes kezeírásával írt füzetecskéi körülbelül 26 lapot tartalmaz (bár nincs minden lap teleírva), és fogalmazás­szerű jegyzetek benyomását kelti. E jegyzetek az ad ige néhány alakjával kezdődnek, franciára való fordításaikkal együtt: odvan — donnant, odondu = qui doit donner, odotvan = pouvant donner, odholondu = qui peut devoir donner, odotvan = faisant donner, odotondu, = qui doit faire donner. Ezután a folyó frazeológiából való néhány társalgási feljegyzés követ­kezik; utána a beszél igének néhány paradigmája, majd az érzel- igének a­ ­ Említi ezt a herceg életrajzírója, LUDWIK DEBICKI is: „A herceg a hivatásos nyelvész lelkesedésével fogott hozzá a magyar nyelv tanulásához, és legyőzte az e fel­adattal járó nehézségeket is, nincs semmi csodálatraméltó sem abban, hogy rövidesen gyakorlatra tett szert a magyar beszédben. . . Magyar nyelvtanulásának nyomai fenn­maradtak magyar nyelvtani kéziratában." (Pulawy, I Lwów, 1887. 361.)

Next