Magyar Nyelv – 78. évfolyam – 1982.

Dienes Erzsébet: A Jordánszky kódex eredetéről

uram — válaszolja a pincér. — Pedig én voltam az, aki negyven perccel ezelőtt rendelt magánál egy pörköltet." (Ludas Matyi 1980. 14. sz. 5.) A pincér a ven­dég kérdését tévesen az ismerkedési szándék megnyilvánulásának értelmezi, s ennek megfelelően reagál rá. b) A partner másfajta szándékot tulajdonít a kommunikátornak, az illo­kúciós aktus iránya megfordul. „Egy skót megkérdezi angol ismerősét: — Akar ma este velem vacsorázni? — Hogyne, nagyon szívesen — válaszol a megkér­dezett. — Akkor ma este nyolcra odamegyek magához — mondja a skót." (Lu­das Matyi 1980. 43. sz. 5.) Az angol ismerős meghívásnak, illokúciós aktusnak értelmezi a kérdést. A skót az igenlő válasz után azonban úgy tesz, mintha neki tették volna fel a meghívással egy értékű kérdést, s ennek megfelelően cselekszik. c) A harmadik lehetőség az, hogy valaki egy illokúciós aktusnak szánt mondatot nem beszédaktusnak értelmez, hanem eredeti, szó szerinti értelmében. A mindennapi viccelődések köréből sok példát lehetne mondani, a népi tréfák között is akadnak ilyenek, de írott viccet még nem találtam ennek a típusnak szemléltetésére. A félreértésen alapuló viccek, szójátékok mindennapi életünkhöz tartoz­nak. Szívesen hallgatjuk, magunk is meséljük őket. Nagyon alkalmasak ezek a kis dialógusok, történetkék arra is, hogy a nyelvi kifejezés rugalmasságát pró­bára tegyük általuk, a „szó fegyverét" élesítsük velük. Jól lehetne alkalmazni ezeket a nyelvi alapú vicceket az idegennyelv­oktatásban. Szemléltetni lehet velük a poliszémiának, homonimiának, frazeoló­gizmusoknak az anyanyelvétől eltérő sajátosságait, s így nyelvi ismereteket könnyen, játékosan s nem utolsó sorban vidáman lehet elsajátítani általuk. HUSZÁR ÁGNES A Jordánszky Kódex eredetéről Az ÉrdyK.-ről már e század elejére több megalapozatlan állítás kelet­kezett pontatlan adatok, helytelen kutatási módszerek és elavult hangtörténeti ismeretek alapján. Mivel ezeket a megállapításokat a szakirodalom napjainkig bírálat nélkül átvette, szükségesnek mutatkozott e hibás vélemények felülvizs­gálása, s a kódex adatai alapján a valóságnak megfelelő tények rögzítése. — AzÉrdyK. teljes nyelvi anyagát , kéziratát, íráshibáinak és javításainak rend­szerét több szempontból vizsgáltam az elmúlt évek alatt. A kódexelemző mun­kálatok során a következő megállapításokat tettem: — A nyílt rövid e-vel hangzó, majd a zárt hosszú e és az á hangokat tartalmazó szavak csoportjainak vizsgálata minden kétséget kizáróan azt igazolta, hogy az ÉrdyK. a kettőzött magánhangzókkal a magánhangzók hosszúságát jelöli: a kettős ee az é, a ket­tős aa az á, a kettős oo a hosszú ó, a kettős óó pedig a hosszú ő hang jele (L DIENES, Az Érdy-Kódex kétbetűs magánhangzói és SUHAJDA LAJOS tanulmá­nya: NéprNytud. I, 111 — 24; Az Érdy-kódex és a Volf-féle kiadás: NéprNytud. II, 79 — 92; A nyílt rövid e-vel hangzó egytagú és többtagú szavak az Érdy Kódexben: NéprNytud. VII, 59 — 69; Földrajzi nevek az Érdy-kódexből: NéprNytud. XVII—XVIII, 221 — 9; Az Érdy-kódex a „Magyar nyelvemlé­keké-ben: MNy. LXXIII, 208 — 11; A zárt hosszú e' és az á hangok megjelölé­sének rendszere az Érdy Kódexben: MNy. LXXV, 421 — 37). — Mivel a kódex a magánhangzók hosszúságát megjelöli, lehetővé vált a lesz és a tesz igék meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék