Magyar Nyelv – 78. évfolyam – 1982.
Dienes Erzsébet: A Jordánszky kódex eredetéről
uram — válaszolja a pincér. — Pedig én voltam az, aki negyven perccel ezelőtt rendelt magánál egy pörköltet." (Ludas Matyi 1980. 14. sz. 5.) A pincér a vendég kérdését tévesen az ismerkedési szándék megnyilvánulásának értelmezi, s ennek megfelelően reagál rá. b) A partner másfajta szándékot tulajdonít a kommunikátornak, az illokúciós aktus iránya megfordul. „Egy skót megkérdezi angol ismerősét: — Akar ma este velem vacsorázni? — Hogyne, nagyon szívesen — válaszol a megkérdezett. — Akkor ma este nyolcra odamegyek magához — mondja a skót." (Ludas Matyi 1980. 43. sz. 5.) Az angol ismerős meghívásnak, illokúciós aktusnak értelmezi a kérdést. A skót az igenlő válasz után azonban úgy tesz, mintha neki tették volna fel a meghívással egy értékű kérdést, s ennek megfelelően cselekszik. c) A harmadik lehetőség az, hogy valaki egy illokúciós aktusnak szánt mondatot nem beszédaktusnak értelmez, hanem eredeti, szó szerinti értelmében. A mindennapi viccelődések köréből sok példát lehetne mondani, a népi tréfák között is akadnak ilyenek, de írott viccet még nem találtam ennek a típusnak szemléltetésére. A félreértésen alapuló viccek, szójátékok mindennapi életünkhöz tartoznak. Szívesen hallgatjuk, magunk is meséljük őket. Nagyon alkalmasak ezek a kis dialógusok, történetkék arra is, hogy a nyelvi kifejezés rugalmasságát próbára tegyük általuk, a „szó fegyverét" élesítsük velük. Jól lehetne alkalmazni ezeket a nyelvi alapú vicceket az idegennyelvoktatásban. Szemléltetni lehet velük a poliszémiának, homonimiának, frazeológizmusoknak az anyanyelvétől eltérő sajátosságait, s így nyelvi ismereteket könnyen, játékosan s nem utolsó sorban vidáman lehet elsajátítani általuk. HUSZÁR ÁGNES A Jordánszky Kódex eredetéről Az Érdy K.-ről már e század elejére több megalapozatlan állítás keletkezett pontatlan adatok, helytelen kutatási módszerek és elavult hangtörténeti ismeretek alapján. Mivel ezeket a megállapításokat a szakirodalom napjainkig bírálat nélkül átvette, szükségesnek mutatkozott e hibás vélemények felülvizsgálása, s a kódex adatai alapján a valóságnak megfelelő tények rögzítése. Az Érdy K. teljes nyelvi anyagát , kéziratát, íráshibáinak és javításainak rendszerét több szempontból vizsgáltam az elmúlt évek alatt. A kódexelemző munkálatok során a következő megállapításokat tettem: — A nyílt rövid e-vel hangzó, majd a zárt hosszú e és az á hangokat tartalmazó szavak csoportjainak vizsgálata minden kétséget kizáróan azt igazolta, hogy az Érdy K. a kettőzött magánhangzókkal a magánhangzók hosszúságát jelöli: a kettős ee az é, a kettős aa az á, a kettős oo a hosszú ó, a kettős oe pedig a hosszú ő hang jele (L DIENES, Az Érdy-kódex kétbetűs magánhangzói és SUHAJDA LAJOS tanulmánya: Népragtud. I, 111 — 24. Az Érdy-kódex és a Volf-féle kiadás: NéprNytud. II, 79 — 92; A nyílt rövid e-vel hangzó egytagú és többtagú szavak az Érdy Kódexben: NéprNytud. VII, 59 — 69; Földrajzi nevek az Érdy-kódexből: NéprNytud. XVII—XVIII, 221 — 9; Az Érdy-kódex a „Magyar nyelvemlékek”-ben: MNy. LXXIII, 208 — 11; A zárt hosszú e és az á hangok megjelölésének rendszere az Érdy Kódexben: MNy. LXXV, 421 — 37). — Mivel a kódex a magánhangzók hosszúságát megjelöli, lehetővé vált a lesz és a tesz igék meg-