Magyar Nyelv – 63. évfolyam – 1967.
Mikesy Sándor: A Jordánszky-kódex és a Nagyvátyi Glosszák keletkezési helyéhez
XXV). A fent nevezett faluk mindegyike Árpád-kori megtelepedés, és helynévanyaguk is igen régies típusú. Különösen Cserkúté az, ahol a XIII. században élt Buch, Bot, Derolt és Odolman nevét még ma is őrzi az Ücsvögye, Batvögye, Girótma és Dulimán helynév (REUTER, MNy. LVIII, 239). Nem véletlen tehát, hogy éppen Cserkúton maradt meg ez a „zárvány". Mint ismeretes, KÁROLY SÁNDOR összefüggést állapított meg a Huszita Biblia és a Jordánszky-kódex nyelve között (NyK. LVII, 262 —4, 268), a Huszita Bibliáról pedig tudjuk, hogy Dél-Magyarország egykori nyelvállapotát tartotta meg számunkra. KIRÁLY PÉTER megállapításai igen érdekesek, de szerintem hibás az a véleménye, hogy a Jord K. adata a 'bokor, cserje' jelentésű, cseplyével függ össze (vö. BENKŐ: i. h.), inkább a magyaregregyi 'agyagos föld' jelentésű csepely szóval. Tehát WEINSTEIN-HEVESS álláspontján vagyok (Nyr. XXIII, 315). — Abban, hogy egy szó egyfelől 'beragadós, váladékos szemű'-t, másfelől pedig 'összetapadós talajú'-t jelent, jelentéstanilag semmi meglepő nincsen, hiszen mindkettő levezethető egy közös 'tapadós, ragacsos' alapjelentésből. A Nyitra vidéki Gesztén például az agyagos földnek csipás a neve (Nyr. XXXIII, 465). A Baranyában ma is élő, de az OrmSz.-ban nem szereplő tájszó szerintem megerősíti VOLF GYÖRGY nézetét, hogy a Jordánszky-kódex nyelvének forrása Magyarország délnyugati részében, a Dráva mellékén keresendő (RMNy. V, XIV). 3. Nagyvátyi Imre bibliájában Mózes II. könyve XXIX. fejezetének 22. versénél és a Királyok II. könyve IX. fejezetének 24. versénél a latin armus magyar megfelelőjeként meltalan van a könyvbe beírva. Megvan ez a szópár már a SchlSzt.-ben is (375). Az armus szinonimái: braccium, umerus, scapula (Thesaurus Linguae Latinae. Lipcse, Teubner, 1900—1906.). A Szent István Társulat TAKÁTS ERNŐtől készített fordításában (1930.) az első helyen 'lapocka', a másodikon 'comb' olvasható. A régi fordításokban Mózes könyvében szintén lapocka áll (a Jordánszky-kódexből a XXIX. és XXX. fejezet sajnos hiányzik: RMNy. V, 66), a második helyen pedig címer (izémer). Csak a Mecsektől délre, a régies jellegű Cserkúton jegyezte fel REUTER a mellé kanala kapcsolatot. Egy helybeli erdész felesége szerint öreg asszonyok még használják. Például: Úgy megnyomtam a mejtem kanalát. A fiatalság nem ismeri. — Mivel szerettem volna latin nevét megadni, anatómusokhoz fordultam. A tőlük ajánlott, epigastrium azonban lejjebb fekszik. BALOGH KÁLMÁN Orvosi Műszótára (1883.) szerint 'felhastáj', BARTL JÓZSEF Orvos-gyógyszerészeti Műszótára (1884.) szerint 'gyomortáj'. Azzal a kóros elváltozással sem azonos, amit pectus excavatus-nak, illetőleg cipészmell-nek neveznek, mert a kaptafának a mellkashoz való szorítása következtében keletkezik. (Újabban olyan bányászokon is észlelték e mechanikus úton keletkező ártalmat, akik állandóan mellükhöz szorított fúrógéppel dolgoznak.) Ellenirányú deformitás a szegycsontok erős előreszögellése, amit pectus carinatum-nak vagy a tyúkmellhez való hasonlatossága folytán pectus gallinaceum-nak nevez az orvosi irodalom. Ezek az elnevezések azonban az anatómiai szótárakban természetesen nem fordulnak elő, mert a kórtan (patológia) tárgykörébe tartoznak. Azonban a szegycsontnak az a kicsi bemélyedése sem szerepel bennük, amit formájáról melle kanakt-nak neveztek, mert nem lépi túl a variációs határt, s így csupán egyedi sajátságnak számít. Már-már azt hittem, hogy sem latin, sem magyar köznyelvi megfelelőjét nem tudom megadni, amikor segítségemre jött MOLNÁR ALBERT szótárának 1621-i kiadásában ugyanis ez található: ,,Praecordium, dii: Szivnec lápája". PP., majd utána PPB. az előtte álló Praecordia többessel összevonja és a lápája szót vápájára cseréli át. A többes van csak meg MÁRTON (1818.), FINÁLY (1884.) és GYÖRKÖSSY (1956.) latin szótárában, de nincs meg DONÁTH (1959.) anatómiai és BRENCSÁN (1967.) orvosi szótárában sem. Megvan azonban a praecordium szó az idézett BALOGH- és BARTS-féle szótárakban 'szívgödör' értelmezéssel. A szívgödör szót legkorábban MÁRTONnál